Rezorcinarén-alapú kavitandok előállítása új és hagyományos szintetikus módszerekkel
Abstract
A szupramolekuláris rendszereket azt teszi értékessé többek között, hogy olyan előre
programozott szelektivitással rendelkező tulajdonságokat rendelhetünk hozzájuk, amelyek
rendkívül változatos felhasználási területeken alkalmazhatóak. Megfelelően megépítve a
szupramolekuláris sajátságokat mutató molekulát, képes lesz több alternatív lehetőség közül
szelektíven kiválasztani a számára legmegfelelőbb részecskét, molekulát, reakcióutat a tudatos
szerkezeti tervezésből adódóan. Ez a szelektivitás az összetett és olykor meglehetősen
bonyolult szupramolekuláris struktúrák megfelelő részeinek kommunikációjának
eredményeként fogható fel. A részegységek közötti kommunikáció közös nyelvét a
nemkovalens intramolekuláris kölcsönhatások jelentik.
Jean-Marie Lehn megfogalmazása szerint a szupramolekuláris kémia a molekulák között
tervszerűen kialakított intermolekuláris kölcsönhatások kémiája [1-3], illetve ezen
nemkovalens kötőerőkkel összetartott molekuláris asszociátumok keletkezésével,
tulajdonságainak és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozó tudományág. A
másodrendű kölcsönhatások energiája (2 - 350 kJmol-1
) hasonlóan az elsőrendű kölcsönhatások
energiájához (100 - 1000 kJmol-1
) tág határok között változhat, de értékét tekintve többnyire
egy nagyságrenddel kisebb. Ezek az intermolekuláris kötések gyengék, ezért sok kell belőlük,
és a molekula megfelelő helyén kell kialakítani őket, hogy a várt hatást kapjuk.
A szupramolekuláris kémia abból a felismerésből fejlődött ki, hogy a molekulaegyüttesek
új és olykor meglepő tulajdonságokra tesznek, tehetnek szert az őket felépítő molekulákhoz
képest. Ha egy rendszer reverzibilissé válik - disszociálhat, újraegyesülhet -, esetleg olyan
molekulaegyüttes jelenik meg, amely képes az alkalmazkodásra, a fejlődésre, az evolúcióra [4],
akkor ez a jelenség változatos lehetőségeket kínál a tudomány és a hétköznapi élet számára.
Gyakorlati alkalmazásai több tudományterületen jelenhetnek meg: nanoreaktorok -
nanotechnológia, molekuláris szelektorok, gyógyszerszállító rendszerek, fehérje tervezés,
királis termékeket eredményező szintézisek katalizátorai. A másik fontos és értékes jellemzője
a kémia ezen területének, hogy a különböző tudományterületek (fizika, biológia, kémia,
orvostudományok, anyagtudományok stb.) kutatásai a szupramolekuláris „világban”
találkozhatnak, ezzel ösztönözve egymás kutatásait, elősegítve a világ komplexebb megértését.
Valamint annak a modern tudományos szemléletmódnak is megfelel, amely már megköveteli a
kooperációt a különböző tudományterületek között.
- 5 -
E terület elismerését jelzi, hogy a nagy szelektivitással rendelkező szerkezet-specifikus
kölcsönhatások kialakítására képes molekulák kifejlesztéséért Charles J. Pedersennek, Donald
J. Cramnek és Jean-Marie Lehnnek ítélték oda az 1987. évi kémiai Nobel-díjat. A 2016. évi
kémiai Nobel-díjat Jean-Pierre Sauvage, Sir J. Fraser Stoddart és Bernard L. Feringa kapta
molekuláris gépek fejlesztéséért, amely azt mutatja, hogy a kémia e területe most is nagy
érdeklődésre tart számot.