Ünnepi kiadványokhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/246932024-02-07T21:37:41Z2024-02-07T21:37:41ZAz egyetem eszméje és típusai. A M. Kir. Erzsébet Tudomány-Egyetem ünnepi közgyűlésen, 1929. szept. 22.-én tartott rektori székfoglaló előadásWeszely, Ödönhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/339222022-01-28T11:40:33ZAz egyetem eszméje és típusai. A M. Kir. Erzsébet Tudomány-Egyetem ünnepi közgyűlésen, 1929. szept. 22.-én tartott rektori székfoglaló előadás
Weszely, Ödön
AZ EGYETEM MINDEN ORSZÁGBAN a nemzeti művelődés legmagasabbrendű intézménye, s így nagy nemzeti hivatása van. De ezen túl is emelkedik jelentősége, mert belekapcsolódik a tudomány egyetemes nemzetközi munkájába, s ezzel a nemzetet is belekapcsolja a világ kulturális áramlataiba. Hogy ezt a nagy jelentőségét megérthessük, s feladatait megállapíthassuk, meg kell vizsgálnunk, miben áll voltaképen az egyetem eszméjének a lényege, ez az eszme hogyan valósul meg azokban a különböző típusokban, melyek létrejöttek, s ebből kifolyólag mi lehet az egyetem további fejlődésének útja? Kétfélekép járhatunk el. Megvizsgálhatjuk, hogy idők folyamán milyen egyetemi típusok jöttek létre, s mi ezekben a különböző típusokban a lényeg? Így megállapíthatjuk az egyetem eszméjét induktív úton.
De megalkothatjuk az egyetem eszméjét tisztán racionális alapon, s azután vizsgálhatjuk, hogy a különböző konkrét típusok mennyiben felelnek meg ennek az eszmének, s milyeneknek kell lenniök, hogy ennek megfeleljenek? Sőt tovább mehetünk, fölállíthatjuk az egyetem eszményképét, a célokat, melyeket szolgálnia kell, s azokat az eszközöket, melyek e célok szolgálatára legalkalmasabbak.
Mi mindkét útat követjük. Meghatározzuk előzetesen az egyetem eszméjét, azután megvizsgáljuk az egyetem különféle típusait, s végül e vizsgálódás eredménye gyanánt kiigazítjuk az előzetesen felállított meghatározást, s egy pillantást vetünk a továbbfejlődés lehetőségeire.
Uj tanév kezdetén. Megnyitó-, beszámoló- és beiktató beszéd a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem 1930. szept. 17.-én tartott közgyűlésén. Elmondta Weszely ÖdönWeszely, Ödönhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/339212022-01-28T11:03:16ZUj tanév kezdetén. Megnyitó-, beszámoló- és beiktató beszéd a M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem 1930. szept. 17.-én tartott közgyűlésén. Elmondta Weszely Ödön
Weszely, Ödön
Tekintetes Tanács! Tisztelt Közgyűlés! Midőn e tanévmegnyitó- és egyetemi tanácsot beiktató közgyűlést van szerencsém megnyitni, mély tisztelettel üdvözlöm a hatóságok megjelent képviselőit, kik egyetemünknek e közgyűlését megjelenésükkel megtisztelték. Tisztelt Közgyűlés! E közgyűlésen nekem, mint lelépő rectornak, az a feladatom, hogy beszámoljak a lefolyt tanévről. Képet kell tehát adnom egyetemünk mult évi működéséről, arról, mi történt a mult évben? mit dolgoztunk? mit tettünk? s aztán mérlegelni, miben erősödtünk meg, s miben fogyatkoztunk meg. Végül mérlegelni, haladtunk-e előre? Ha végig tekintek így ezzel a szemmel az elmult esztendőre, több örvendetes eseményt látok, mint lehangolót, több biztatót, mint elcsüggesztőt, több reményteljeset, mint aggodalmasat, — s így méltán meríthetünk bíztatást, reményt, erőt a további munkához és a további küzdelemhez.
