Közgazdaságtudományi Kar (E)
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34019
2024-03-08T17:41:45ZValószínűségszámítás és statisztika
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/33806
Valószínűségszámítás és statisztika
Kehl, Dániel
Ez a tankönyv elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán
oktatott Valószínűségszámítás és statisztika tantárgyhoz készült, de bárki más is
haszonnal forgathatja. A könyv nyomtatott, online HTML, pdf és epub formátumban
is elérhető. Az online elérhetőség lehetővé teszi a folyamatos fejlesztést, ezért
különösen örülök az építő visszajelzéseknek, kritikáknak, javaslatoknak, melyeket
a kehld@ktk.pte.hu e-mail címre várok. Nem javaslom a tananyag kinyomtatását,
formátumának köszönhetően akár okoseszközről is kényelmesen használható. A könyv
ingyenesen elérhető és ez – amennyiben a szerzőn múlik – a jövőben is így marad.
A technikai szerkesztésben az R környezetben kifejlesztett bookdown csomag volt a
segítségemre.
Az anyag szorosan követi az előadások struktúráját, jelölésrendszerét. Az elméleti
anyagot gyakran a megértést segítő példák, vagy számítások szakítják meg, melyek
a főszövegtől eltérő formában jelennek meg:
Itt egy rövid példa, néhány számítás olvasható.
A tankönyv olvasása erősen ajánlott, az azonban nem váltja ki az órákon való
részvételt, illetve az otthoni gyakorlást sem, ezért ajánlom a kurzushoz tartozó
példatár és képletgyűjtemény gondos tanulmányozását is! Valamennyi fejezet
végén Excel tippek találhatók, melyek röviden tartalmazzák az adott fejezetben
megismerendő függvényeket, funkciókat. Ezek nem helyettesítik a gyakorlatokon való
részvételt, illetve a kapcsolódó videók megtekintését!
Köszönetet mondok a PTE-KTK Közgazdaságtan és Ökonometria Intézet múltbeli
és jelenlegi statisztika oktatóinak, PhD hallgatóinak a javaslataikért, példáikért,
példamutatásukért, támogatásukért, valamint a lektornak a rendkívül gyors és precíz
munkájáért.
2021-01-01T00:00:00ZÖnismereti alapok
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24596
Önismereti alapok
Titkos, Csaba
Fontos felismerés rájönni arra, hogy úton vagyunk és arra törekedni, hogy egyre tudatosabban haladjunk rajta. Írásom – reményeim szerint – ráébresztheti az olvasót erre, és talán inspirálja is. Az út az önismeret útja. Nem az önismerethez vezető út, mert az önismeret maga az út.
Milyen ez az út? Mindannyiunké más, és személyes. Kié kanyargósabb, kié egyenesebb, kié meredek, kié szakadékos és árkokkal teli. Vannak benne völgyek és magaslatok, fennsíkok és kanyonok – zuhatagok, folyók, tavak és tengerek.
Mi kellhet ahhoz, hogy haladjunk rajta? Én három érdemes, és három szükséges dolgot említenék.
Érdemes:
• elhatározásra jutni és elköteleződni,
• olykor egyedül, olykor csoportban haladni
• megkeresni a segítőket, akikben megbízunk.
Szükséges:
• kíváncsiság a minősítés helyett
• felelősnek lenni önmagunkért és másokért,
• elfogadónak lenni önmagunkkal és másokkal.
Önismeretről, emberismeretről és ennek főként csoportos technikáiról szól a könyv. Bevezetésül szolgál olyan területekre, melyeket felfedezni olykor egyedül indulunk, olykor csoportba verődve haladunk, hogy végül a megérkezés magányos legyen.
Hálával és tisztelettel köszönöm kiképzőimnek, Barlai Róbertnek, Dr. Daubner Bélának, Dr. Vikár Andrásnak, hogy trénerré, pszichodráma-vezetővé, terapeutává, coach-csá válásomat segítették.
2021-01-01T00:00:00ZA nemzetközi és hazai turizmus legújabb keresleti trendjeinek bemutatása elméleti és gyakorlati megközelítésben
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23853
A nemzetközi és hazai turizmus legújabb keresleti trendjeinek bemutatása elméleti és gyakorlati megközelítésben
Csapó, János
Az 1950-es évek óta a világgazdaság új súlypontjainak egyike a szolgáltatás szektor nemzetgazdaságokon belüli látványos növekedése, azon belül pedig a turizmus szerepének folyamatos erősödése (Hall, C.M. 2004, Lew, A.A. – Hall, C.M. – Timothy, D. 2008, Michalkó G. 2010). Napjainkra a turisztikai világpiac egy összefüggő, interdependens rendszert alkot, melyben a keresleti és a kínálati oldal térben és időben is jelentős változásokon ment keresztül, mind a mennyiségi, mind a minőségi összetevőket tekintve. Még mindig újabb és újabb területek kapcsolódnak be a nemzetközi és a belföldi turizmusba egyaránt, a kiéleződő versenyben pedig csak az az attrakció, desztináció vagy turisztikai szereplő maradhat talpon, amely, és aki a színvonalbeli és mind magasabb minőségi elvárásoknak is megfelel (Törőcsik M. – Csapó J. 2018, Gonda et al. 2020).
