JOGÁSZI KÉPESSÉGEK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ALAPJAI Egyetemi jegyzet Csoknya Tünde Éva Hengl Melinda Jusztinger János Priol Kinga PUBLICATIONES CATHEDRAE IURIS ROMANI QUINQUEECCLESIENSIS A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi Tanszékének kiadványsorozata Publicationes Cathedrae Iuris Romani Quinqueecclesiensis ISSN: 2064-7328 Sorozatszerkesztők: Csoknya Tünde Éva, Jusztinger János, Priol Kinga Publicationes Cathedrae Iuris Romani Quinqueecclesiensis 6 ISBN: 978-963-429-581-5 A kötetet szerkesztette: Csoknya Tünde Éva, Hengl Melinda, Jusztinger János, Priol Kinga PTE ÁJK Római Jogi Tanszék Pécs 2020 Tartalomjegyzék Előszó .................................................................................................................................................7 I. A jogászi hivatásrendek, piacképesség a jogi szakmában ............................................................9 1. Jogászi hivatásrendek ...............................................................................................................9 1.1. Közszféra – magánszféra ................................................................................................... 10 1.1.1. A közszféra ...................................................................................................................... 10 1.1.2. A magánszféra ................................................................................................................. 10 1.1.3. A közszféra és a magánszféra határterületei ..................................................................... 11 1.2. Hagyományos jogászi hivatásrendek ................................................................................. 11 1.2.1. Közigazgatás ................................................................................................................... 11 1.2.2. Igazságszolgáltatás.......................................................................................................... 12 1.2.3. További lehetőségek a pályán .......................................................................................... 13 2. Piacképesség a jogi szakmában ............................................................................................... 14 II. Jogászi sztereotípiák, személyiségtípusok – speciális képességek és személyiségjegyek .......... 15 1. Jogászi sztereotípiák ............................................................................................................... 15 1.1. A sztereotípia fogalma ....................................................................................................... 15 1.2. „Magyarország a jogászok országa” sztereotípia ............................................................... 16 1.3. Nemi sztereotípiák ............................................................................................................. 16 2. Személyiségtípusok .................................................................................................................. 17 2.1. Hippokratész-Galenus-féle tipológia.................................................................................. 17 2.2. Jung személyiségtipológiája............................................................................................... 17 2.3. Eysenck dimenziói ............................................................................................................. 18 2.4. Big Five („Nagy Ötök”) ..................................................................................................... 19 3. Speciális képességek és személyiségjegyek.............................................................................. 19 III. Viselkedési modellek, szemléletmódok és szemléletváltás ....................................................... 21 1. Viselkedési modellek a DISC modell alapján ......................................................................... 21 2. Szemléletmódok és szemléletváltás ......................................................................................... 25 IV. „Jogerős” személyiség – a jogi karrier pszichés nehézségei..................................................... 29 1. A jogi karrier pszichés nehézségei .......................................................................................... 29 1.1. A joghallgatók frusztrációi ................................................................................................ 29 1.2. A gyakorló jogászok mindennapi pszichés nehézségei ....................................................... 29 2. A stressz kezelése ..................................................................................................................... 30 3. Konfliktuskezelés .................................................................................................................... 31 3.1. A konfliktus fogalma ......................................................................................................... 31 3.2. Konfliktuskezelési stratégiák.............................................................................................. 31 3.2.1. Győztes – vesztes stratégia............................................................................................... 31 3.2.2. Vesztes – vesztes stratégia................................................................................................ 32 3.2.3. Nyertes – nyertes stratégia............................................................................................... 32 3.3. A konfliktuskezelés alapelvei és a konfliktuskezelési stílusok ............................................ 33 3.3.1. Versengő ......................................................................................................................... 37 3.3.2. Elkerülő........................................................................................................................... 37 3.3.3. Alkalmazkodó .................................................................................................................. 37 3.3.4. Kompromisszumkereső .................................................................................................... 38 3.3.5. Problémamegoldó............................................................................................................ 38 V. Tanulásmódszertan – vizualizáció – időgazdálkodás ................................................................ 39 1. Tanulásmódszertan ................................................................................................................. 39 1.1. Mi a tanulás? ..................................................................................................................... 39 1.2. A tanulás és a motiváció kapcsolata .................................................................................. 39 1.3. C. I. T. E. Tanulási stílusok tárháza .................................................................................. 40 1.3.1. A saját tanulási stílus felmérése ....................................................................................... 40 1.3.2. A tanulási stílus kiértékelése ............................................................................................ 42 1.3.3. Az egyes tanulási stílusok jellemzői .................................................................................. 44 1.4. A Kolb-féle tanulási ciklus ................................................................................................. 45 1.4.1. A tanulási stílus felmérése Kolb tanulási ciklusa alapján.................................................. 45 1.4.2. A tanulási stílus típusának meghatározása ....................................................................... 47 1.4.3. Tanulási körfolyamat koordináta rendszer (tanulási stílusok) ........................................... 49 1.5. Konkrét kreatív módszerek................................................................................................. 50 2. Vizualizáció ............................................................................................................................. 50 2.1. Gondolattérkép (Mind map) .............................................................................................. 51 3. Időgazdálkodás ........................................................................................................................ 53 3.1. Időgazdálkodási technikák ................................................................................................ 53 3.1.1. Eisenhower mátrix ........................................................................................................... 