Pszichoanalízis a pódiumon (Pszichoanalízis magyar hírlapokban 1910 és 1939 között)

Abstract

A disszertáció a pszichoanalízis és a különböző pszichoanalitikus irányzatok sajtószereplését dolgozza fel az 1910 és 1939 közötti időszakban, különös tekintettel a különböző pszichoanalitikus iskolák képviselőire, a közöttük lévő kölcsönhatásokra és ezeknek a pszichoanalízis történetét alakító szerepére. A disszertáció célja, hogy a pszichoanalitikusok sajtószereplésének feltárásával és bemutatásával megteremtse a lehetőséget a magyarországi pszichoanalízis történetének kiegyensúlyozottabb szemléletére, amelyben mindkét, pszichoanalitikusokat magába foglaló egyesület – a Magyar(országi) Pszichoanalitikai Egyesület és a Magyarországi Független Orvosanalitikusok Egyesülete – megkapja a korabeli szerepének megfelelő helyet. A magyar pszichoanalízis intézményes felosztása és a pszichoanalitikusok sajtószereplése az 1920-as évek második felére egyre differenciáltabbá vált. A két egyesület képviselőinek sajtószereplése a vizsgált források (Az Est, Budapesti Hírlap, Esti Kurir, Magyarország, Népszava, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Ujság, Világ, Színházi Élet, Tolnai Világlapja) alapján kiegyensúlyozott. A pszichoanalitikus elnevezés használata tekintetében a korabeli közélet és újságolvasó nem tett különbséget egyesületi hovatartozás szerint: a Freud-féle és a Stekel-féle egyesület képviselői hasonló témákkal és közel azonos számú megszólalással szerepelnek a napisajtóban. A pszichoanalitikusok korabeli sajtószereplésének áttekintése nyomán az eddigieknél pontosabban rekonstruálható és a pszichoanalízistörténetbe is beilleszthető a Magyarországi Független Orvosanalitikusok Egyesületének története és szerepe; nem mellékes például, hogy az egyesület 1932-ben kettévált. A pszichoanalitikusok sajtószereplésének bemutatása igazolta továbbá a feltételezést, miszerint a pszichoanalitikusról és a pszichoanalízisről a korabeli köztudatban élő és az újságolvasóban a sajtó révén kialakulhatott kép nem egyezett a pszichoanalízis hivatalos szerveinek – a Nemzetközi és a Magyar(országi) Pszichoanalitikai Egyesület – pszichoanalitikus- és pszichoanalízis-definíciójával. A mai pszichoanalízistörténet-írás egyik feladata, hogy ne vetítse vissza a múltba a ma definícióit, hanem helyi értékén kezelje a korabeli forrásokat.