A bírói hatalom. A magyar bírói szervezet alkotmányjogi alapjai
Elérhetővé téve ekkor | 2018-07-11T15:39:56Z |
Szerző | Lichtenstein József MTMTID: 10058381 |
Webcím | https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/17643 |
Az értekezés nyelve | Magyar |
Az értekezés címe az értekezés nyelvén | A bírói hatalom. A magyar bírói szervezet alkotmányjogi alapjai |
Absztrakt az értekezés nyelvén | Az elmúlt mintegy másfél évtized – témánk szempontjából tekintve – az önálló bírói hatalom kiépítésének történetének tekinthető. A doktori értekezés célja az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozás óta eltelt idő alatt létrehozott önálló és semleges bírói hatalom létrejöttének bemutatása alkotmányjogi aspektusból, valamint néhány, a jelenlegi hatályos szabályozás továbbfejlesztését célzó javaslat megfogalmazása. Mint az ismeretes, a modern értelemben vett bírói hatalom a kiegyezést követő évtizedek alatt jött létre a liberális jogállam törvényhozásának termékeként. A bírói hatalomról az 1869:IV. törvénycikk rendelkezett, mely törvény – az ehhez kapcsolódó egyéb törvényekkel együtt – alapvetően 1949-ig megszabta a bírósági szervezet, valamint a bírák alkotmányos jogállását. A bírósági szervezetet 1949-ben szovjet minta szerint átalakították, egyúttal felszámolták az önálló bírói hatalmat. A bírósági szervezet újabb reformjára csak mintegy negyven esztendővel később, 1989-ben nyílott újra történelmi lehetőség, melyet 1989-1997 között hajtott végre az Országgyűlés és a Kormány. |
Egyetem | Pécsi Tudományegyetem |
Doktori iskola | Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola |
Témavezető | Kengyel Miklós |