53 3.1.2. Pomodoro technika .......................................................................................................... 53 3.1.3. Ivy Lee módszer ............................................................................................................... 54 3.1.4. GTD technika .................................................................................................................. 54 2 3.1.5. Kétperces technika........................................................................................................... 54 3.2. Az időgazdálkodás alapszabályai ....................................................................................... 55 VI. Jogászi kifejezésmódok és előadástechnikák ........................................................................... 57 1. Jogászi kifejezésmódok ........................................................................................................... 57 2. Előadástechnika ...................................................................................................................... 57 2.1. A kommunikáció csatornái ................................................................................................ 57 2.2. 5P metódus ........................................................................................................................ 58 2.3. Hogyan tartsunk sikeres előadásokat? ............................................................................... 60 2.3.1. Gyakorlás ........................................................................................................................ 60 2.3.2. Használja a teret és vonja be a közönséget! ..................................................................... 60 2.3.3. Időmenedzsment .............................................................................................................. 60 2.3.4. Hiteles információk.......................................................................................................... 60 2.3.5. Ön is legyen része a prezentációnak! ............................................................................... 60 2.3.6. Használja a technikát és legyen felkészült! ....................................................................... 61 2.3.7. A közönség nem az ellensége............................................................................................ 61 2.3.8. Zárjon mesterien! ............................................................................................................ 61 VII. Tényálláskezelés és szónoki taktika ........................................................................................ 63 1. Retorika régen és ma ............................................................................................................... 63 2. Retorikai szövegek felépítése és készítése ............................................................................... 64 3. Retorikai eszközök használata ................................................................................................ 65 3.1. Főbb retorikai eszközök ..................................................................................................... 65 VIII. A jogi érvelés logikája ............................................................................................................ 69 1. A gondolkodás és az érvelés .................................................................................................... 69 2. A racionális vita célja és eszközei............................................................................................ 69 3. Érvelési hibák .......................................................................................................................... 70 4. A jogi érvelés meghatározása .................................................................................................. 72 IX. A jogértelmezés és módszerei ................................................................................................... 73 1. A jogértelmezés fogalma ......................................................................................................... 73 2. A jogértelmezés modern módszerei ........................................................................................ 73 2.1. Nyelvtani értelmezés .......................................................................................................... 73 2.1.1. Hétköznapi-szószerinti értelmezés .................................................................................... 73 2.1.2. Speciális-technikai szószerinti értelmezés......................................................................... 73 2.1.3. Kontextuális értelmezés ................................................................................................... 73 3 2.2. Rendszertani értelmezés ..................................................................................................... 74 2.2.1. Joglogikai értelmezés....................................................................................................... 74 2.2.2. Precedensek fényében értelmezés ..................................................................................... 74 2.2.3. Analógia útján való értelmezés ........................................................................................ 74 2.2.4. Jogi doktrinális – jogdogmatikai értelmezés ..................................................................... 74 2.2.5. Jogelvek fényében értelmezés ........................................................................................... 74 2.3. Teleológiai értelmezés ........................................................................................................ 75 2.3.1. Alkotmányos alapjogok / alapelvek fényében értelmezés ................................................... 75 2.3.2. A jog mögötti etikai értékek fényében való értelmezés ...................................................... 75 2.3.3. A jogszabály célja szerinti értelmezés .............................................................................. 75 2.4. Jogalkotó szándéka / akarata szerinti értelmezés ............................................................... 75 X. A jogalkalmazás metodikája ...................................................................................................... 77 1. A jogalkalmazás fogalma ........................................................................................................ 77 2. A jogalkalmazás funkciói ........................................................................................................ 77 3. A jogalkalmazás szakaszai ...................................................................................................... 77 3.1. Tényállás megállapítása..................................................................................................... 77 3.2. Jogszabályi értelmezés ....................................................................................................... 77 3.3. Határozathozatal ............................................................................................................... 78 XI. Határozat- és iratszerkesztés .................................................................................................... 79 1. Az irat fogalma és típusai ........................................................................................................ 79 2. A határozatok írásba foglalásának kezdetei a magyar jogban .............................................. 79 3. Határozatszerkesztés ............................................................................................................... 80 3.1. Az írásba foglalt polgári ítélet felépítése ............................................................................ 80 3.2. Az írásba foglalt ítélet felépítése a büntetőeljárásban ........................................................ 81 4. Iratszerkesztés ......................................................................................................................... 81 4.1. A tartalom elrendezése és a formai követelmények betartása............................................. 81 4.2. Szövegösszefüggés megteremtése nyelvi eszközökkel és mondategységek szerkesztése ....... 82 4.3. Az iratok stílusa és helyesírása .......................................................................................... 82 5. A számítógép használata ......................................................................................................... 83 6. Motivációs levél ....................................................................................................................... 