Az Egészségtudományi Kar kiadványai
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/24675
2024-02-14T14:33:04ZKommunikáció az egészségügyben
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34888
Kommunikáció az egészségügyben
Aradvári-Szabolcs, Mariann; Bonyárné Müller, Katalin; Deutsch, Krisztina; Kriszbacher, Ildikó; Pörczi, Zsuzsa; Sasváriné Bojtor, Anna; Sélleyné Gyúró, Mónika; Szabó, Szilvia; Szekeresné Izsák, Margit; Tigyiné Pusztafalvi, Henriette; Váradyné Horváth, Ágnes
Jelen jegyzet minden olyan szakember és hallgató számára készült, akik az egészségügyben dolgoznak, és egészségtudományt tanulnak. A jegyzet megírása célul tűzte ki, hogy megmutassa azokat a módokat, hogyan lehet a segítő kapcsolat keretében eredményesen kommunikálni. A kötet szándéka, hogy elmélyítse a szakemberek pszichológiai és kommunikációs tudását az emberismeret, a helyzetfelismerő és problémamegoldó képességek terén. Az olvasó átfogó elemzéseket kaphat a betegekkel, munkatársakkal folytatott interakció többféle megközelítésmódjáról. A jegyzet beható ismertetést nyújt kommunikációs alapfogalmakról, valamint leírja a meghatározó kommunikációs változókat (bizalom, empátia, szakértelem), melyek az
egészségügyi helyzetekre jellemzők. Az egészségügyi szakemberek tevékenységének hatékonyságát a testbeszéd
jelzéseinek használata befolyásolja, melyek szorosan kötődnek a kommunikációs változók felismeréséhez, ahogy az egyik fejezet tárgyalja. A kötet, számot ad a nagy-, és kiscsoportos kommunikációs formákról, melyek a betegoktatásban, tanácsadásban és az előadások megtartásában játszanak szerepet. A jegyzet fontos útmutatásokat fogalmaz meg arról,
hogyan lehet nehéz helyzeteken úrrá lenni, megoldani a gyakran konfliktussal teli szituációkat. Szerepelnek a könyvben a valós életből vett helyzetek, melyek az egyén önismeretét, kommunikációs jártasságát mutatják be a segítő kapcsolat keretében. Sajátos kommunikációs technikák foglalkoznak a végállapotban levő betegekkel, melyek leírása fontos részét képezi a
szakemberek gyakorlatának. Manapság kikerülhetetlen a betegjogok kommunikációs helyzeteinek tanítása, hiszen a beleegyező nyilatkozat elfogadtatása komoly meggyőző képességet követel meg a szakemberektől. A legfontosabb terminus technicusokat a szövegek után található „Alapfogalmak,, részben ismételheti át az olvasó.
A jegyzet feladatai - reményeink szerint - nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az adott kommunikációs helyzetet az olvasók megértsék, valamint korábban megoldhatatlannak tartott helyzeteket képesek legyenek megoldani.
Minden egyes fejezet bőséges szakirodalmi listával zárul, mely kitekintést nyújt az adott szakterületre, és a további kutatások számára is segítséget biztosíthat. Reméljük, a jegyzet hasznára válik a még tanuló, és a már gyakorló egészségügyi szakemberek számára kommunikációs ismereteik bővítésében.
Első kiadás
Gyakorlati adatelemzés
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34860
Gyakorlati adatelemzés
Ács, Pongrác; Oláh, András; Karamánné Pakai, Annamária; Raposa, László Bence
Az addiktológia horizontja
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34541
Az addiktológia horizontja
Kelemen Gábor; B. Erdős Márta
A jegyzet ugyan elsősorban az addiktológiai konzulens posztgraduális szakirányú továbbképzés hallgatói számára készült, de haszonnal forgathatják az egészségügyi és szociális szakmák graduális hallgatói is. A tanulmánykötet jól szolgálhatja továbbá az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirány hallgatóinak tanulási igényeit. A szenvedélybetegségek problematikája ma egyike a legnagyobb népegészségügyi gondoknak. Míg az alkoholizmus testi-, lelki-, családi-, munkahelyi szövődményei, az italozással összefüggő balesetek és erőszakos cselekmények évtizedek óta a lakosság kritikusan nagy arányát érintik, addig az illegális drogok terjedése és ennek társadalmi veszélye főként a 90-es években fokozódott. Ugyan számos újszerű közösségi (pl. a kölcsönös segítés terjedése) és kormányzati (pl. drogstratégia) válasz született, a megoldási törekvések mérete és hatóereje közel sem tart lépést a veszély növekedésével. Az addikciók megelőzésének és kezelésének feladata az elsők közt szerepe a
mentálhigiéné prioritásainak sorában. A reprezentatív jegyzet a modern addiktológia olyan fontos elméleti ismereteiről és kutatási eredményeiről nyújt rendszerezett és átfogó ismeretanyagot, amelyek eddig nem voltak hozzáférhetőek magyar nyelven. Fontos hiánypótló munkáról van tehát szó. A jegyzet célja, úgy tűnik, egyrészt az, hogy alapot biztosítson az addiktológiai tanulmányok számára. Másrészt alkalmas kíván lenni másféle hivatást gyakorló, de az addiktológia iránt érdeklődő szakemberek ismereteinek felelevenítésére, elmélyítésére és új ismeretek nyújtására. A jegyzet különlegessége, hogy több szemszögből - így pl. a korszerű kvalitatív kutatások (főként a konverzáció-elemzés) eredményeire támaszkodva - vizsgálja a civil kezdeményezések (elsősorban az Alcoholics Anonymous) tevékenységében felhalmozódó tudást és tapasztalatot.
