Egyes kiemelkedő jelentőségű gazdasági bűncselekmények dogmatikai és eljárásjogi megközelítésben
Abstract
A disszertáció elsődleges célja volt, hogy tudományos igényességgel bemutassa be a hatályos
törvényben több fejezetbe szorított gazdasági bűncselekményi kör általános jellemzőit és
dogmatikai hátterét. Szándékunk szerint igazoltuk azt, hogy a gazdasági érdekek egyes
aspektusait támadó cselekmények ellen csak logikusan felépített és olykor csak többszörösen
összetett törvényi tényállásokkal lehet fellépni, továbbá az erre a területre specializálódó
jogalkalmazóknak számos háttérjogszabályt is ismerniük kell ahhoz, hogy hivatásukat
eredményesen gyakorolhassák.
A tudományos szempontok kerülnek előtérbe a bevezető fejezetekben, ahol a gazdasági
bűncselekmények fogalmi meghatározását, a közel álló terminológiai megfogalmazásokkal
való összevetést, általános jellemzést, nemzetközi kitekintést szükséges elvégezni.
A tényálláselemzés keretében nagy hangsúlyt kap a bírósági és ügyészségi joggyakorlat
bemutatása. A bűnözés nemzetközi színezetűvé válása miatt szükséges röviden elvégezni a
releváns nemzetközi és európai uniós instrumentumok bemutatását. Végül, miután a
gazdasági deliktumok elemzése nem nélkülözheti a háttér jogszabályok (adó-, csőd-,
számviteli stb. törvények) ismeretét, a szükséges mértékben ezek is beépülnek a disszertáció
anyagába.
A vizsgálandó joganyag heterogenitására figyelemmel természetesen nem törekedhetünk
teljes körű feldolgozásra, ezért nem valamennyi e körbe tartozó, hanem csupán a
véleményünk szerint legnagyobb elméleti és gyakorlati jelentőséggel rendelkező büntetőjogi
tényállásokat mutatjuk be. Így sor kerül a pénzhamisítás, a költségvetési csalás, a számvitel
rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, a feljelentés elmulasztása felszámolási
eljárásban, a tartozás fedezetének elvonása, valamint a gazdasági adatszolgáltatási
kötelezettség elmulasztása tényállásainak bemutatására.
A feldolgozás módszerei körében kiemeljük mindenekelőtt a szakirodalmi álláspontok lehető
legteljesebb feltárását és egybevetését, a dogmatikai elemzést, valamint a gyakorlati,
eljárásjogi szempontok figyelembevételével történő feldolgozást. Egyes fejezetekben szintén
hangsúlyt kapott a jogösszehasonlítás, valamint a jogalkotói szándék feltárása.
Végül utalunk arra, hogy ha csak az elmúlt néhány év felsőbb bírósági, büntetőjogi témájú
bírósági döntéseit szemlézzük, észrevehetjük, hogy egyre kisebb számban találkozunk a Btk.
2013. július 1. napi hatályba lépésével megváltozott tényállások alkalmazásával kapcsolatos
elvi döntéssel, illetve „klasszikusnak” mondható különös részi tényállással – jobbára azt
látjuk, hogy egyes gazdasági bűncselekményi tényállások egy-egy alig ismert fordulatának
változott meg a tartalma azáltal, hogy a jogalkotó a kerettényállást kitöltő háttérjogszabályt
megváltoztatta. Mindez azt jeleti, hogy a gazdasági bűncselekmények állandóan változó köre
folyamatos tanulási és értékelési feladatot ad a vele foglalkozó elméleti és gyakorlati
szakembereknek.