Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok (KTK)http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/235012024-02-07T18:25:00Z2024-02-07T18:25:00ZTurisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 05. évf., 3. sz., 2020/október (pdf)http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/237722021-01-25T15:03:02ZTurisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 05. évf., 3. sz., 2020/október (pdf)
Folyóiratunk V. évf/3. számának egyik különlegessége a határainkon túlról érkezett tanulmányok, melyek külön örömet is jelentenek számunkra, reméljük ezzel hagyományt teremtünk és várjuk a továbbiakban is kutatási eredményeiket. A cikkek sorrendjében haladva először „A szigetvári Szulejmán türbe kulturális – turisztikai központ projekt turisztikai megvalósíthatósági kockázatai” című tanulmánnyal találkozhatunk Sipos Norbert, Pap Norbert, Keresnyei János, Jarjabka Ákos szerzők tollából. Baranya megye egyik legnagyobb turisztikai látványközpont beruházási –megvalósulási tervét elemzik a kockázat-menedzsment szempontjából. „A Fehérvár Travel Kft. sikertörténetének és versenyképességének elemzése” című mű szerzői Tütünkov-Hrisztov Jordán, Müller Anetta, Molnár Anikó, akik Magyarország egyik legsikeresebb utazásszervező cégét elemzik abból a szempontból, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a gyökeresen megváltozott utazási-foglalási trendekhez, a digitális társadalom kihívásaihoz. Nagy Benedek írása „A Csíksomlyói pápalátogatás turisztikai elemzése: hogyan látták a résztvevők?”, a 2019-es pápai látogatás hatásvizsgálatával foglalkozik. Kérdőíves kutatásának fontos megállítása, hogy a társadalmi-közösségi pozitívumok mellett elmaradtak azok a várt gazdasági hatások, amelyek a közvetlen turisztikai szektort érinthették volna. „A helyi termékekben rejlő turisztikai erőforrások Kárpátalján” tanulmány szerzői Berghauer Sándor, Sass Enikő, Tarpai József, Tóth Attila, Kárpátalja etnikai sokszínűségén keresztül kapcsolódnak a turisztikai szektorhoz, a helyi termékek turisztikai piacra lépésének lehetőségeit vázolják fel kutatásuk eredményeként. „Dél-Dunántúl, a kulturális turisztikai régió?”című cikkében Gászné Bősz Bernadett jogosan teszi fel a kérdést, igyekszik a primer kutatás eszköztárával igazolni a kérdésfeltevés jogosságát, miközben magunk is érezzük—igen, igen, de miért nincs igazán átütő ereje e sokszínű régiónak, egy EKF régióközponttal az élén a turisztikai piacon? Reméljük, hogy folyóiratunk legújabb száma is tartogat olvasóink érdeklődésére számot tartó témákat. Dr. Gonda Tibor és Dr. Aubert Antal
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 05. évf., 2. sz., 2020/június (pdf)http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/236362020-09-16T12:37:50ZTurisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 05. évf., 2. sz., 2020/június (pdf)
Folyóiratunk legújabb száma nem fókuszál egy konkrét témára, mind a hat tanulmány a turizmuskutatás rendkívül széles területéből emel ki egyet-egyet. A most megjelent publikációk sajátosságát megfogalmazva érdemes kiemelnünk, hogy – összhangban lapunk küldetéseinek egyikével – a fiatal kutatók az eddigieknél erőteljesebben szerepelnek a szerzők között, hiszen
fontos célunk a PhD hallgatók tudományos előmenetelének és kutatómunkájának a segítése.
Első cikkünk „A Tisza legszebb arcai, avagy vízparti tájkép, mint turisztikai vonzerő - nemcsak
vizitúrázóknak” címet viseli. A Szegedi Tudományegyetemhez kötődő népes szerzői gárda új
kutatási eredményekre is épít érdekes munkájukban. (Szerzők: Karancsi Zoltán, Hornyák Sándor,
Szalma Elemér, Oláh Ferenc, Korom Annamária, Horváth Gergely, Győri Ferenc.) A turisztikai
termékek központi elemét képező attrakció kérdésköréről a marketingre tér át második
tanulmányunk, melynek címe a „Turisztikai szlogen- és logóhasználat az európai fővárosok
esetében – Milyen szavakkal hívogatnak, milyen jelképekkel csalogatnak?” (Szerzők: Papp-Váry
Árpád, Wolf Dávid, Farkas Máté, Szolnoki Szabolcs.) Egy nyár elején megjelenő számból nem
maradhat ki hazánk kedvelt üdülőhelye a Balaton sem. A „Miért választották a Nyugat-Balatont?