A szerkesztők közül Kelemen Gábor az addiktológia egyik vezető szakembere, aki már több önálló könyvet adott közre a tárgykörben. Néhány addiktológiai fogalom - a kodependencia, interdiszciplináris trianguláció, multiprofesszionális-team - éppen Kelemen dr. közvetítésével honosodott meg a hazai addiktológiában. E jegyzet megjelenése révén újabb fontos addiktológiai szemléleti kategóriák jelenhetnek meg a magyar szakirodalomban. A szerkesztés mellett a fordítás oroszlánrészét végző B. Erdős Márta impozáns munkát végzett. Fordítói teljesítménye még az 1995-ben publikált, szintén általa fordított Rehabilitációs tréning és önsegítés (TÁMASZ, Budapest) kitűnő, nagy sikerű könyv színvonalát is felülmúlja.
Az addiktológia aktuális, de magyar nyelven eddig nem hozzáférhető szakirodalmából válogató kézirat minden anyaga fontos. Az addiktológiai kvalitatív kutatás, főként a beszélgetéselemzés ugyanúgy rendkívül időszerű, mint ahogy a korai megelőzés szempontjából nagy a gyakorlati jelentősége a gyengén motivált drog-és alkoholfüggők kezelésbe vonására kidolgozott
ARISE-programnak. A hazai Alcoholics Anonymous önsegítő csoportok tevékenységének vizsgálatához kutatói eszközöket és szempontokat adó jegyzetbeli tanulmányok potenciális hasznát aligha lehetne túlértékelni. A szerzők közül Michael White a 90-es évek talán legnagyobb hatású családterapeutája. Ilkka Árminén a skandináv rendszerszemléletű alkohológiai kutatások élvonalának képviselője. Duncan Stanton egyike az addikciók családterápiája terén legtöbbet idézett szerzőknek. Róbert Lefever elsők közt hozta el, workshopok keretében Magyarországra a korszerű multidiszciplináris megközelítés szellemét. A kötetben publikáló magyar szakemberek (László János, Ehmann Bea, Péley Bernadett, Révész György) jól reprezentálják a
hazai addiktológiai kutatások korszerű irányait és lehetőségeit. A szisztematikusan feldolgozott, következetesen összeállított jegyzetnek minden esélye megvan arra, hogy a hazai addiktológiai szakirodalom gyökérzetének fontos részévé váljon.
'What seems to be the problem?'
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34459
'What seems to be the problem?'
Hegedűs, Anita
Könyvünk a PROFEX államilag elismert orvosi és egészségtudományi szaknyelvi vizsga orvosi szakirányának szóbeli vizsgájára, azon belül a szimulált beszélgetés vizsgafeladatra való felkészülést kívánja segíteni B2 (középfok) szinten.
A PROFEX szóbeli vizsga beszédkészség vizsgarésze 3 feladatból áll: az első feladat egy spontán bevezető beszélgetés, a második feladat két szimulált beszélgetésből áll és a harmadik feladat B1 szinten (alapfok) képleírás, B2 szinten (középfok) ábraelemzés, Cl szinten (felsőfok) pedig egy mini-prezentáció. A bevezető beszélgetésre 8 pontot lehet kapni, a
szimulált beszélgetésnél 12 pontot lehet szerezni, míg a harmadik feladatnál (képleírás, ábraelemzés vagy mini-prezentáció) az elérhető pontszám 10. A szóbeli vizsga részét képezi a beszédértés vizsgarész is, melynél 20 pontot lehet szerezni. A sikeres vizsgához a maximálisan elérhető 50 pontból legalább 30-at kell teljesíteni és vizsgarészenként is meg kell
szerezni a pontok minimum 40%-át (beszédkészség: 12 pont, beszédértés: 8 pont).
A könyvünk témáját képező szimulált beszélgetés vizsgafeladat két beszélgetésből áll: egy szakember-szakember (orvosi szakiránynál orvos-orvos) párbeszédből és egy szakember kliens (orvosi szakiránynál orvos-beteg) párbeszédből, amelyben a szakember szerepét a vizsgáztató alakítja. A könyv 50 mintafeladat-sorból áll, melyek mindegyike egy betegséget dolgoz fel. Az egyes mintafeladat-sorok tartalmaznak egy orvos-orvos és egy orvos-beteg párbeszédet, valamint a párbeszédek feldolgozását segítő feladatokat. Mivel a könyv végén megoldókulcs is található a feladatokhoz, ezért a könyv önálló felkészülésre is alkalmas.
Eredményes felkészülést és sok sikert kívánunk a vizsgájához!