Az igazságügyi informatikai szakértő a büntetőeljárásban

Abstract

Az igazságügyi informatikai szakértői tevékenység – tekintettel az informatika be- ágyazódására a mindennapi tevékenységekbe – egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a büntetőeljárások területén. A korábbi időszak elszigetelt szakterületei egyre gyakrabban mutatnak átfedéseket, a határok nem ritkán összemosónak. A jelenben és még inkább a közeljövőben nélkülözhetetlenné válnak az igazságügyi informatikai szakértők csaknem valamennyi igazságügyi szakértői szakterület esetében a büntetőeljárásban. Ennek a kihívásnak csak akkor képesek a szakterület képviselői megfelelni, ha munkájuk, hivatásuk megfelelő tudományos megalapozottsággal bír. Az alapvetésekhez tartozik az aktuális jogszabályi környezet ismerete, a nemzetközileg is elfogadott módszereken és eljárások használata, a szakterület nemzetközi és hazai szabványainak ismerete, a módszerek és eljárások megvalósításához szükséges, validált szoftver és hardver komponensek használata. Jelen értekezés a felsorolt alapvető feltételek mindegyikére kitér, a szerző által meghatározott hangsúlyokkal, mely az adott tárgyart tématerületről szóló rész terjedelmében és részletességében mutatkozik meg. Így az aktuális – de egyben változó – jogszabályi környezetről csupán pillanatképet mutat a tanulmány, helyet adva a közeljövőben véglegesítésre kerülő jogszabályok (pl. az új büntetőeljárásról szóló törvény) későbbi beemeléséhez, egyben rövid történeti és nemzetközi kitekintést is adva. Az értekezés fókuszpontjában az igazságügyi informatikai szakértők szakmai munkája és annak tudományos megalapozása áll – ez egyben az írás legnagyobb terjedelmű önálló része. Itt kerülnek tárgyalásra a szakterület eredettörténeti és tudománytörténeti aspektusai, valamint a kriminalisztikán belül, illetve más, nagyobb tudományterületek interdiszciplináris terében történő pozicionálás is itt történik meg. A szakterületen belüli tagozódás valós helyzetének feltárása empirikus kutatás segítségével valósult meg. Ennek forrásai a szerző, négyszáznál több saját ügyet tartalmazó szakértői ügynyilvántartása, melyet a jogszabályi kötelezettségen felüli, a kutatás szempontjait szolgáló adatokkal egészített ki és tett részletes elemzésre alkalmassá. Bár a kutatás a fentiekben írt jellemzők miatt nem tekinthető reprezentatívnak, mégis alapul szolgál a szakterületen belüli hangsúlyok meghatározásához, mely segíti a módszertani rész fókuszpontjának megtalálását. 1 / 3 A kutatás közvetlen eredményeként az igazságügyi informatikai szakértői munka egyfajta térképe jön létre, mely az ügytípusok és vizsgálati területek mennyiségi és minőségi jellemzőit mutatja be. A kutatás időbeli vetülete az egyes cselekménytípusok változását, új elkövetési módok és területek megjelenését teszi kézzelfoghatóvá, s egyben előrejelzésként is szolgálhat a közeljövő tendenciáinak vonatkozásában. Hasonlóan közvetlen kézzelfogható eredményként említhető az ügytípusokra és vizsgálati területekre vonatkozó minimális szakmai követelmények definiálása, honosí- tása és a kapcsoló „jó gyakorlatok” esettanulmányként történő bemutatása. A közvetett eredményként tekinthető a digitális bizonyíték fogalmának, felhasználhatóságának, vizsgálati körülményeinek és eljárásainak bemutatása, értékelése kritikája és a szakértői gyakorlat tükrében. Amint az az előzőekből következik, a szakmai rész kiemelten fontos momentuma a szakértői módszertanok és az azt megalapozó nemzetközi szabványok tárgyalása. A bevezető történeti áttekintés nem csupán tudománytörténeti jelentőségű, hanem a szakterületen mutatkozó fejlődés kezdőpontját és annak dinamikáját is mutatja. Ez által példaként is szolgál a magyarországi bevezetés szempontjából: tervezhetővé teszi az átmeneti, bevezető időszakot, ami az érdekeltek felkészülését, az ehhez szükséges tanítási és tanulási folyamatokat támogatja. A módszertanok és eljárások önmagukban mit sem érnek. Szembesítésük a hazai gyakorlattal nem csupán azt a célt szolgálja, hogy a hibákat, hiányosságokat feltárja, hanem egyben egy helyzetképet is nyújt az értő olvasónak, akár a jogszabály előkészítés, vagy a gyakorlati alkalmazás oldaláról szemléi is a képet. Számukra fontos egy teljesebb, szélesebb horizont szemlélése, mely nem csupán a saját részterületük szűk fókuszában mutat éles, kontúros körvonalakat. Ezt a képet a szerző esettanulmányszerű feldolgozási móddal közelíti meg, bepillantást engedve a 21. század várhatóan vezető bizonyítási eszközének a digitális bizonyí- ték (vö. elektronikus adat az új. Be. tervezetében) és annak beszerzése folyamatának, bemutatva a gyakori és különleges szakértői vizsgálati típusokat. Az áttekintés semmiképpen nem a kézikönyv-szerű felhasználás irányába történő elmozdulást jelenti a tanulmány szempontjából, inkább egy eltérő nézőpont bemutatá- sát, mely lehetővé teszi a tudományos megalapozottság életképességének vizsgálatát. Elsősorban terjedelmi okokból csak ízelítő kerülhetett a szövegbe mindkét – gyakori és különleges – vizsgálat típusból, helyet hagyva egy későbbi kutatásnak is, mely a kevésbé frekventált részterületek feldolgozására fókuszálhat. Végül, de nem mellékes szempontként – mintegy teret adva a kriminológiai aspektusnak is – az igazságügyi informatikai szakértői munka során megjelenő társadalomtudományi nézőpont is helyet kapott az értekezésben. Kevés olyan kutatás folyik, mely képes a jog – informatikai – társadalomtudomány terében érvényes adatokat szerezni, 2 / 3 3 / 3 s ezekből megállapításokat tenni. Az írás az erre alkalmas forrásadatok felhasználásá- val kísérletet tesz az új megközelítés alkalmazására és az abból kinyerhető releváns következtetések levonására. Összefoglalva elmondható, hogy az értekezés – a szerző szándékával egyezően – kiinduló pontja és egyben szilárd alapja kíván lenni a szakterület kutatásának, mely a hivatásrenden belüli és a jogi, társadalmi környezetből származó külső kényszereknek is megfelelve – de nem korlátozva azok által – kijelöli a szakterület jövőbeli művelői előtt az utat. A kijelölt úton azonban nem egy kutatónak kell végig mennie, hanem az igazságügyi informatikai szakértői közösség – melynek egyik letéteményese a magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Informatikai és Hírközlési Szakmai Tagozata – valamennyi aktív tagjának, nem feledkezve meg az utánpótlásként szerepet kapó szakértőjelöltekről, valamint a jog, az informatika és a társadalomtudományok területein tanuló, vagy a területeken végzett hallgatókról sem. ////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