83 6.1. Motivation letter – cover letter ........................................................................................... 83 6.2. Milyen a jó motivációs levél? ............................................................................................. 84 7. Stílusgyakorlatok – íráskészség fejlesztés ............................................................................... 86 4 XII. Gyakorlatok............................................................................................................................. 87 1. Jogesetmegoldás (jogi tudás nélkül) ....................................................................................... 87 1.1. A tényállás ......................................................................................................................... 87 1.2. Jogszabályi rendelkezések.................................................................................................. 88 1.3. Kapcsolódó kérdések.......................................................................................................... 89 2. Egy ítélet szövegének értelmezése ........................................................................................... 90 2.1. Az ítélet szövege ................................................................................................................. 90 2.2. Kapcsolódó feladatok ......................................................................................................... 94 XIII. Kutatásmódszertan ................................................................................................................ 97 1. Az anyaggyűjtés ...................................................................................................................... 97 1.1. A könyvtár ......................................................................................................................... 97 1.2. Az internet ......................................................................................................................... 98 2. Az idézés és a hivatkozási rendszer......................................................................................... 98 2.1. Idézés ................................................................................................................................. 98 2.2. Hivatkozás ......................................................................................................................... 98 Irodalomjegyzék.............................................................................................................................. 101 5 Előszó A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kari Tanácsa 2019-ben hozott határozatot arról, hogy a pécsi jogászképzés új tanrendjének kötelező stúdiumai között kap helyet a Jogászi képességek elméleti és gyakorlati megalapozása c. kurzus. A tárgy célja, hogy a joghallgatóknak már elsőéves korukban átfogó képet adjon a jogászi hivatás gyakorlásához szükséges képességekről és kompetenciákról, valamint praktikus ismeretekkel szolgáljon az egyetem elvégzéséhez, a pályakezdéshez és a további tervekhez. E jegyzet rendszerezetten foglalja össze azt az ismeretanyagot, amelynek elsajátítása – a kurzus gyakorlatorientált szemléletével kiegészülve – a jogásszá válás folyamatában kiemelt fontosságú. A fejezetek egy része nem kizárólag a jogi karrierre fókuszál, így a jegyzet nem csupán joghallgatóknak nyújthat segítséget képességek megalapozásához, hanem elméleti és gyakorlati ismereteivel, tesztjeivel hasznos adalékul szolgálhat mindazok számára is, akik érdeklődnek az egyes témakörökben tárgyalt kérdések iránt. Az olvasó mindenekelőtt képet kap az egyes jogászi hivatásrendekről, a jogi pálya által kínált különböző karrierlehetőségekről, a szakma „piacképességéről”. A jegyzet áttekinti a legelterjedtebb jogászi sztereotípiákat és személyiségtípusokat, egyben – választ kívánva adni a „jó jogász” kérdésére – katalógusát is adja a jogi hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen képességeknek és személyiségjegyeknek. A jogi karrier pszichés nehézségeit is bemutatja a joghallgatók tipikus frusztrációitól a gyakorló jogászokat terhelő mindennapos lelki megpróbáltatásokig, mindezekkel összefüggésben pedig áttekinti az eredményes stressz- és konfliktuskezelés metódusait. A jogi tanulmányaik kezdetén járó hallgatóknak közvetlen segítséget nyújt tanulás- és kutatásmódszertan, továbbá retorikai ismeretanyagával. A jegyzetben szereplő tesztek kitöltésével és kiértékelésével a hallgatók képet kaphatnak arról is, hogy milyen a konfliktuskezelési és tanulási stílusuk, így ezek figyelembe vételével fókuszálhatnak erősségeikre és fejleszthetik további képességeiket. A jegyzet a jogértelmezés különféle módszerei és a jogalkalmazás metodikája teoretikus alapjainak lefektetésével a jogászi képességek elméleti megalapozásához járul hozzá. A jogászi hivatás praktikus fundamentumaiként a határozat- és iratszerkesztési ismeretek mellett jogesetmegoldó gyakorlatok is helyet kaptak a kötetben. Bízunk benne, hogy ez az egyetemi jegyzet értékes elméleti ismeretekkel és a gyakorlatban jól használható praktikákkal járul hozzá a hallgatók jogászi képességeinek elméleti és gyakorlati megalapozásához, valamint jogászi eszköztárának kialakításához és bővítéséhez. Pécs, 2020. október 30. A szerzők 7 I. A jogászi hivatásrendek, piacképesség a jogi szakmában 1. Jogászi hivatásrendek A „professziók”, amelyek akadémiai tudással bírnak Európában egyetemeken jöttek létre. Középkori, európai egyetemeken alakult ki végleges formájuk, magas társadalmi státuszuk. Ezekben az esetekben elválaszthatatlan egymástól a hivatás és a hivatásrendi státusz, ebből is következik, hogy ezekre a professziókra, hivatásokra (jogász, orvos, tanár, pap) kevéssé alkalmazható a szakma megjelölés, helyesebb a „hivatás”, professzió megnevezés használata. Idővel kialakult a professziók (hivatások) kritérium rendszere, vagyis azoknak a feltételeknek a köre, amelyek mentén „professzióként” értelmezhető az adott tudás. A hivatás gyakorlói úgy tekintik, hogy a közösséget szolgálják, így bizonyos erkölcsi szabályoknak alávetettek. A hivatás gyakorlásához szükséges a megfelelő elméleti képzettség és a vizsgák letétele, amelyek hiányában az adott hivatás nem gyakorolható. A hivatáshoz különleges javadalmazási formák is kötődhetnek. Lényeges eltérés a többi foglalkozási forma és a hivatás között az alkupozíció, amelynek alapja a speciális szaktudás monopóliuma. A professziók (hivatások) esetén a munkavégzés módjára jellemző, hogy a hivatás gyakorlói jelentős autonómiával rendelkeznek. Ennek alapjai abban kereshetők, hogy képesek függetlenné válni az adott politikai és gazdasági viszonyoktól, valamint meghatározni saját munkájuk szabályait, feladatait, továbbá azt, hogy legitim keretek között ki és hogyan végezheti az adott tevékenységet. A professziók meggátolják, hogy kívülállók értékeljék munkájukat, ezáltal „kettéosztják” a világot: a laikusokra és a professziókra, amely szintén a hivatás monopolhelyzetének alapjait erősíti. A hivatások (weberi értelemben) egyben hivatásrendeknek is tekinthetők azáltal, hogy a foglalkozásnak járó megbecsülés a társadalmi megbecsülés alapja, tehát a foglalkozásnak járó megbecsülésen alapul a rendi helyzet. Az életvitellel demonstrálható az adott rendhez való tartozás, amelyet szabályoz a hivatás hasonlósága (hivatásrend), és a hatalom, amely általa birtokolható a társadalomban. A jogász szakma belülről tagolt professzió, így pontosabb a jogász professziók (szakmák) kifejezés használata. Hagyományosan egymástól elváló csoportok: a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a piaci, vállalati szférában dolgozó jogászok köre. A jogászi hivatás magas társadalmi presztízsű professzió. A presztízs alapja, hogy a jogász tevékenysége által közel áll a hatalomhoz és mások életére nagy hatást gyakorol. A jogászi professziók között presztízs különbségek tapasztalhatók, amelynek okai az egyes országok eltérő társadalomtörténetében is kereshetők. Az elfoglalt helyzetet alakíthatja a tradicionális rangsor, a pozícióval járó hatalom, az elérhető jövedelem, a munkakörülmények és a munka érdekessége vagy monotonitása stb. Így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy melyik jogász szakmának, pontosan milyen a presztízse. Általában magas (társadalmi és szakmán belüli) presztízsűek az igazságszolgáltatás „klasszikus” jogász szakmái (pl. bíró), és változó presztízsű a közigazgatás és a piaci, vállalati, nonprofit szféra területe. 9 Ahhoz, hogy megfelelő szakmát tudjunk választani magunknak szükséges, hogy ismerjük a hagyományos, a klasszikus és a határterületként meghatározható jogászi hivatásokat, valamint azt, hogy az egyes hivatások milyen karakterű jogászokat keresnek. 