BTK Pszichológia Doktori Iskolahttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/832024-02-10T12:10:50Z2024-02-10T12:10:50ZA kollektív narcizmus nyelvi jegyei német nyelvű történelemtankönyvekben (1939 - 2016)http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/348992023-10-30T13:35:13Z2023-06-06T00:00:00ZA kollektív narcizmus nyelvi jegyei német nyelvű történelemtankönyvekben (1939 - 2016)
A kutatás fő kérdése az volt, hogy kollektív narcizmusnak vannak-e nyelvi jelei. A fogalom eredetileg Adornotól származik és a demokrácia ellenfogalmaként született meg az 1950-es években. A kurrens szociálpszichológiában ma két elméleti koncepcióban tárgyalják. Az egyik a szociális identitás elméletének alapjain értelmezi a jelenséget. Golec de Zavala és munkatársai a kollektív narcizmust a saját csoport nagyságáról alkotott hiedelemként határozták meg. A pszichodinamikus megközelítés (Vamik Volkan koncepciója) viszont a nagycsoportokban megjelenő narcizmust a csoportidentitás egy sajátos (inkohéziót indikáló) állapotaként határozza meg.
A kutatásban a mindkét koncepció eredményeit figyelembe vettük és a kollektív narcizmust a nagycsoportidentitás egy sajátos állapotaként értelmeztük, mely a tudományos narratív pszichológia paradigmája szerint a nyelvben empirikus módon is megragadható. A nagycsoportok identitásfolyamatainak alakításában jelentős szerepe van a tömegmédiumoknak, a kutatásban ezért politikai beszédeket és történelem-tankönyvek szövegeit vizsgáltuk. A csoportidentitás állapotát a narratív konstrukció mentén vizsgáltuk, a nyelvi jegyeket pedig a narratív kategóriákhoz kapcsoltan vizsgáltuk.
Az elemzések eredményei szerint a kollektív narcizmus regresszív állapotot jelöl, amit a szóhasználat változása is indikál. Fény derült arra is, hogy vannak univerzális és egyedi nyelvi markerei is. A felsőfokú mellékneveknek és magas helyiértékű számoknak a csoportidentitás lényegi aspektusainak kiemelésében van szerepe és a kollektív narcizmus specifikus nyelvi jegyeiként értelmezhetők. A hiperbolákról az derült ki, hogy a csoportidentitás narcisztikus sérülésének indikátorai. A kutatás legfőbb eredménye azonban, hogy azokban a mintaegységekben, ahol a narcisztikus regresszió kimutatható, az abszolút szavak és a tagadószavak magas együtt járást jeleztek. Ez a sajátos kapcsolatiság jelenti a kollektív narcizmus univerzális indikátorát, melynek pszichológiai funkciója az ambivalenciák kiiktatása. Az elemzések ezen túl számos más eredményt is hoztak, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kollektív narcizmus dimenzionális jelenség, melyet érdemes további kutatásokkal differenciálni.
