Hatalom, szociális identitás, kognitív alternatívák – A kollektív cselekvés integratív megközelítése

Abstract

A doktori értekezés a kollektív cselekvés hátterében álló szociálpszichológiai dimenziókat integratív megközelítésen keresztül ragadja meg, metaelméleti keretét Serge Moscovici szociális reprezentáció elmélete nyújtja (Moscovici, 1961), illetve a vizsgálati koncepció Henri Tajfel szociális identitás elméletére és kognitív alternatívák fogalmára épül (Tajfel, 1981; Tajfel & Turner, 1986). Ezen elméleti megközelítések mentén, valamint az elmúlt évek főbb kutatási irányvonalai alapján az értekezés célja, hogy a kollektív cselekvés összefüggésében rámutasson 1) a szociális identitás, 2) a társadalmi rendszer észlelt igazságossága és stabilitása, 3) a hatalomról alkotott szociális reprezentációk, illetve a mindezeket átszövő szociális kapcsolatok interdependens és dinamikus viszonyára. Az első kutatás (N=243) arra keresi a választ, hogy a társadalmi rendszer észlelt disztributív és procedurális igazságossága, illetve instabilitása milyen hatással van a kollektív cselekvési hajlandóságra. Emellett a vizsgálat kitér a szociális és kommunikációs háló szerepére, illetve asszociációs változókon keresztül az állam, a kormány és a civil szervezetek szociális reprezentációjába nyújt betekintést. A második kutatás (N=636) szervesen épül az első eredményeire, kiegészül a szociális identitás változójával, amely alapján a társadalmi rendszer észlelt igazságosságán és stabilitásán keresztül térképezi fel a kognitív alternatívák cselekvésben betöltött szerepét. Az asszociációs vizsgálatok során a hatalom szociális reprezentációja absztraktabb szinten jelenik meg, például az ahhoz társított érzelmek mentén, valamint a kutatás az intézményekbe és civil szervezetekbe vetett bizalmat is méri. Az első kutatáshoz hasonlóan a szociális és kommunikációs háló is operacionalizálásra kerül. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy mindezen változók szoros összefüggésben állnak a kollektív cselekvési hajlandósággal. Egyik legfőbb eredményként nevezhető meg a társadalmi rendszer észlelt megváltoztathatóságának relevanciája, hatása mind az észlelt igazságtalanság, mind a szociális identitás kollektív cselekvésben betöltött szerepét felerősíti. A vizsgálatok, valamint a kérdőíves adatfelvétel során alkalmazott sokrétű változók további potenciális kutatási irányokat jelölnek ki.