Azonosító és keresőkutyák kriminalisztikai alkalmazása

Abstract

A kutya kriminalisztika hasznosítása mind a felderítés, mind a bizonyítás körében értelmezhető. A kriminálkinológia vagy kriminalisztikai odorológia tudományát régóta művelik Magyarországon is, azonban összefoglaló monográfia nem készült még a témában. A disszertáció alapját a kutya mint élőlény bemutatása és munkájának elhelyezése jelenti a büntetőeljárásban. Fontosnak tartottam, hogy megismerjük az eljárás alanyát és összekapcsoljuk a (társadalmi) bűnfelderítési elvárásokkal, a munkavégzése eredményességével, a természettudományos kutatások eredményeivel és csak ezután szabályozzuk alkalmazását a releváns jogszabályokban, normákban. Kereső és azonosító csoportba rendeztem a vizsgált feladatokat ellátó kutyákat attól függően, hogy szagmemóriából dolgoznak vagy a jelenben észlelik a keresett szagot. A szagazonosítás esetében vizsgáltam az eljárás kialakulásának nemzetközi gyakorlatát is, ismertetve az eltérő módszerek alkalmazását hazánkhoz képest. A kutyák munkavégzési eljárási tárgyainak elemzésénél, a legújabb kutatások alapján vizsgáltam – a tudomány jelen állása szerint – az emberi szagok összetételét is. Összevetettem a szagazonosítást a felismerésre bemutatással, továbbá a helyszíni szemléhez viszonyítottam a nyomkövető kutya alkalmazását. Mindkettő esetben megállapítottam, hogy de iure megfeleltethetők a vizsgált bizonyítási eljárásoknak a kutya által végzett feladatok. Büntető eljárásjogi szempontból vizsgáltam a szagot mint tárgyi bizonyítékot, kitértem a kutyavezető eljárásjogi helyzetének tisztázatlanságára, továbbá bemutattam a justizmordokhoz kapcsolódó szagazonosítást is magába foglaló ügyeket. A nemzetközi, többnyire angolszász joggyakorlat elemzésekor megállapítottam, hogy például a szagazonosítás esetén nemcsak az eljárás módszere eltérő, de a joggyakorlat is változik országonként (tagállamonként). A meghatározó eredményeket közlő kutatások ismertetését követően bemutattam saját kutatási eredményeimet az emberi szagminták műszeres analitikai vizsgálatának tárgyában. Ezt követően olyan alternatív, akár műszer, akár bioeszköz használati lehetőségeiről írtam, amelyek hozzájárulnak a kriminalisztika céljához. Az értekezés végén javaslatokat fogalmaztam meg a kutyák munkájának eredményessége növelése érdekében, továbbá olyan következtetésekre jutottam a vizsgált szakirodalom, gyakorlati anyagok áttekintése után, amelyek cselekvésre szólítják fel a kriminalistákat. |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| The criminalistics utilization of dogs can be interpreted in two areas such as investigation and evidence taking. The usage of dogs in criminalistics or criminalistics odourology has long been cultivated in Hungary as well, but summarizing monography has never been created yet. The dissertation is based on the presentation of the dog as a living being and its location in the work of criminal proceedings. I have found it very important to know the subject of the processing and to connect the (social) crime uncovering expectations with the effectiveness of the work, the results of scientific researches and also to control the application of the relevant legislations and norms. The tasks performed by the dogs have been organized into identification groups depending whether they used their "odour memory" or detected the smell in the present. In case of the identification of the odour I have also examined the international development of the process disclosing the use of different approaches as compared to our country's. At the analysis of the dogs working procedure I have also examined the human odours according to the present state of scientific affairs based on the latest researches. I have compared the odour identification, the line-up method as well as correlated the use of tracking dogs to the crime scene investigation. In both cases it could be stated that the tasks carried out by the dogs legally corresponded with the evidence procedure. I have analysed the odour as physical evidence in aspects of criminal procedure. I have touched upon the handler's ambiguous procedural position and also presented cases involving odour identification and associated with miscarriage of justice. I have concluded - mostly due to the analysis of the Anglo-Saxon legal practice - that the analytical methods in case of odour identification are different and the legal practice can also vary from country to country (member states). After the presentation of the researches disclosing defining results I have also presented my own research results in the instrumental analytical examination of human odours. Henceforth I have written about the opportunities of using of alternative methods - appliance or bio instruments - that can contribute to the goal of criminalistics. At the end of my dissertation I have outlined the proposals to increase the effectiveness of the dogs and after the review of technical literature and practical materials I also came to the conclusion that is calling criminalists into action.