2023-06-06T00:00:00ZÚj megközelítés a párkapcsolatok fejlesztésében: A Rebuild - Párkapcsolat-építő Tánc® módszerének bemutatása és hatásvizsgálatahttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/348542023-10-17T10:40:38Z2023-04-25T00:00:00ZÚj megközelítés a párkapcsolatok fejlesztésében: A Rebuild - Párkapcsolat-építő Tánc® módszerének bemutatása és hatásvizsgálata
A világszerte magas válási arányok egyre inkább szükségessé teszik a párkapcsolatok és házasságok erősítését és megőrzését, ám a terápiában máig problémát jelent, hogy a krízisbe kerülő párok későn kérnek szakmai segítséget, így fontos felhívni a figyelmet a prevenció lehetőségére. Az erre a célra kidolgozott, klasszikus módszereket használó házasságra készítő és kapcsolatépítő programok igazoltan számos előnnyel járnak, de sok kritika érte őket a téma kutatóinak körében: ezek közül többre is választ adhat az új megközelítésű, gyakorlati szemléletű pszichoedukációs módszer, a Rebuild - Párkapcsolat-építő Tánc®, ami a társastáncot használja eszközként a kapcsolatok erősítéséhez. Jelen kutatás célja a módszer hatékonyságának vizsgálata kvantitatív módszerekkel, a két éven át tartó felmérésben esküvőjükre készülő párok vettek részt, a vizsgálati csoport (N=64) három, a kontrollcsoport (N=38) két alkalommal töltötte ki a párkapcsolat számos változóját felmérő tesztcsomagot (BFI, RAS, DCI, OCST-K, PSI, RSES, PAIR). A statisztikai elemzés igazolta a Rebuild®-módszer párkapcsolatokra gyakorolt szignifikánsan pozitív hatását az önértékelés, a kapcsolattal való elégedettség, a kommunikáció, a konfliktuskezelés, az intimitás, a szexualitás és a partnerrel való törődés terén, míg párkapcsolati intervenció nélkül a két időpontban felvett adatok között nem volt változás, sőt több változóban (szexualitás, kommunikáció, kapcsolattal való elégedettség) romlás következett be a megfigyelt 8 hónap alatt. Az eredmények fényében a módszer új szemléletű, gyakorlati alternatívát kínál a párkapcsolati prevencióban és kiegészítése lehet a klasszikus terápiás metódusoknak is.
2023-04-25T00:00:00ZPárkapcsolatok alakulása a 21. században: Ellenszolgáltatáson alapuló párkapcsolatok az evolúciós pszichológia szemszögébőlhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/348382023-10-17T11:00:00Z2023-04-25T00:00:00ZPárkapcsolatok alakulása a 21. században: Ellenszolgáltatáson alapuló párkapcsolatok az evolúciós pszichológia szemszögéből
Párválasztási preferenciáink az evolúciós pszichológia szerint olyan mentális programok, amelyek meghatározott módon szabályozzák viselkedésünket és irányítják a párválasztási folyamatot, illetve párkapcsolatainkat. A hosszútávú párkapcsolatok túlnyomó többségében evolúciós stratégia mentén szerveződnek, azonban a rövidtávú kapcsolatokra is hatással vannak.
A disszertációban öt vizsgálat eredményét mutatjuk be, amelyek közül az első a témához kapcsolódást mutatja be interdiszciplináris megközelítésből, az ezt követő négy vizsgálat a párkapcsolatokat érintő evolúciós pszichológiai diskurzushoz járulnak hozzá.
A kutatás során a sugar kapcsolatok elfogadását mérő eszköz validálására az intim partner- és szexuális kapcsolatok pszichológiai működésének egyéb mutatóit használtuk fel, illetve igazoltuk, hogy a sugar kapcsolatok elfogadása pozitívan összefügg az intim partnerkapcsolatokban tanúsított önhasznosító viselkedéssel, a játékos szerelmi stílussal és a korlátlan szocioszexualitással. A kapott eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy a fiatalok tranzakciós szexre (pl. sugar kapcsolatra) való nyitottsága összefügg a rövidtávú kapcsolatok preferálásával, a játékos szerelmi stílussal, az énközpontú szexuális motivációval és az olyan averzív személyiségjegyekkel, mint a szubklinikai pszichopátia, a machiavellizmus és a borderline személyiségszerveződés. Kimutattuk, hogy ezek az összefüggések az átlagpopulációban is megfigyelhetők.
A sugar kapcsolatokhoz való hozzáállás mérését az idősebb felnőtteknél való mérőeszköz kifejlesztése és validálása lehetővé tette számunkra, hogy összehasonlítsuk a két mintában lévő korrelációk mintázatát az életkor függvényében. Vizsgáltuk a sugar kapcsolatok elfogadásának összefüggéseit a külső és belső motivációval, az önértékeléssel, valamint a kötődési stílusokkal. Emellett teszteltük a sugar kapcsolatok elfogadása és a szociálisan averzív személyiségjegyek közötti várt összefüggéseket fiatal felnőtt nők és férfiak körében.