A külföldi ingatlanvásárlások motivációi a Nyugat-Balaton térségében” című cikk talán már túl is
terjeszkedik a turizmuskutatás határain, ugyanakkor kellően érdekesnek ítélve meg a művet, úgy
gondoltuk, hogy igényt tarthat a kollégák érdeklődésére. (Szerzők: Lőke Zsuzsanna, Kovács Ernő,
Bacsi Zsuzsanna.) Ahogyan azt az előzőekben már jeleztük, a mostani számunk műveinek felét
fiatal kutatók írták. A sort a „Sportcélú utazások ageing vetületben” című munka nyitja. (Szerzők:
Hegedűs Réka, Csóka László és Töröcsik Mária) Új színt jelent e számunkban, hogy a turizmus
történet is megjelenik a „Fiume turizmusának fejlődése” című tanulmány formájában. (Szerző:
Pelles Márton.) Záró tanulmányunk a szellemi világörökség listájára elsőként felkerült Busójárást
vizsgálja, melynek címe: A fenntartható turizmus és a helykötődés kapcsolatának vizsgálata a
Busójárás kontextusában. (Szerző: Szabó Sára.)
Úgy érezzük, hogy szerzőinknek köszönhetően ismét egy sokszínű, és érdekes témákat tartalmazó
számot sikerült megvalósítanunk. Reméljük, hogy hasonlóan vélekednek erről önök, olvasóink is.
Tartalmas időtöltést és inspiráló új gondolatokat kívánunk!
Dr. Gonda Tibor és Dr. Aubert Antal
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 05. évf., 1. sz., 2020/február (pdf)http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/235682020-05-15T14:27:12ZTurisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 05. évf., 1. sz., 2020/február (pdf)
Tisztelt Olvasónk! Folyóiratunk életében nagy jelentőséggel bírt volna a III. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia. Szerettük volna átnyújtani a résztvevő szakembereknek az eddig nyomtatásban is megjelent számainkat valamint szerkesztőbizottsági ülést is tartottunk volna. Sajnos a koronavírus járvány keresztbe húzta a számításunkat. Szerencsére ugyanakkor a konferencia tanulmányok döntő része beérkezett időben, melyek közül a tudományos bizottság ajánlásait figyelembe véve, az idei első és második számunkban le tudunk közölni csaknem tíz, szakmai közérdeklődésre is számot tartó tanulmányt. Mivel a merítési bázis is nagy volt, ezért a közölt tanulmányok is szerteágazó területeket ölelnek fel. A koronavírus járvány gyökeresen változtatta meg a világ turizmusát. E számunk megjelenésekor is kétséges még, hogy az ágazatot ért csapás tartós válságot eredményez-e, vagy a turizmus érintettjei kellően reziliensen reagálnak a sokkra, melynek köszönhetően viszonylag gyorsan visszaáll az élet a normál kerékvágásba, valamint ott folytatódik a turizmus gyakorlata, ahol idén márciusban megszakadt. Tudjuk, hogy a turizmus és marketing szakemberek közül is sokakat foglalkoztat ez a téma, ezért terveink szerint még az idei évben szeretnénk egy számot szentelni a válság hatásaival foglalkozó kutatások eredményeinek bemutatására, valamint elemzések, következtetések közzétételére. A paradigma váltó innovációk sok esetben jelentősen átalakították a turisztikai fogyasztási szokásokat is. Minden bizonnyal így lesz ez az önvezető autók megjelenése és elterjedése után is. Ezzel a témával foglalkozik az első tanulmányunk: „Az önvezető járművek fogyasztói szokásokra és turizmusra gyakorolt hatása” (szerzők: Ásványi Katalin - Miskolczi Márk - Jászberényi Melinda). Az Airbnb térnyerése Budapesten hallatlanul dinamikus volt az előző években. Szerencsére ugyanakkor fővárosunk növekvő turizmusa megfelelő forgalmat eredményezett a kereskedelmi szállásoknak is, így nem alakult ki a két szálláshely típus üzemeltetői között kezelhetetlen feszültség. Minek köszönhető az Airbnb sikere? Mi motiválja a hazai turistákat arra, hogy ezt a szálláshely formát preferálják? Erről olvashatnak többet „Az Airbnb használat motivációs tényezői a magyar turisták körében” című tanulmányban. (szerzők: Dudás Gábor - Vida György) A PTE KTK Marketing és Turizmus intézetének munkatársai 2018-ban országos reprezentatív felmérés keretében vizsgálták a hazai lakosság turizmussal kapcsolatos fogyasztási sajátosságait. A turizmust is érintő kutatások azóta is folyamatosan zajlanak, és egy nagyobb jelentőségű