1.1. Közszféra – magánszféra Jogászként, mint ahogyan sok más szakmában is, el lehet helyezkedni a közszférában, valamint a magánszektorban. 1.1.1. A közszféra Főbb sajátosságai az alábbiak: - a betölthető munkakörök – néhány kivétellel – jogszabályi szinten vannak meghatározva; - közfoglalkoztatás; - a pályán való előrehaladást sok esetben az ún. „Életpálya modell” határozza meg. A modell felállítása során a jogalkotó többek között rendelkezik a szakmában beölthető munkakörök, az egyes munkakörök betöltésének, valamint az előrelépés feltételeinek, az egyes a munkakörökhöz kapcsolódó bérezés és egyéb juttatások meghatározásáról; - az előre meghatározott „Életpálya modell” miatt a bérezés, az előrejutás, az értékelés szempontjai stb. kiszámíthatók, a munkavállaló körülményei racionálisan, előre kalkulálhatók, így a munkavégzés az élet egyéb szempontjaival könnyebben összeegyeztethető; - a bérezés az esetek többségében jogszabályban rögzített bértábla alapján van meghatározva; - a munkaviszonyt állandó alá-fölé rendeltség jellemzi, szilárdan meg van határozva a foglalkoztatottak egymáshoz való hierarchikus viszonya, amely tisztánlátást eredményez a hatáskörök gyakorlásában és megkönnyíti az ellenőrzést; - a munkavállaló jogai és kötelezettségei jogszabályi szinten is rögzítve vannak. 1.1.2. A magánszféra A magánszektorban a piac határozza meg a munkavállalók keresletét, tehát azt, hogy az egyes szakmákban mekkora igény van a munkaerőre, valamint a bérezést is a verseny alakítja ki. A klasszikus pályákon túl vannak olyan munkakörök is, melyek a piaci igény alapján jönnek létre. A magánszféra jogászi hivatásait összefoglalóan az alábbiak jellemzik: - munkakör meghatározása jogszabályban vagy megállapodás alapján; - magánjogi jogviszonyon alapul a foglalkoztatás; - a bérezés megállapodáson alapszik, az egyéb kereset egyéni díjszabáson; - jogok és kötelezettségek a jogszabályban és/vagy megállapodás alapján állnak fenn; - verseny van a munkaerőpiacon. 10 1.1.3. A közszféra és a magánszféra határterületei Vannak olyan szakmák, melyek nem sorolhatók egyértelműen csak a köz-, vagy csak a magánszféra hivatásai közé, ugyanis ezek határterületein helyezkednek el. Ezeken a pályákon ötvöződnek a két szektor jellemzői. Ilyen határterületen mozgó szakma többek között a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói pálya, valamint a politikai pálya is. A közjegyzői és a bírósági végrehajtói szakma közös jellemzőiként az alábbiakat sorolhatjuk fel: - jogállásuk jogszabályban van meghatározva; - a praxisra pályázni kell: a praxisok száma véges, az aktuális ügyszám tudja alakítani a praxisokat; - „kihalásos alapon működik”: nehéz a bejutás, a kinevezés ideje bizonytalan; - a közjegyzői tevékenységhez jogi szakvizsga is szükséges; - díjtételek jogszabályban rögzítve; - bevétel a körzet elhelyezkedésétől, ismeretségtől, az ügyszámtól és az ügyértékektől is függ; - kevés a jogi kihívás, a munkavégzés monoton lehet; - praxis beindulása után stabil pálya, nehezen elmozdítható a pozíciójából. 1.2. Hagyományos jogászi hivatásrendek A hagyományos jogászi hivatásrendek közül: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás jogászi szakmáit tekintjük át részletesebben. 1.2.1. Közigazgatás A közigazgatás az élet minden területét átszővi, amely azt eredményezi, hogy a különböző jogterületek iránt érdeklődők is megtalálhatják maguknak a közszférában a megfelelő pozíciót. A közigazgatásban betölthető szakmáknak az alábbi – általában – közös jellemzői vannak: - az előrehaladást „Életpálya-modell” határozza meg; - bizonyos pozíciókhoz nem elegendő a jogi végzettség, azon felül közigazgatási szakvizsga letétele is szükséges lehet; - a jogterületeket tekintve rendkívül szerteágazó; - ez a szegmens a legnagyobb felszívója a jogászi munkaerőnek; - kiszámítható előrehaladás; - bérezés a jogszabályban meghatározott bértábla alapján; - stabil, biztos állás, a munkavállaló a betöltött pozícióból nehezen mozdítható el, annak feltételeit általában jogszabályi szinten rögzítik; - a munkavégzés sokszor sematikus, monoton; - a munkaviszony a hierarchia jellemzi; - az előrehaladást tekintve a lehetőségek végesek; - ezen a területen állandóan átszervezésekre lehet számítani, a munkakörök és a munkáltatói jogokat gyakorló személye változhatnak; - bizonyos szektorokban a politika erősen befolyásoló tényező, a hatalomváltás a politikai pozíciókat hátrányosan érintheti. 11 1.2.2. Igazságszolgáltatás A három klasszikus igazságügyi jogi professzió: a bíró, az ügyész és az ügyvéd. A bírói hivatást sokak a jogászi pálya csúcsának tekintik. Klasszikus jogászi szakma, a pályán egyedülálló presztízzsel, amelyet a feladatellátásból eredő felelősség szintje eredményez. A bírói szakma az alábbi általános jellemzőkkel bír: - a kinevezésig hosszú út vezet: bírósági fogalmazói foglalkoztatás a jogi szakvizsga megszerzéséig; - jogi szakvizsga letétele a feltétel, ezt követően bírósági titkárként alkalmazzák őket; - bírói kinevezés 30 éves kor felett; - alapos jogi felkészültséget, mély és szerteágazó szakmai tudást feltételez; - ügyszakok: polgári, büntető, közig. és munkaügy, cégbíróság, civil szervezetek; - a hivatást a társadalmi és szakmai megbecsültség jellemzi; - bérezés a jogszabályban megállapított bértábla alapján; - kinevezés időpontja kiszámíthatatlan, a kiírt pályázatok száma határozza meg a lehetőségeket; - a kinevezést követően a munkaviszony stabil, a bíró a pozíciójából nehezen elmozdítható; - leterheltség az aktuális ügyszámtól, és az ügyek nehézségi fokától függ; - rugalmas munkarend: tárgyalási napok és otthoni munkavégzés is (sok szabadság); - a pályán nehezebb előre jutni. Az ügyészi szakmára gondolva azonnal egy Cicerot is megszégyenítő szónoklat juthat eszünkbe, azonban ez a hivatás hazánkban egészen máshogy jelenik meg, mint ahogy azt az amerikai filmekben látjuk. A pálya főbb jellemzői megegyeznek a bírói szakma sajátosságaival, azonban az ügyészi hivatás elsősorban a büntetőjog iránt érdeklődők számára áll nyitva, de az ügyészek polgárjogi tudást igénylő feladatokat is ellátnak. Az ügyvédi hivatás (ügyvédkedés) a magánszektor legnépszerűbb és így legnépesebb szakmája. Az ügyvédekre való keresletet is az aktuális piaci viszonyok határozzák meg, de az ügyvédi tevékenység az élet oly sok területén jelen van, hogy a kereslet szinte állandó. A hivatás főbb jellemzői az alábbiak: - számtalan jogterületet lefed, állandó jogi kihívások eredményez  „life long learning”; - az ügyvéd praxisa épülhet általános ügykörre, vagy specializálódhat bizonyos jogterületekre. Vidéken tipikusabban az általános ügykörű irodák, míg a fővárosban a specializálódás is jellemző; - a nemzetközi szférába is belépő az ügyvédi szakma, de ehhez elengedhetetlen a piacképes nyelvtudás; - rugalmas időbeosztás; - piacképesség kell, állandó verseny van a szereplők között; - egyéni díjszabás; 12 - ügyfelek és ügyek szabad vállalása; a felelősség szintje nagyon magas; naprakész tudás igényel; további tevékenységek is végezhetők párhuzamosan (pl. vállalkozói tevékenység, oktatás); praxist nehéz elmozdítani, „röghöz kötöttség”; min. 3 év gyakorlatot követően jogi szakvizsga megszerzése szükséges; min. 1 év ügyvédjelöltség; egyéni ügyvédként vagy alkalmazott ügyvédként is el lehet helyezkedni; szigorú etikai szabályok mentén kell működni, az ügyvédi jogállás jogszabályban rögzítve van. A jogtanácsosi munka az ügyvédi tevékenységhez nagyon közel áll, hiszen a jogtanácsosok jogállását ugyanúgy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szabályozza. A különbség az, hogy a jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet kizárólag a munkáltatója érdekében végzi, a munkáltatója tevékenységével összefüggésben. Ennek megfelelően a jogtanácsosok számtalan különböző jogviszonyban állhatnak, így pl. munkaviszonyban, kormányzati szolgálati-, közszolgálati-, közalkalmazotti-, honvédelmi-, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszonyban. A pálya jellemzői az alábbiak: - számtalan területen, számtalan jogágban, rengeteg lehetőség áll rendelkezésre; - jogi szakvizsga megszerzése szükséges, amit legalább 3 éves joggyakorlat előz meg; - gyakorlat megszerzése jogi előadóként célszerű; - jogi képviseleti, okiratszerkesztési, ellenjegyzési jogosultság; - bérezés megállapodás vagy jogszabály alapján; - tevékenység az ügyvédéhez hasonló – de eljárni kizárólag az alkalmazó ügyvitelében jogosult, mely meghatározott tevékenységre való specializálódást jelent, az ügykör az alkalmazó tevékenységétől függ; - a felelősség limitáltabb, mint amit az ügyvédek viselnek. 