A zene erejétől a nyelv hatalmáig. Nietzsche korai nyelvfelfogása
Elérhetővé téve ekkor | 2018-11-28T13:34:05Z |
Szerző | Kővári Sarolta MTMTID: 10024821 |
Webcím | https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/18075 |
Az értekezés nyelve | Magyar |
Az értekezés címe az értekezés nyelvén | A zene erejétől a nyelv hatalmáig. Nietzsche korai nyelvfelfogása |
Az értekezés címe angolul | From the Power of the Music to the Force of the Language. Nietzsche’s Early View of Language |
Absztrakt az értekezés nyelvén | Dolgozatomban két, Nietzsche nyelvfelfogása tekintetében központi jelentőségűnek tekintett szöveggel foglalkozom: A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról című, 1873-as írással, valamint Nietzsche 1874-ben a bázeli egyetemen tartott retorika előadásaival. Az e két írásban kifejtett gondolatok eredetiségével kapcsolatban azonban komoly kétségek merültek föl azt követően, hogy 1988-ban Anthonie Meijers és Martin Stingelin megjelentette azt a jegyzéket, melyet Nietzsche e műveinek és Gustav Gerber 1871-es, Die Sprache als Kunst című munkájának egyezéseiről készítettek. Disszertációmban arra vállalkozom, hogy választ adjak azokra a kérdésekre, amelyeket a recepció Gerber hatásával kapcsolatban felvet: arra, hogy mit jelentett Gerber művének olvasása Nietzsche számára, azaz Nietzsche mely gondolatait merítette ebből az olvasmányából, és ettől nem függetlenül arra a szakirodalomban vitatott kérdésre is, hogy beszélhetünk-e a két fent említett szöveg kapcsán retorikai fordulatról Nietzsche életművében, végül pedig arra, hogy hogyan értékelhetjük a Gerber-olvasmányok fényében Nietzschének a retorika előadásokban és Az igazságról és hazugságrólban nyújtott teljesítményét. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ adhassak, szükség van arra, hogy Nietzsche már említett két szövege mellett feltárjam ezek előzményeit is: kutatásom döntően a bázeli korszak kezdetétől követi nyomon Nietzsche nyelvre vonatkozó gondolatainak alakulását a Retorika előadások megszületéséig, bár néhány, a bázeli korszakot megelőző feljegyzést is érint, és olykor röviden kitekint az életműnek a Retorika előadások utáni szakaszára is. Munkámban a Mazzino Montinari nevével fémjelezhető kritikai forráskutatás módszerét alkalmazom, melynek segítségével Nietzsche nyelvre irányuló elgondolásainak három különböző kontextusát tárom föl: a korabeli nyelveredet-elméleteket, zeneesztétikákat, majd Gerber már említett művét. E kontextusok Nietzsche más-más szövegeire tettek döntő hatást. |
Kulcsszó (Magyar) | forráskutatás Nietzsche nyelv retorikai fordulat zene |
Kulcsszó (Angol) | language music Nietzsche rhetorical turn source research |
Egyetem | Pécsi Tudományegyetem |
Doktori iskola | BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola |
Témavezető | Weiss János |