Rektori beszédek a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetemen az 1929-30. tanév folyamán. Elmondta Weszely ÖdönWeszely, Ödönhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/339202022-01-28T10:49:19ZRektori beszédek a pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetemen az 1929-30. tanév folyamán. Elmondta Weszely Ödön
Weszely, Ödön
Ezek a beszédek, melyeket az egyetem rektori tisztében mondtam el különböző alkalmakkor, a maguk kronológiai sorrendjében visszatükröztetik egyetemünknek ez évi történetét. Kezdődik az esztendő az új egyetemi tanács bemutatkozásával. A megnyitó és beiktató egyetemi közgyűlésen tartott beszéd: „Az egyetem eszméje és típusai" külön füzetben jelent meg, s így ebben a sorozatban nem foglal helyet. Folytatódik a sor az evangélikus theol. kar ünnepségeivel, a megnyitással, a kar új épületének alapkő letételével, a kar tiszteletbeli doktorainak felavatásával. Szomorú és megdöbbentő esemény egyetemünk egykori kiváló tanárának, Heim Pálnak elhunyta, melyhez később egy másik nagy veszteség, Beck Soma professzorunk váratlan elhalálozása csatlakozik. Két szép ünnepi ülése volt egyetemünknek: az egyik Erzsébet királyné emlékünnepe, melyet minden évben kegyelettel ülünk meg, s a másik vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága 10 éves jubileuma, melyet ünnepi dísszel és örvendező szívvel ültünk meg. A városi közgyűlésen tartott beszéd tanujele annak, hogy megindult egyetemünk kiépítése érdekében a továbbfejlesztés munkája, s ez az idei esztendőnek legnagyobb eredménye. Becker K. H. v. porosz kultuszminiszter díszdoktorrá avatása a magyarság hálájának kifejezése azon férfiú iránt, ki a berlini egyetemen, Európa szívében, tanszéket állított a magyar nyelv és irodalom számára. Végül az évzáró beszéd beszámol az egyetemünkön folyó tudományos munkáról, hallgatóink magatartásáról, s egyetemünk küzdelmeiről. így teljes egésszé alakul ki az idei munka képe, egy láncszem egyetemünk viszontagságos és küzdelmes, de nem eredmények nélkül való történetében.
A Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1941-1942-ik tanévi rectori beszédeiVargha, Damjánhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/339192022-01-28T10:55:01ZA Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1941-1942-ik tanévi rectori beszédei
Vargha, Damján
A pécsi Erzsébet-Tudományegyetem 1941—42-ik tanévi rektori beszédeit nyújtom és ajánlom mindazoknak szíves elolvasásra, akik a Dunántúl egyeteme, főleg annak megcsonkított állapota iránt érdeklődnek. Az egyetem Actái kiadványában mindezek a beszédek már megjelentek. De ott rendszerint csak a hivatalos hatóságok és személyek olvassák; valljuk meg, azoknak nincs elég idejük, hogy az évenkint ismétlődő egyetemi beszédeket — főleg ha már úgyis hallották az egyes ünnepi közgyűléseken — újból elolvassák. Mások kezébe pedig ritkán és nehezen jut. Ezért én szélesebbkörű olvasóközönségre szeretnék számítani.
Főleg azonban azért kívántam külön kiadásban sajtó alá rendezni ezeket az egyetemi rectori beszédeket, hogy sokan, minél többen olvashassák és így tudomást szerezzenek arról: mit beszélt, miben fáradozott a bölcsészet- nyelv- és történettudományi karnak mielőbbi visszaállítása érdekében az a Professzor, aki az 1940. XXVIII. t. c. 3. pontja értelmében ideiglenesen szüneteltetett bölcsészettudományi kar tagjai közül Pécsett maradt és az 1941—42-ik tanévben ennek a csonka Erzsébet-Egyetemnek a Rectora volt. Ezek a rectori beszédek hivatalos helyről és hivatalos formában hangzottak el: most és a későbbi időkben is könnyen hozzáférhetővé teszik a szüneteltetett bölcsészkar Rectora minden törekvését...