1.2.3. További lehetőségek a pályán Az imént tárgyalt hagyományos és klasszikus hivatásrendeken túl számos további lehetőség kínálkozik egy jogvégzett számára. Ilyen pl. egy olyan másoddiploma megszerzése, amely a jogi diplomával kombinálva további ajtókat nyit meg a szakmában (pl. közgazdasági, igazgatásszervező). Számos szakirányú továbbképzést is indítanak az ország jogi műhelyei, mint pl. infokommunikációs, végrehajtási jogi, atomenergetikai, családjogi szakjogász, vagy a mediátor képzés. Az elméleti tevékenység iránt érdeklődőknek remek alternatívát kínál a tudományos pálya (PhD fokozatszerzés), az oktatói/kutatói tevékenység. 13 2. Piacképesség a jogi szakmában A hazai jogászság egészére kiterjedő, a társadalmi helyzetet és a szakmai életutat is érintő, részletes és átfogó vizsgálatot először 1973-ban végeztek (Angelusz Róbert és munkatársai), az ügyvédek helyzetét 1998-ban elemezték részletesen (Utasi Ágnes és munkatársai). Azóta több a joghallgatókat bevonó vizsgálat is készült (pl. Fónai Mihály, 2014.). Területi elhelyezkedést tekintve az adatok szerint a jogászok a városokban koncentrálódnak, a legtöbb jogász pedig Budapesten működik. Az 1990-es évek munkanélküli és foglalkoztatottsági adatai szerint a korabeli diplomások átlagánál magasabb volt a jogászok között az inaktív keresők és a nyugdíjasok aránya. A 2001-es és a 2011-es népszámlálások adatai viszont már azt mutatták, hogy a jogászi hivatással rendelkezők a diplomások átlagának megfelelő szinten foglalkoztatottak, és annál alacsonyabb szintű munkanélküliségi rátával bírnak. A nemek tekintetében nincs lényeges eltérés a jogászságon belül a foglalkoztatásban és a munkanélküliség arányában. A nőknél (a gyermekneveléssel való összefüggés miatt is) kissé nagyobb az inaktív keresők és az eltartottak aránya. Nehéz pontos képet adni a jogászság foglalkozás szerinti megoszlásáról és szakmai struktúrájáról, de népszámlálási adatok alapján a legnagyobb csoportot (44,4%) a közigazgatásban dolgozó jogászok jelentik, amelyet a klasszikus igazságszolgáltatási hivatások (37,5%) követnek (2011-es adatok szerint a legnagyobb arányú az ügyvédi hivatás, amely az összes jogászi hivatás 25,5%-a). 14 II. Jogászi sztereotípiák, személyiségtípusok – speciális képességek és személyiségjegyek 1. Jogászi sztereotípiák 1.1. A sztereotípia fogalma Sémák használatával valósítható meg a bennünket érő sok információ hatékony feldolgozása. A séma több, mint az ismeretek kusza halmaza. Ez egyfajta szabály, amely rendszerbe szervezi az ismereteket és a tudást. Magába foglalja az adott fogalom vagy helyzet főbb, általános elemeit és ezek egymáshoz való viszonyait. Vannak velünk született és életünk során észlelésünk, gondolkodásunk és tapasztalataink eredményeként kialakult sémáink, amelyek idővel komplex (általános és specifikus sémákból álló) rendszerré szerveződnek. Annál hatékonyabbak lehetünk, minél több, jól működő sémával rendelkezünk. Fontos, hogy a sémáink megbízhatóak és rugalmasak legyenek. Erőteljesen érvényesül az elsőbbségi hatás, tehát az először érzékelt információ nagyobb hatással bír a sémára, mint a későbbiek. Léteznek olyan sémák, amelyek az emberek egyes típusaira vonatkozóan tartalmaznak információkat (pl. mi jellemző általában a nyitott emberekre). Az ilyen általánosnak tekinthető személysémák a sztereotípiák, amelyek lényegében együtt járások elméletei. Tehát annak az összefoglalásai, hogy egyes tulajdonságok és viselkedéses megnyilvánulások általában milyen más tulajdonságokkal és viselkedésekkel együtt fordulnak elő. A sztereotípiák két fő jellemzője az önfenntartás és az önbeteljesítés. Azáltal, hogy befolyásolják észlelésünket és következtetéseinket, egyúttal hatással vannak viselkedésünkre és társas interakcióinkra is, így segítve fennmaradásukat. Késztetéseiknek engedelmeskedve úgy viselkedhetünk egyes személyekkel, hogy az előidézze azt a viselkedést, amit elvárunk, tehát beteljesüljön az előzetes elvárásunk, így válva önbeteljesítővé a sztereotípia. Ez a folyamat a Pygmalion-effektus (önmagát beteljesítő jóslat), amely a személyészlelés egyik különleges esete. Nevét a görög mitológiában szereplő Pygmalión királyról kapta, aki egy gyönyörű szobrot faragott ki elefántcsontból, majd beleszeretett a saját maga által alkotott nőt ábrázoló szoborba. Az önbeteljesítő jóslat hatását kutatók (R. Rosenthal és L. Jacobson, 1968) az iskolai teljesítménnyel kapcsolatban is kimutatták. A kutatásban átlagos képességű, amerikai gyerekeket és tanáraikat vizsgáltak, oly módon, hogy „véletlenül” hagyták a tanároknak, hogy meghallják, amint a kutatók a gyerekek értékelését végzik. Az azonos intellektuális képességekkel rendelkező diákok közül néhányat nagyon tehetségesnek mondtak, abban bízva, hogy ez a tanulmányi eredményeikben is hamarosan meg fog mutatkozni. Egy évvel később az iskolába visszatérve a kutatók azt tapasztalták, hogy ezek a kiválasztott gyerekek a legjobbak közé kerültek osztályaikban. Mivel a tanárok tehetséget tulajdonítottak nekik (a kutatók megbeszélésének „véletlen” kihallgatása következtében), így ennek megfelelően is viselkedtek velük szemben, és a jóslat beteljesítette önmagát. 15 1.2. „Magyarország a jogászok országa” sztereotípia E sztereotípia kialakulását segítette, hogy az elmúlt évszázadokban a joghallgatók aránya a felsőoktatásban nagyon magas volt: a dualizmus korában 60%, a Horthy-korszakban ¼ - ⅓. Így a jogászság jelentette a legnépesebb (bár nem egységes, hanem a jogászi hivatások mentén is tagolt) csoportot a diplomások között. Például 1931-ben az 16 932 egyetemi hallgató közül, joghallgató 4 487 fő volt. A korabeli felsőoktatási struktúrát a magyar társadalom és gazdaság szerkezete, fejlettségének szintje határozta meg. Ezért a magasnak tűnő joghallgatói létszám nem jelentett automatikusan túlképzést, mert az adott kor közigazgatási, magánigazgatási és gazdasági szférája elnyelte a jogászokat. Az 1948-as politikai változás módosította a felsőoktatásban tanulók létszámát és arányait, célként jelent meg a jogászok számának csökkentése és a jog társadalmi szerepének háttérbe szorítása. Így a joghallgatók száma az 1960-as évek elejére (1961) 3 724 főre apadt, és a rendszerváltásig megközelítőleg az 1930-as évek végének szintjén stagnált. Eközben a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma állandóan emelkedett. Bár a rendszerváltás után a joghallgatók száma is nagymértékben nőtt (a 2000-es évekre szinte a négyszeresére), arányuk mégsem változott a felsőoktatáson belül, mert a felsőoktatás egésze is hasonló arányú növekedésen ment át. Ezek alapján leegyszerűsítették a helyzetet, a jogász túlképzéssel kapcsolatban tett megállapítások. 1.3. Nemi sztereotípiák A jogászi hivatást tekintve: 1930-ban nagyon kevés volt a jogi végzettséggel rendelkező nők száma. 1960-ban 960 női jogász volt, ami az összes jogásznak csak a 3,6%-a (az összes diplomás esetén ez az arány 23% volt). 1970-ben 2 809 női jogász volt, ami az összes jogász 11%-át jelentette. De 2000-re 50% körülivé vált az arány, és 2011-re elérte az 55% a női jogászok aránya. (Az összes diplomást tekintve 2000-re a nők aránya 50%-ot, 2011-re 56% ért el.) A különböző jogi területeken a nemek arányának megoszlásában eltérés mutatkozott, amely több folyamattal is magyarázható: a politikai megbízhatósággal (kevéssé tekintették megbízhatónak azokat, akik 1948 előtt szereztek diplomát, így szakmai karrier lehetőségeik egyes területeken (bíróság, ügyészség) korlátozott volt), az ügyvédi pályán bekövetkező változásokkal (a politikailag kevéssé megbízhatónak tekintettek közül az idősebb korosztály tagjai szívesen fordultak az ügyvédi praxis felé) és a nemi sztereotípiákkal (erőteljesen a szövetkezeti és a vállalati jogászoknál érvényesültek). Így a nők aránya a legmagasabb a bírói karban volt (amely pl. az életkorral összefüggő politikai megbízhatóság miatt vált elérhetővé), ezt követte a közigazgatás (amely eredetileg tipikusan a férfi jogászok területe volt, de az átalakulási folyamatok következtében, valamint az előjogok elvesztése és a centralizáltság miatt utat engedett a nők számára, majd idővel az egyik jellegzetesen női jogászi hivatássá vált). A legkisebb arányban szövetkezeti jogászként vagy ügyvédként dolgoztak nők. 16 Jellemző folyamat a diplomás szakmák (így a jogászi hivatás) elnőiesedése. 2011-es adatok szerint a jogászi hivatások közül a nők aránya a közigazgatásban a legmagasabb. A nők inkább az egzisztenciálisan biztosnak tekinthető jogi területeket részesítik előnyben, ezzel is magyarázható, hogy arányuk kisebb az ügyvédek között. 2012-es adatok szerint bár a nők aránya a bírósági szervezetben is magasnak tekinthető, ez fordítottan arányos a bírósági szervezet hierarchiájával (tehát az alacsonyabb szintű bíróságokon vannak többségben a nők). 