Érdemes továbbá kiemelni, hogy a turizmus regionális kötődése, a lokalitás jelenléte is igen lényeges tényező, mivel a mindenkori attrakciók túlnyomó többsége egy adott hely, térség, természeti táj vonzerőire alapozva jön létre (Aubert A. – Csapó J. – Szabó G. 2007, Michalkó G. 2012). Azzal pedig, hogy egy térség, lokáció turisztikai kínálatára megfelelő infra- és szuprastruktúra kiépítése is megvalósul, az idegenforgalom a területi folyamatok alakítójává is válik, hiszen ezen folyamatok többek között hatnak a településszerkezetre, a foglalkoztatásra, a térségi kapcsolatok alakítására, a környezet formálására, illetve befolyásolják az életmódot, az életminőséget is (Aubert A. et al 2015, Bujdosó Z. 2016, Bujdosó Z. et al 2015, Marton G. et al 2016, Puczkó L. – Rátz T. 2005).
A legfrissebb adatok tanúsága szerint 2019-re a nemzetközi turistaérkezések (határátlépéssel járó utazások) száma meghaladta az 1,5 milliárd érkezést, mellyel párhuzamosan a turisztikai költések volumene 2019-re 1700 milliárd USD értékre növekedett. A turizmus adta a globális GDP 10,3%-át, továbbá világszerte 330 millió embernek biztosított munkahelyet, megélhetést, ami az összes munkavállaló mintegy egytizede (UNWTO 2020, WTTC 2020). Ez az elképesztő fejlődés – 1950-ben még összesen 25 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak (!) – idővel természetesen maga után vonta a turizmus szabályozásának igényét is, hiszen az egyre inkább szembetűnő és mindennapjainkban is megélt jelenségek jelentős társadalmi-gazdasági vagy
éppen a természetre, és tágabb értelemben a környezetre gyakorolt hatásokkal bírnak. A negatív hatások kiemelkedő példái közé tartozik a tömegturizmus (angol kifejezéssel: mass tourism) és a hosszú távú tervezést nélkülöző, környezetet romboló, kizárólag a gazdasági érdekekre alapuló turisztikai beruházások, fejlesztések sora.
Fentiek mellett a hazai viszonyok tekintetében természetesen kiemelendő, hogy Magyarország társadalmi-gazdasági életében, és nem utolsó sorban nemzetközi imázsában is komoly szerepet tölt be a turizmus (Papp-Váry Á. 2019). Hazánk társadalmi-gazdasági életében már az 1960-as évek végétől komoly szerepet töltött be az idegenforgalom (Aubert A. – Csapó J. 2006), melynek volumenét és trendjeit jelen tanulmány a 21. századi folyamatok kapcsán veszi górcső alá a gazdasági hatásokat leginkább jelző turisztikai keresleti mutatók és a makrogazdasági részesedés, hozzájárulás elemzésével.
Jegyzetünk tehát ezen bevezető gondolatokból kiindulva mutatja be a mai modern turizmust befolyásoló kereseti trendeket és tendenciákat hazai és nemzetközi viszonylatban.
2020-01-01T00:00:00ZTehetséggondozás, -menedzsment, -áramlás
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23829
Tehetséggondozás, -menedzsment, -áramlás
Balogh, Gábor
Szerző: Balogh Gábor | Cím: Tehetséggondozás, -menedzsment, -áramlás | Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 2021. | ISBN: 978-963-429-626-3 --- A tehetség fogalmával foglalkozó szakirodalmak többsége külön-külön tárgyalja az oktatásban (közoktatásban és felsőoktatásban), illetve a vállalati szférában alkalmazott tehetségmodelleket. Jelen mű célkitűzése, hogy több szempontot is integráljon annak érdekében, hogy az Olvasó – elsősorban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK) Tehetséggondozás c. kurzus hallgatói – számára széleskörű betekintést nyújtson a tehetségkutatás különböző témáiba. A helikopter-perspektíva segíthet abban, hogy globális rálátás alakuljon ki a tehetséghez kapcsolódó fogalmakban. Ahogy a tehetség is sokszínű és sokféleképpen jelenhet meg, úgy a hozzá kapcsolódó elméletek és megközelítések számossága is igen nagy. A jegyzet három főbb kérdéskör köré csoportosul: 1. Ki, vagy mi a tehetség? Tehetség építőkövei, tehetségmodellek, tehetséggondozási módszerek és a mentorok szerepe, munkaerő-piaci elvárások és kompetenciák fejlesztése. 2. Melyek a szervezeti tehetségmenedzsment (TM) stratégiai kérdései, fókuszai, technikái, sajátos nézőpontjai? Hogyan határozzák meg a vállalatok saját tehetség definíciójukat, mit tartalmaznak a TM programok, és mit jelent a talent pool? 3. Melyek a tehetségek globális és régiók közti áramlásának okai és következményei? Globális tehetséghiány, elvándorlás, koncentráció, területi vonzerő és megtartóerő. | Dr. Balogh Gábor, a Pécsi Tudomány egy etem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK), Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének oktatója, a Tehetséggondozás c. alapszakos kurzus tárgyfelelőse, melyet 2014 óta oktat. Ezen felül több kutatása és publikációja is a tehetség témakörében született. A szerző a PTE KTK Kompetencia- és Tehetségfejlesztő Központban (Tehetségpont) - annak egyik alapítójaként - coach és mentor minőségben is dolgozik hallgatókkal. Több tehetséggondozói díjjal is kitüntették munkásságáért, számos hallgatója ért el sikereket. A könyv célja a tapasztalatok, tanulságok összegzése, a tehetségek és tehetséggondozó mentorok inspirációjaként.
2021-01-01T00:00:00Z