Az elemzések többsége megerősítette az előfeltevéseket. Az önbevallásos kérdőív érvényes mérőeszköz lehet a fiatalabb és idősebb személyek sugar kapcsolatra való hajlandóságának mérésére.
2023-04-25T00:00:00ZMagyar Jung. C. G. Jung szakmai recepciója Magyarországon 1906 és 1948 közötthttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/346202023-10-13T08:30:46Z2023-04-25T00:00:00ZMagyar Jung. C. G. Jung szakmai recepciója Magyarországon 1906 és 1948 között
A disszertáció egy mindeddig kevéssé kutatott témát, C. G. Jung 1948 előtti magyarországi szakmai recepcióját tekinti át elsődleges forrásokra, úgymint korabeli publikációkra, illetőleg mindeddig feltáratlan vagy feldolgozatlan levéltári anyagra támaszkodva. Hosszú életműve során Jung számtalan, nem ritkán egymással ütköző kulturális, tudományos-tudományfilozófiai trendekhez és diskurzusokhoz kapcsolódott. A magyar történelem olykor viharos fordulatai mellett ez a heterogentás is hozzájárult ahhoz, hogy Jung munkásságának egyes vonulatai az 1948 előtti Magyarországon eltérő hatástörténeti dimenziókban jelennek meg. A disszertáció részleteiben foglalkozik a Jung-recepció és a pszichoanalitikus irányzatok, az akadémikus pszichológia és pszichiátria, a pedagógia, egyes bölcsészeti és egyházi körök kapcsolatával. A 30-as évek nyilvános forrásainak alapján azt bizonyítja, hogy Jung neve a művelt nagyközönség előtt ismert volt, s egyes tőle származó fogalmak, mint például a komplexus, az intraverzió- extroverzió, az archetípus a magyar közbeszéd részévé váltak. A fentiek ellenére Jung tágabb életműve és az analitikus terápia irányzata kevéssé tudott hazánkban megjelenni. A disszertáció egyik fontos végkövetkeztetése így hangzik: annak oka, hogy Jung terápiás irányzata Freud, Adler és Stekel iskolájához képest itthon nehezebben honosodott meg, nem elsősorban a pszichoanalitikus ellenpropaganda volt - bár ennek is szerepe lehetett benne -, hanem a személyes összeköttetések hiánya. Ahol a személyes kapcsolatok kialakultak – például a vallásfilozófusokkal vagy a reformpedagógusokkal - ott Jung recepciója azonnal kedvező fordulatot vett. A disszertáció centrális állítása az, hogy a korabeli forrásokból világosan látszik, hogy e tekintetben Jung közvetlen tanítványának, Jacobi Jolánnak a fellépése döntő szerepet játszott. Jacobi a már meglévő széleskörű kapcsolati rendszerét felhasználva feltehetően már a 20-as évek végétől kezdődően népszerűsítette Jung nézeteit Magyarországon. Jacobi disszeminációs erőfeszítésének eredményeként beindult a „hálózatosodás”. Döntő mozzanat volt Kerényi Károly, Szondi Lipót és Harkai Schiller Pál megnyerése. Hármójuk rendkívül tág, a különböző politikai és intellektuális frontokon átívelő kapcsolatrendszere és hatása révén Jung munkássága eljuthatott a korabeli intelligencia legszélesebb rétegeihez. Sok minden utal arra, hogy a 40-es évek elején komoly esély volt egy, az analitikus pszichológiát felkaroló társaság megalakulására. Ennek reménye a zsidóüldözések, majd a kommunista diktatúra miatt hosszú évtizedekre elszállt. Az analitikus pszichológia prominens képviselőinek többsége emigrációba kényszerült, vagy a holokauszt áldozata lett. Jung irányzata azonban, „a katakombákba szorulva” tovább élt. Ez adhat magyarázatot arra, hogy a Pszichiátriai Társaság munkacsoportjaként az elsők között alakult meg a Komplex-pszichoterápiás Munkacsoport 1980-ban, noha a jungi pszichológia nem rendelkezett a háború előtt itthoni egyesülettel.
2023-04-25T00:00:00Z