2. Személyiségtípusok A személyiség az egyénre jellemző, őt másoktól megkülönböztető érzelmi, gondolkodási és viselkedési összetevőkből álló mintázatok összessége, amely meghatározza az ember személyes stílusát, fizikai és társas környezetével való kapcsolatba lépésének módját. 2.1. Hippokratész-Galenus-féle tipológia A személyiség tipológiák a személyiség egyes állandó alkotóelemeinek megragadásán alapulnak. Az első tipológia kidolgozói orvosok voltak: Hippokratész rendszerét („nedvek tana”) Galenus fejlesztette tovább, így jött létre a vérmérsékleti típusok leírása. A HippokratészGalenus-féle tipológia négy temperamentumot különít el: szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus. A szangvinikus típus nedve a vér, őseleme a levegő. Jellemző rá az életvidámság, a bizakodás, a barátságosság, a közlékenység, a gyors felfogás és mozgás. „Szalmaláng” típus: érzelmei hirtelen keletkeznek és heves lefolyásúak, felületesek és labilisak. A kolerikus típus nedve a fekete epe, őseleme a tűz. Jellemzői: nyílt tekintet, határozott testtartás, tetterő és lobbanékonyság. Érzelmei gyorsan keletkeznek és tartósak, de sokszor elragadják indulatai. A melankolikus típus nedve a sárga epe, őseleme a föld. Jellemzői közé tartozik a gondterhelt arckifejezés, az élénkség hiánya, a lehangoltság és a törékeny külső megjelenés. Érzelmei nehezen és lassan alakulnak ki, negatív érzései nagyon tartósak. A flegmatikus típus nedve a nyál, őseleme a víz. Jellemzi a lomha mozgás, a kifejezéstelen megjelenés és beszéd, a közönyösség, az egykedvűség, a nyugodtság, a kiegyensúlyozottság és a higgadtság. 2.2. Jung személyiségtipológiája A XX. század egyik meghatározó tipológiájának megalkotója Jung. Rendszerének középpontjába az egyén és a külvilág viszonyát állította. Lélektani típusai a pszichológiai beállítódás és a tudatosság funkciói (gondolkodás, érzés, érzékelés és intuíció) mentén írhatók le. 17 A pszichológiai beállítódás, tehát a befelé vagy kifelé irányuló érdeklődés szerint: introvertált vagy extravertált típus különíthető el. Az introvertált ember figyelme befelé irányul, elgondolkodó és töprengő. Az újdonságokat bizalmatlanul fogadja, a külvilággal szemben félénk, szívesen keres biztonságot a saját szubjektív világában. Az extravertált személy figyelmére a külső tárgyak (és személyek) bírnak jelentős hatással, vállalkozó kedvű és gyorsan alkalmazkodik környezetéhez. A tudatosság 4 funkciója a tájékozódással és az alkalmazkodással áll kapcsolatban. 1. A gondolkodás foglalja magába az intellektuális megismerést és a döntéshozatalt. 2. Az érzés a szubjektív értékelésre és a fontosságra vonatkozik. 3. Az érzékelés a konkrét világ érzékszervek általi észlelését és felfogását takarja. 4. Az intuíció a rejtett lehetőségek megsejtését és a tudattalan észlelést jelenti. Jung elképzelése szerint a funkcióknak azonos mértékben kellene jelen lenniük a személyben. Többnyire azonban valamelyik hangsúlyosabbá válik és főfunkcióként fejti ki hatását. Az introverzió és az extraverzió hatása valamelyik funkción keresztül mutatkozik meg. A különböző kombinációk eredményeként alakul ki Jung nyolc lélektani típusa: az introvertált gondolkodó, az extravertált gondolkodó, az introvertált érző, az extravertált érző, az introvertált érzékelő, az extravertált érzékelő, az introvertált intuitív és az extravertált intuitív. 2.3. Eysenck dimenziói Eysenck felelevenítette a Hippokratész-Galenus-féle tipológiát. Azt feltételezte, hogy a vérmérsékleti típusokra jellemző személyiségvonások megragadhatók két dimenzió kombinációjában. E két alapdimenzió (szupervonás): az extraverzió-introverzió és az érzelmi stabilitáslabilitás (neurocitás). - Az extravertált személy érdeklődése a külvilágra fókuszál, kedveli a társaságot és beszédes. - Az introvertált ember érdeklődése a saját belső világára irányul, a magányos tevékenységeket szereti, visszahúzódó, ritkán jár társaságba és kevés barátja van. - Az érzelmi stabilitással jellemezhető egyénnek sajátja a higgadtság, az érzelmi kiegyensúlyozottság és a fegyelmezettség; - Az érzelmileg labilis személy szorongó, kiegyensúlyozatlan és érzelmei változékonyak. A két alapdimenzió egymástól eltérő idegrendszeri háttérrel rendelkezik. Az extraverzió-introverzió magyarázata az agyi retikuláris aktiváló rendszer (ARAS) izgalmi vagy gátló működéséhez kötődik, míg az érzelmi labilitás-stabilitás élettani hátterében a vegetatív idegrendszer válaszkészsége áll. Eysenck a későbbiekben még egy dimenzióval egészítette ki rendszerét, amely a pszichoticitás. Ebben helyezte el az egocentrizmust, az impulzivitást, a másokkal szembeni érzéketlenséget, az érzelmi hidegséget és az agresszivitást. 18 2.4. Big Five („Nagy Ötök”) Kutatók (Norman 1963, McCrae és Costa 1987 stb.) különböző módszerekkel összegyűjtötték és rendszerezték azokat a nyelvben fellelhető tulajdonságokat, amelyeket a személyek önmaguk és mások jellemzésére alkalmaznak. Ezeket a tulajdonságokat statisztikai elemzésnek vetették alá (faktoranalízis) és így alakult ki az ötfaktoros modell. Ez a korszerű vonáselmélet öt független dimenzió (extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás és nyitottság) mentén vállalkozik a személyiség leírására. Idővel ez a modell vált a meghatározóvá és a személyiségkérdőívek alapjává. 3. Speciális képességek és személyiségjegyek 1996-ban a szegedi joghallgatók részt vettek egy kutatásban, mely során többek között arra a kérdésre is választ kellett adniuk, hogy véleményük szerint milyen tulajdonságokkal rendelkezik a jó jogi képviselő. A kutatás során megállapították, hogy a hallgatók véleménye szerint a jó jogi képviselő legfontosabb tulajdonsága a becsületesség. Csaknem két évtizeddel később, 2014-ben a győri joghallgatókon hasonló kutatást végeztek, mely során a hallgatók ugyanezen kérdésre válaszolva a becsületességet nem sorolták a jó jogi képviselő tíz legfontosabb tulajdonsága közé. A tíz legfontosabbnak értékelt tulajdonság között a megvesztegethetetlen az egyetlen, amely az etikai, erkölcsi értékeket képviseli a felsoroltak között. A két kutatás összehasonlításából is megállapítható, hogy a joghallgatók értékrendje változásokon megy keresztül, és az olyan hagyományos értékek, mint az erkölcsösség és a becsületesség háttérbe szorulnak a piaci versenyképességet megalapozó tulajdonságok mögött. Ugyan a hallgatóknak szükségképpen alkalmazkodniuk kell a felgyorsult, állandóan változó világ követelményeihez, mégis fontos, hogy későbbi hivatásuk gyakorlása során zsinórmértékként szolgáljanak számukra az olyan klasszikus jogászi értékek, mint az empátia, a becsületesség, az emberközpontúság, és az etikusság. Arra a kérdésre, hogy egy jó jogász szükségképpen milyen tulajdonságokkal kell, hogy bírjon, számtalan válasz adható. Jó válasz talán nincs is, hiszen ahány jogi hivatás van, annyi különböző karaktert keresnek a pályán. A különböző hivatásrendekben eltérő kihívásokkal és pszichés nehézségekkel is szembesülhet a személy. Nem mindenki számára jelenti ugyanaz a kihívást és a nehézséget. Egészséges, jól működő és rugalmas személyiséggel a jogi karrier kihívásai és pszichés nehézségei jól leküzdhetők. De ehhez fontos az önismeret, a személyiségjegyeink és határaink ismerete, hogy tisztában legyünk azzal mi okoz számunkra túl nagy stresszt, mit tudunk tolerálni és mire vagyunk képesek. 19 III. Viselkedési modellek, szemléletmódok és szemléletváltás 1. Viselkedési modellek a DISC modell alapján A DISC modell szerint mindenki négy viselkedési stílusba sorolható. Ezek a stílusok mindenkiben megtalálhatók, csak eltérő arányban. A rendszert William Moulton Marston alakította ki 1928-ban, melynek alapja Carl Gustav Jung introvertált-extravertált, illetve a gondolkodó és érző típusai, valamint Hippokratész által már az ókorban leírt négy temperamentum: kolerikus, szangvinikus, flegmatikus és melankolikus típusai voltak. (A tipológiák kifejtését lásd részletesen a II. fejezetben.) A DISC módszerrel megállapítható a preferált, természetes és felvett viselkedés is. Ezek megismerése segíthet kapcsolatainkat jobban megérteni, zökkenőmentesebben kommunikálni, sikeresebben működni, és másokkal jobban együttműködni. A DISC modell négyféle viselkedési stílust különböztet meg az extraverzió és introverzió, illetve a feladat- és emberfókuszú tengelyek mentén. A mozaikszó a piros színnel jelölt Domináns (Dominance), a sárga Befolyásoló (Influence), a zöld Kitartó (Steadiness) és a kék Szabálytisztelő (Compliance) szavak kezdőbetűiből tevődik össze. feladatközpontú szabálytisztelő domináns (compliance) (dominance) C D extravertált introvertált I S befolyásoló kitartó (steadiness) (influence) emberközpontú 21 •kalandvágyó •meggyőző •erős akaratú •versengő •talpraesett •direkt •határozott •magabiztos •szókimondó •erélyes •merész •öntudatos •független •döntésképes •aktív •fáradhatatlan •vezető egyéniség •főnökösködő •eredményes •vakmerő 22 •elemző •kitartó •önfeláldozó •megfontolt •tiszteletteljes •érzékeny •tervező •menetrendszerű •rendszerető •hűséges •precíz •kulturált •idealista •elmélyült •pontos •figyelmes •lojális •listaíró •perfekcionista •illemtudó kitartó szabálytisztelő •eleven •játékos •társas lény •megnyerő •üdítő •temperamentumos •lelkesedő •keresetlen •derűlátó •mókás •elragadó •vidám •ösztönző •közlékeny •társaságkedvelő •beszédes •friss •helyes •népszerű •életvidám domináns befolyásoló Erősségek •alkalmazkodó •békés •behódoló •előzékeny •visszafogott •belenyugvó •türelmes •tartózkodó •készséges •barátságos •diplomatikus •állhatatos •semleges •fanyar •békítő •megértő •jó hallgatóság •megelégedett •kellemes •kiegyensúlyozott •parancsolgató •érzéketlen •ellenálló •kíméletlenül őszinte •türelmetlen •önfejű •csökönyös •öntelt •vitatkozó •izgága •munkamániás •tapintatlan •hatalmaskodó •intoleráns •manipulatív •makacs •rátarti •indulatos •kapkodó •körmönfont 23 •szégyenlős •haragtartó •sértődékeny •szőrszálhasogató •bizonytalan •érdektelen •kielégíthetetlen •borúlátó •távolságtartó •elutasító •visszahúzódó •túlérzékeny •levert •befelé forduló •szeszélyes •hitetlenkedő •magának való •gyanakvó •bosszúálló •gáncsoskodó kitartó szabálytisztelő •magamutogató •fegyelmezetlen •önismétlő •feledékeny •közbeszóló •kiszámíthatatlan •rendszertelen •engedékeny •lobbanékony •naiv •népszerűséghaj hászó •fecsegő •szétszórt •következetlen •rendetlen •feltűnősködő •hangoskodó •szórakozott •nyughatatlan domináns befolyásoló Gyengeségek •fanyalgó •zárkózott •félős •határozatlan •népszerűtlen •habozó •szürke •céltalan •aggodalmaskodó •félénk •kétkedő •közönyös •motyogó •lassú •lusta •tunya •húzódozó •megalkuvó •irányítás elvesztésétől •kudarctól •legyőzöttségtől •saját munkájára kapott kritikától •szabályoktól való eltéréstől •előre nem látható dolgoktól kitartó szabálytisztelő •ismertségének, népszerűségének, szeretettségének elvesztésétől domináns befolyásoló FÉLELMEI •biztonság, stabilitás elvesztésétől •konfliktusoktól •okokra •pontos feladatra •pontosságra kitartó •egyértelmű kihívásokra •világos útmutatásra •önállóságra •szabadságra •megerősítésre •stabilitásra •figyelemre kitartó szabálytisztelő •kedvező körülményekre •változatosságra •mókára •szeretetre domináns befolyásoló SZÜKSÉGE VAN •látszólag egyetért •passzív ellenállás szabálytisztelő •saját ötleteit használja •saját belátása szerint cselekszik •kibeszéli magát •másokat okol domináns befolyásoló REAKCIÓK STRESSZHELYZETBEN •szembesít az okkal •visszavág, ha lehetséges •teljes konfrontáció •a kommunikációt az információkra csökkenti 24 •a miértekre kíváncsi •reménytelennek, erőtlennek érzi magát •magára veszi a kritikát 2. Szemléletmódok és szemléletváltás Ha azt gondoljuk, hogy a sok dicséret feltétlenül önbizalommal és kísérletező kedvvel fogja megáldani gyermekeinket, jobb, ha még egyszer átgondoljuk. Legalábbis azt, hogy milyen fajta dicséretet adunk. Ezt állítja Carol Dweck, a stanfordi egyetem pszichológia professzora, a „mindset nagyasszonya”, aki részletesen kutatta a Gondolkodásmód: a siker új pszichológiája című tanulmányában, hogy mi áll a siker hátterében. Szerinte a siker egyik fő befolyásolója a személyiségünk, illetve a gondolkodásmódunk. Carol Dweck kísérlete 1. Több mint 400 ötödik osztályosnak egy egyszerű, 10 kérdésből álló IQ tesztet adtak. Ezután a gyerekeket két különböző módon dicsérték meg: vagy azt mondták nekik, hogy „De okos vagy, hogy megoldottad a feladatot.” vagy azt, hogy „Te biztosan nagyon keményen dolgoztál, hogy megoldottad a feladatot.” Az egyik csoportot az intelligenciájáért, a másikat az erőfeszítésért jutalmazták. 2. Ekkor jött a második rész. Itt már két különböző nehézségű feladat közül választhattak, azzal a megjelöléssel, hogy az első könnyű, így biztos jól fogsz benne teljesíteni, a második nehezebb, de egy jó lehetőség arra, hogy fejlődjél. Mi történt? Az első körben az intelligenciájukért jutalmazott gyerekek 67 %-a a könnyebb feladatot választotta, az erőfeszítésért dicsértek 92 %-a pedig a nehezebbet. Úgy tűnik, megdöbbentő különbséget okozott az a korábbi, látszólag finom eltérés a kétféle dicséretnél. Mi Dweck és munkatársai magyarázata a kétféle viselkedésre? Az intelligenciájukért dicsért gyerekek és – felnőttek is – azt gondolják magukban, hogy: „ha engem amiatt értékelsz, mert briliáns és tehetséges vagyok, akkor jobb, ha most és a jövőben nem kockáztatom ezt a pozitív ítéletet”. Így nem lesznek ösztönözve a kísérletezésre, a kihívásokra, és limitálják saját növekedési potenciáljukat. Ezt hívja Dweck rögzült beállítódásnak (fixed mindset). Ezzel ellentétben az erőfeszítésükért dicsért tanulók és munkavállalók, a következőt futtatják le fejükben: „ha nem vállalok be kemény feladatokat, akkor nem fogok növekedni”. Így inkább arra fókuszálnak, hogy milyen stratégiákat fognak alkalmazni, és milyen különleges erőfeszítést tegyenek bele a feladat megoldásába. Ez pedig a növekedési beállítódás (growth mindset). 3. A kísérlet harmadik részében a kutatók ekkor tudatosan egy túlságosan nehéz feladatot adtak, olyat, amelyről tudták, hogy a gyermekek nem lesznek képesek megoldani. És a különbség? Az első csoport tagjainak többsége frusztráltabb lett és hamarabb feladta, mint a második csoport tagjai, akik keményebben és tovább küzdöttek, sőt jobban élvezték a feladatot. 25 Képesség vs. erőfeszítés, de még miért van különbség? - Félelem - azért nem mer kilépni a „dobozból”, mert fél, hogy nem kap megbecsülést, nem fogják szeretni. - A pozitív minősítés azt jelenti, hogy - már nem „nőhet”, nem fejlődik valaki, ilyen a személyisége; nem az, amit csinál, hanem ő maga – és ha kockáztat, ezt (saját magát) veszíti el. - Ha azt dicsérem, amit valaki csinál, - akkor könnyebben hiszi el, hogy tud fejlődni, „lehet, hogy többet is tudok”. - Mi a helyzet a tehetséggel? - Az is egy doboz, csak nagyobb… és a doboz maga jelenti a fixed mindsetet, amiben „valaki már ilyen és így van jól…”, és amiben fél, hogy nem kapja meg a dicséretet, ha hibázik. A két alapvető típus, a két gondolkodásmód, amit már nagyon fiatal korban elsajátítunk, tulajdonképpen a mozgatórugója a viselkedésünknek, a kapcsolatainknak, a sikereinknek és kudarcainknak. 1. A „rögzített/kötött gondolkodásmód” (fixed mindset) azt feltételezi, hogy a karakterünk, az intelligenciánk és a kreatív képességeink statikus adottságok, amin nem tudunk változtatni semmilyen módon. A siker a bennünk rejlő, örökölt intelligencia gyümölcse. A sikerre törekedni kell, de a legfontosabb, hogy a kudarcot minden áron elkerüljük azáltal, hogy okosak és jól képzettek vagyunk. A kötött gondolkodásmódú emberek úgy hiszik, az alapvető képességeik, intelligenciájuk, tehetségük stabil és változtathatatlan. Mindebből valamennyivel rendelkeznek és kész, a céljuk pedig mindössze annyi lesz, hogy okosnak tűnjenek, sosem butának. A kötött gondolkodásmódúak rettegnek a bukástól, mert azt hiszik, rossz fényben tünteti fel személyüket. Az intelligenciájukért dicsért gyerekek és - felnőttek is - azt gondolják magukban, hogy: "ha engem amiatt értékelsz, mert briliáns és tehetséges vagyok, akkor jobb, ha most és a jövőben nem kockáztatom ezt a pozitív ítéletet". Így nem leszek ösztönözve a kísérletezésre, a kihívásokra, és limitálják saját növekedési potenciáljukat. 2. A „növekvő/fejlődő gondolkodásmód” (growth mindset) a fejlődésre, a gyarapodásra alapoz, és a kudarcot nem az unintelligencia bizonyítékaként könyveli el, hanem ugródeszkaként a fejlődéshez és meglévő képességeink tökéletesítéséhez. A fejlődő gondolkodásmód azt diktálja, hogy a képességek, tehetségek igenis fejleszthetők kemény munkával és jó tanítóval. Nem feltétlenül hiszik, hogy mindenki egyforma vagy, hogy bárkiből lehet Einstein, de azt tudják, hogy mindenki lehet okosabb, ügyesebb, ha dolgozik rajta. A növekedő gondolkodásmódúak úgy fogadják a kudarcot, mint lehetőséget a tanulásra és a fejlődésre. Az erőfeszítésükért dicsért tanulók és munkavállalók, a következőt futtatják le fejükben: "ha nem vállalok be kemény feladatokat, akkor nem fogok növekedni”. Így inkább arra fókuszálnak, hogy milyen stratégiákat fognak alkalmazni, és milyen különleges erőfeszítést tegyenek bele a feladat megoldásába. 