sportfogyasztási munka eredményeire építve született meg „Az életstíluscsoportok sportcélú utazásai” című műben. (Szerzők: Csóka László - Hegedűs Réka - Törőcsik Mária) Szintén a fogyasztással, mégpedig a hallgatók kulturális fogyasztásával foglalkozik a negyedik cikkünk a „Turizmus szakos hallgatók kultúrafogyasztásának sajátosságai” című tanulmány. (szerző: Kántor Szilvia) Régi törekvésünk, hogy növeljük az angolul megjelenő publikációk számát a TVT-ben. E tekintetben a jelen számunk sikeres, hiszen két jelentős munkát is meg tudunk jelentetni. Az első a fővárosunk turizmusa szempontjából kiemelt fontossággal bíró üzleti turizmus témakörével foglalkozik. „Élmény- alapú utazás a Budapestre irányuló üzleti turizmusban” (szerzők: Pinke Sziva Ivett - Boros Kitti) A második munka pedig a hazai lakosság attitűdjét vizsgálja az utazás biztonság és kockázati kérdéseivel kapcsolatban. (szerző: Csapó János- Törőcsik Mária). Nagy öröm szerkesztőbizottságunk számára, hogy csatlakozott a munkánkhoz Piskóti István professzor úr is, aki a miskolci turizmusképzés meghatározó alakja és a marketing és a turizmustudománynak egyaránt elismert kutatója és oktatója. Minden kedves olvasónknak érdekes perceket, hasznos új információkat kívánunk: Dr. Gonda Tibor és Dr. Aubert Antal
Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 04. évf., 4. sz., 2019/december (pdf)http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/235162020-03-13T14:35:17ZTurisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 04. évf., 4. sz., 2019/december (pdf)
Kedves Olvasónk! Nagy örömmel ajánljuk a figyelmébe új számunkat! A 2016-os indulásunkkor eltervezettek szerint haladva, a szakmai érdeklődés érezhető erősödése mellett érkeztünk el a IV. évfolyam utolsó számához. A lektoraink gyors munkájának és szerzőink aktivitásának köszönhetően jelen számunk 7 érdekes tanulmánnyal jelenik meg. Az első 5 tanulmány a turizmusmarketing innovatív területeivel, és aktuális kérdéseivel foglalkozik. A változatos témák taglalását az „Influencer marketing a turizmusban” cikkel kezdjük meg. (Szerzők: Kovács András - Lőrincz Attila - Papp Vanda - Veres István).
Az utóbbi években több hazai műhely is vizsgálja a generációk eltérő fogyasztói szokásait. Ebbe a sorba illik bele a „Motivált utazók, inspiráció és élménykeresők - avagy az Y generáció utazási szokásainak elemzése” című tanulmány. (Szerzők: Formádi Katalin - Petykó Csilla - Szalók Csilla - Jusztin Márta - Holczerné Szentirmai Ágnes). Szintén a turizmusmarketing egyik újdonságával foglalkozik az „Utazom és mesélek - Az utazók (e)WOM szerepe a Balatonnál” című munka. (Szerzői: Sulyok Judit - Hiezl Kitti). Azt gondoljuk, nyugodtan kijelenthetjük, hogy hiánypótló munka a „Netnográfia alkalmazása a turizmuskutatásban” című tanulmány, amely egy innovatív technológia alkalmazási lehetőségeibe enged bepillantást. (Szerzők: Szücs Krisztián - Lázár Erika- Nagy Ákos). Az édes semmittevésnek vége? Tehetnénk fel a kérdést a hazai lakosság utazási szokásait vizsgálva. A választ „A hazai lakosság utazási motivációjának és szokásainak elemzése az aktív turizmus és a fizikai aktivitás tekintetében” cikk adja meg. (Szerzők: Csapó János-Gonda Tibor) A mostani számunkból sem maradhatnak ki a turisztikai termékfejlesztés kérdésköréhez is kapcsolódó írások. A „Marketingtevékenység és Márkavizsgálat egy tematikus turisztikai útvonal, a Kleine Historische Städte mintáján” című cikk egy ausztriai kulturális turisztikai tematikus út működését elemzi. (Szerző: Wilhelm Kata). A számunkat a „Gyógyítanak, de milyen áron? Fenntarthatóság a magyar gyógyszállodákban”című tanulmánnyal zárjuk. (Szerző: Strack Flórián)
Folyóiratunk az idei második szám óta (így jelen számunk is) egyaránt megjelenik online és nyomtatott verzióban is. A nyomtatott verzióból kérésre (korlátozott mennyiségben) postán is tudunk küldeni példányokat az érdeklődő kutatóknak és oktatóknak. A szerkesztőbizottságunk nevében köszönjük a TVT iránti megtisztelő érdeklődését: Gonda Tibor, főszerkesztő és Aubert Antal, a szerkesztőbizottság elnöke