A magyar szabálysértési jog alakulása és fejlődési lehetőségei jogállami környezetben

Abstract

Értekezésem kiindulópontja, hogy a rendszerváltás után nyilvánvalóvá vált, hogy az 1990 előtti jog az új jogállami követelményeknek nem felelt meg. Ez különösen igaz volt a szabálysértési jog esetében is, ahol az európai jogállami elvárások teljesüléséhez mélyreható jogalkotási reformra volt szükség. Ezt a nem könnyű átalakulási folyamatot igyekeztem bemutatni értekezésemben.

Az értekezés négy részből áll.

Az első rész az európai környezet bemutatásáról szól. Ez a rész, de a dolgozat egésze is az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatán, ítéleteiben lefektetetett jogelveken alapul. Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló római egyezményben deklarált jogok közül azokat vizsgáltam, amelyeket az Emberi Jogi Bíróság ítéleteiben a leggyakrabban érintett a szabálysértéseket illetően. Emiatt a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot és annak elemeit, a törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabás tilalmának elvét és a hatékony jogorvoslathoz való jogot érintő döntéseit elemeztem részletesebben. A bíróságnak e jogokat érintő döntésekből kigyűjtöttem azokat a főbb jogállami elveket és követelményeket, amelyek a magyar jogalkotás számára a rendszerváltás óta követendőek.

A rendszerváltás utáni hazai szabálysértési jog alakulását meghatározták az Alkotmánybíróság döntései és az azokban lefektetett jogelvek is. Emiatt az értekezés I. részében ezek vizsgálatát is el kellett végeztem. Ezt abban a logikai rendben tettem, mint ahogyan az Emberi Jogi Bíróság eseti döntéseit és jogelveit vizsgáltam. Ezzel összehasonlíthatóvá váltak az Emberi Jogi Bíróság és a magyar Alkotmánybíróság szabálysértési jogot érintő, azonos tárgykörben született jogelvei és elvi megállapításai. Az összehasonlítás alapján arra jutottam, hogy a két testület az említett jogok vonatkozásában lényegében azonos elvi megállapításra jutott.

Az „európai környezet” vizsgálatához nem volt mellőzhető néhány európai ország szabálysértési jogának elemzése sem. Ennek során Németország, Franciaország, Ausztria és Szlovákia szabálysértési törvényeit, főbb anyagi és eljárásjogi szabályait vizsgáltam.

A német és az osztrák szabálysértési jogterület alakulásának rövid áttekintése után a disszertáció második részében a magyar szabálysértési jog alakulását vizsgáltam négy jól elkülöníthető időszakra bontva.

A disszertációm harmadik fejezetében a hatályos 2012. évi II. törvény és az azt megelőző szabálysértési törvény egyes rendelkezéseit elemeztem. A vizsgálatot összehasonlító módszerrel, valamint az elmélet és a gyakorlat együttes kezelésének módszerével végeztem. Vizsgáltam, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság által lefektetett európai jogállami követelmények a hazai szabályozásban mennyiben érvényesülnek vagy hiányoznak. Áttekintettem azt is, hogy az első részében elemzett európai államok szabálysértési jogához viszonyítva melyek a hazai szabályozás „erényei” és melyek azok megoldások amelyeknek a hazai jogba való átvétele megfontolandó lehetne. Az összehasonlító vizsgálatkor figyelemmel voltam a jogterület hazai történetére is.

Az értekezés negyedik részében a jogalkotás számára tettem konkrét javaslatokat a szabályozás mikénti alakítására, a jogalkalmazás szervezeti rendszerére, de a jogalkalmazók képesítési, továbbképzési követelményeire is.

/////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

The basis of my dissertation is the fact that after the change of regime it became clear that the law existing before 1990 did not fulfilthe new requirements of a constitutional state. This was particularly true in the case of administrative law where a thorough legislative reform was necessary to fulfil the requirements of a European constitutional state. I aspired to present this difficult process of transformation in my dissertation.

The dissertation consists of four parts.

In the first part I presented the European environment. This section, as well as the whole of the dissertation is based on the case-law of and the principles of laid out in the sentences of the European Court of Human Rights. Among the rights declared in the Rome Convention of human rights and fundamental liberties, I examined those which were most often concerned in the sentences of the Court of Human rights regarding administrative offences. Therefore, I analysed the right to liberty and security, the right to a fair trial and its elements, the principle of no punishment without law and the right to an effective remedy in detail. From the decisions concerning these rights,I gathered those main principles and requirements of a constitutional state that must be followed by the Hungarian legislations since the change of regime.

Following the change of regime, the changes of the Hungarian administrative law were determined by the decisions of the Constitutional Court and the legal principles set out therein. Thus, in section I of the dissertation I needed to examine these as well. I did this in the same logical order as I examined the incidental decisions and legal principles of the Court of Human Rights. Thus, it was possible to compare the legal principles and doctrinal statements of the Court of Human Rights and the Hungarian Constitutional Court concerning administrative law reached in the same subjects. On the basis of the comparison, I concluded that the two bodies reached essentially the same doctrinal conclusions concerning the above-mentioned rights.

In order to examine the “European Environment”, the analysis of the administrative law of some European countries could not be neglected. In the course thereof, I examined the administrative laws, the main regulations of substantive and procedural law of Germany, France, Austria and Slovakia.

In the second part of the dissertation, after the brief overview of the changes in the field of the German and Austrian administrative law, I examined the changes of the Hungarian administrative law, divided into four distinct periods.

In the third part of my dissertation I analysed certain provisions of the currently valid act II of year 2012 and the previous administrative act. I performed the examination with a comparative method, and through analysing principle and practise together. I examined the extent to which the requirements of a constitutional state laid out by the European Court of Human Rights and the Hungarian Constitutional Court are applied or absent in the Hungarian regulation. I reviewed the “strengths” of the Hungarian regulation compared to the administrative law of the European states analysed in the first part, and explored the solutions the adoption of which into Hungarian law should be considered. When performing the comparative analysis, I also paid attention to the Hungarian history of the legal area.

In the fourth part of the dissertation, I made specific recommendations for legislation concerning the methods of regulations, the organisational system of the application of law and also for the qualification and training requirements of those applying law.