With consideration to how information technology has become embedded in our everyday lives, the activities of computer forensic specialists are becoming increasingly important in the field of criminal proceedings. The isolated specialist fields of previous times are becoming increasingly overlapped and the borders between them are often blurred. Currently, and even more so in the near future, computer forensic specialists are becoming essential in criminal proceedings in almost all forensic specialist fields. Those operating in the specialist field are only able to meet this challenge if their work, their profession has an appropriate scientific background. This basically includes knowledge of the prevailing legislative environment, use of internationally recognised methods and procedures, knowledge of the field’s international and domestic standards, and the use of the validated software and hardware components required for the implementation of the methods and procedures. The present study deals with each of the basic conditions listed, with the emphases determined by the author, which is manifested in the length and degree of detail of the section on the topic under discussion. Therefore, the essay presents merely a momentary picture of the current, yet changing, legislative environment, leaving space for the later insertion of the legislation to be finalised in the near future (e.g. the new act on criminal procedures), also providing a short historical and international outlook. The focus of this work is the specialist work of the computer forensic specialist and its scientific basis, which is also the most extensive independent part of the essay. It is here that the origins of the specialist field and the history of its science are discussed, as is its position within forensics and within the interdisciplinary field of other, larger areas of science. An investigation into the actual structure of the specialist field was performed via empirical research. The sources for this were the author’s own records of some three hundred cases, which, in addition to the legal requirements, have been supplemented with data assisting the purpose of the research and made suitable for detailed analysis. Although due to the features described above the research cannot be deemed to be representative, it still serves to identify the emphasis within the field, which helps to reveal the focus of the section on methodology.