A magyarság észlelt kollektív áldozati identitásának hatása az aktuális csoportközi viszonyokra

Abstract

Történelemkönyvek és naiv néphistóriai elbeszélések tudományos narratív pszichológiai tartalomelemzésével kimutatásra került, hogy a magyarokat egy sérülékeny, instabil nemzeti identitás jellemzi (László, 2012), mely nagymértékben mutatja a Bar-Tal és munkatársai (2009) által leírt észlelt kollektív áldozatiság jellegzetes mintáját. Kutatásaim során arra voltam kíváncsi, hogy a kollektív áldozati identitás egyéni szintű reprezentációjában tapasztalható különbségek, vagyis az áldozati élmények exkluzív (a saját csoport sérelmeinek egyediségét hangsúlyozza) versus inkluzív (hasonlóságot észlel a saját és más csoportok szenvedései között) megkonstruálási módjai (Vollhardt, 2009) befolyásolják-e az egyének reakcióit a magyarság aktuális csoportközi kapcsolataira. Az eredmények alapján a két eltérő áldozati vélekedés külső csoportok iránti viszonyulásokra gyakorolt hatása szisztematikus mintázatot mutat. Az inkluzív áldozati vélekedések a Trianoni békeszerződés kapcsán a szomszédos románokkal és szlovákokkal kapcsolatos megbékéléshez, az exkluzív vélekedések nehezteléshez; a 2013-ban kirobbant ukrán válság kapcsán az inkluzív vélekedések az ukránokon való segítési hajlandósághoz, az exkluzív vélekedések Kárpátalja visszavételének támogatásához, és az ott élő magyarok kizárólagos segítéséhez vezettek. Az Európai Unió iránti attitűdök terén az inkluzív vélekedések az EU tagság pozitív megítélésének, az exkluzív vélekedések az EU hibáztatásának és az EU által a magyar szuverenitásra gyakorolt fenyegetettség érzésének prediktorai voltak. A menekülthelyzet kapcsán pedig az inkluzív vélekedések empátiát és proszociális segítést, az exkluzív vélekedések fenyegetettséget és félelmet, sőt a katonai beavatkozás és a menekültek kriminalizálásával való egyetértést jósoltak be. Összefoglalóan, míg az exkluzív áldozati vélekedések a csoportközi kapcsolatok szempontjából jellemzően destruktív kimenetelhez, az inkluzív áldozati vélekedések konstruktív kimenetelhez vezetnek.