26 Growth mindset Rugalmas Fixed mindset Statikus Fejleszthető Intelligencia szint Állandó Elébe áll Kihívások Elkerüli Kitart Nehézségek Könnyedén feladja Kiválósághoz vezető út Erőfeszítés Haszontalan Tanul belőle Kritika Figyelmen kívül hagyja Inspirálják Mások sikerei Megfélemlítik Következmény Magasabb szintű teljesítmény Hamar megrekednek, és kevesebbet érnek el, mint amennyit a bennük rejlő potenciál lehetővé tenne 27 IV. „Jogerős” személyiség – a jogi karrier pszichés nehézségei 1. A jogi karrier pszichés nehézségei 1.1. A joghallgatók frusztrációi A jogi egyemre bekerülve – a kezdeti öröm után – sokan érzik riasztónak a hirtelen megnövekedett tantárgyi követelményeket, a középiskolai számonkérésektől jelentősen különböző vizsgarendszert és vizsgáztatási stílust. A diákok egy részénél jelentős frusztrációval járhat az a felismerés, hogy az eddig megszokott tanulmányi eredményeik színvonalát most sokkal nagyobb erőfeszítés árán sem tudják fenntartani. Ugyanakkor már ebben az időszakban is érezhető számukra az a nyomás, hogy a majdani elhelyezkedési lehetőségeiket jelentősen meg fogja határozni, hogy milyen eredménnyel végeznek az egyetemen. További frusztrációt okozhat, hogy az óriási mennyiségű – gyakran szó szerinti formában – elsajátítandó tananyag valójában nem is illeszkedik teljes mértékben a fiatal joghallgatók aktuális érdeklődési köréhez. Mindezek bizonytalanságot kelthetnek a szakmai elköteleződésben, hiszen megkérdőjeleződhet az egyéni pályaalkalmasság érzete és jelentősen gyengülhet a motiváció. A fentiekből fakadó frusztráltságon, megterhelő pszichés nehézségeken átlendítheti a joghallgatót, ha megtalálja a megfelelő motivációját a tanulásra, valamint egy tanulásmódszertani szemléletváltás, a tanulási technikák tudatos megválasztása és alkalmazása is meghozhatja a kívánt eredményt. A motiváció fontosságát és fajtáit, valamint a tanulástechnikákat a Tanulásmódszertan című V. fejezetben tárgyaljuk részletesen. A hagyományos értékrendek mellett történő elköteleződés terén is felerősödhet a bizonytalanság. Kutatási eredmények szerint ugyanis a joghallgatók körében megfigyelhető bizonyos mértékű attitűdváltás, amely arra enged következtetni, hogy a klasszikus értékrend és emberi tulajdonságok, mint például a becsület, humanitás, empátia követelménye kissé háttérbe szorult a gyakorlatias tudás, a pontosság, az alaposság és meggyőzőerő követelményeihez képest. Mintha kevésbé lenne fontos a társadalmi igazságosság érvényre jutása, a közös célokért való küzdelem, vagy általában az embertársak szolgálata. A jogászi hivatás inkább egy potenciálisan jól jövedelmező „üzleti vállalkozás” képét kezdi ölteni. 1.2. A gyakorló jogászok mindennapi pszichés nehézségei Szinte valamennyi jogterületre, és jogászi hivatásra egyaránt jellemző, hogy a jogásznak nem mindennapi, súlyos jelentőségű, drámai élethelyzetekkel szembesül, mint a különböző erőszakos cselekmények, az elhalálozás, a válás, a gyermekelhelyezés, a csődeljárások stb. Mindezek kapcsán mély konfliktusok, erős indulatok, nagyon nehéz emberi sorsok tárulhatnak fel az ügyben eljáró jogászok előtt, amelyek komoly erkölcsi, morális felelősséggel, valamint igen jelentős pszichés megterheléssel járnak. 29 Minden bizonnyal sokak számára nehéz a szakmával járó fokozott felelősséget és a konfliktusos szituációkat kezelni, mégis minden jogásznak tudatosítania kell magában, hogy ezek a szakmának a sajátosságai, és ki kell alakítania a stratégiát a helyzetek belső kezelésére és a szakmai kihívások objektív, szinte „kívülállókénti” megközelítésére. A túlzott érzelmi bevonódás, a munkahelyi kihívások hazavitele mind-mind hosszú távú pszichés megterhelést jelenthetnek a jogász számára, mely még inkább megköveteli tőlük az objektivitást és a racionális szemléletet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az érzelmi megközelítést nem szabad teljes mértékben kizárni a munkavégzés során, hiszen az is hozzátartozik a problémák teljes körű feltárásához és megfelelő kezeléséhez. Így mindig törekedni kell az egyensúly megtalálására, amely a munkavégzést hatékonnyá teszi, mégsem okoz fokozott pszichés megterhelést. Szintén állandó pszichés nehézséget okozhat a jogász számára az a tény is, hogy egy jogi probléma jogilag helyes megoldása gyakran nem egyezik meg azzal, hogy a jogász, vagy akár a társadalom mit tart „igazságosnak”, vagy azzal, amit az erkölcs, az empátia, vagy a méltányosság gondolata diktál számukra. Ezzel kapcsolatban a következőket kell szem előtt tartani: a jogvitában mindig eltérő álláspontok állnak egymással szemben, ezért a jogász feladata az, hogy valamelyik mellett állást foglaljon, még akkor is, ha azzal nem ért egyet, hiszen a jogi képviselet a „vesztes” álláspontnak is jár. Ezen túlmenően a jogásznak azt is figyelembe kell vennie, hogy számára a jogi álláspont kialakítása a megélhetésének forrása, ez a feladata. Ezekben a helyzetekben szintén az objektív megítélés segít elkerülni a fokozottabb pszichés megterhelést. 2. A stressz kezelése Szervezetünk általános válasza a minket ért igénybevételekre, a pszichológiai vagy a fizikai jólétünket veszélyeztető eseményekre: a stressz. A stresszkeltő események öt fő kategóriába sorolhatók: 1. a traumatikus események (pl.: természeti katasztrófák, háborúk, végzetes balesetek és fizikai támadások), 2. a befolyásolhatatlan események (pl.: a szeretett személy halála és a munkahelyről való elbocsátás), 3. a bejósolhatatlan események (pl. súlyos betegségek), 4. a próbatételek (pl. vizsgaidőszak), és az 5. a belső konfliktusok (pl. tudatos vagy tudattalan megoldatlan konfliktusok). A stressz negatív hatással van az egészségre: szívkoszorúér problémákhoz vezethet, csökkenti az immunrendszer működését és helytelen életmódra késztethet (pl.: rendszertelen evés, dohányzás). Ezért is fontos a hatékony leküzdése. A stressz káros hatásainak kivédésére megküzdő (coping) mechanizmusokat alkalmazhatunk, amelyek két főcsoportba sorolhatók: problémaközpontú vagy érzelemközpontú megküzdési stratégiák. A problémaközpontú megközelítés esetén a speciális problémára összpontosítunk, azzal a céllal, hogy megváltoztathassuk vagy elkerülhessük a jövőben. Az érzelemközpontú stratégiák esetén a középpontban a stresszkeltő eseményhez kötődő érzelmi reakciók enyhítése áll, hogy megakadályozhassuk bennünk a negatív érzelmek elhatalmasodását. 30 Azokat a tudattalan stratégiákat, amelyeket a negatív érzelmeinkkel szembeni küzdelemben alkalmazhatunk, Anna Freud elhárító mechanizmusoknak nevezte. Egy adott elhárító mechanizmust használhatunk csak átmenetileg, vagy akár tartósan is a személyiségünk részévé válhat. Főbb típusai: az elfojtás (a tudatunkból való kiszorítás), a reakcióképzés (az eredetivel ellenkező irányú motiváció kifejezése), a projekció (kivetítés, másoknak tulajdonítás), az identifikáció (azonosítás), a szublimáció (átterelés), a regresszió (visszaesés) és a fixáció (rögzülés). 3. Konfliktuskezelés 3.1. A konfliktus fogalma Konfliktusnak nevezzük általában a két vagy több személy között fellépő harcot és összeütközést, melynek során a viselkedésmódok és az igények kielégítése egymással ellentétbe kerül, vagy melynek során az egyes emberek értékítéletei eltérnek egymástól. Milyen alapvető szintjeit különböztethetjük meg a konfliktusoknak? - Belső, személyes konfliktusok. A harc nem személyek közt, hanem egyetlen személyen belül zajlik. Gondoljuk végig, milyen sokszor fordul elő, hogy egymást kizáró célok közül kell választanunk, s néha milyen nehéz is döntenünk (pl. két rossz közül igyekszünk kiválasztani a kevésbé rosszat vagy két jó közül a vonzóbbat). - Személyközi konfliktusok. A konfliktusban álló felek érdekei, céljai általában elkülönültek, jól körülhatárolhatók, ki-ki önállóan küzd. Általában korlátozott erőforrások megszerzéséért (pl. győzelem, jutalom elnyeréséért vagy veszteség, büntetés elkerüléséért) folyik, igen gyakran érzelmekkel terhelt. - Csoportok közötti konfliktusok. Homogén vagy heterogén csoportok közti nyílt vagy burkolt, gyakran változó intenzitású küzdelem, melyek többnyire személyközi, cél és erőforrás konfliktusokra vezethetők vissza (pl. szurkolói vagy etnikai csoportok közti konfliktusok). 3.2. Konfliktuskezelési stratégiák 3.2.1. Győztes – vesztes stratégia Mindkét fél a győzelemre törekszik, ennek megszerzése érdekében mozgósítja erőforrásait (pl. gyűjt érveket, választ harcmodort, eszközöket). Mivel a másik fél legyőzésére törekszik, kevésbé tud odafigyelni az eredetileg kitűzött cél elérésére, így néha maga is „sebeket szerez” (pl. jelentős idő és anyagi ráfordítás), illetve a kitűzött cél is sérülhet (pl. kis összegű kártérítési igény érvényesítése elveszti a cég régi, nagy jövedelmezőségű ügyfelét). 31 Ha van győztes, egész biztos lesz, lesznek vesztes(ek) is. Veszíteni rossz dolog, az érintettben negatív érzelmeket válthat ki, mely negatív cselekedetre késztethet (pl. a sikertelenül reklamáló ügyfél a menekülést is választhatja, átpártol a konkurenciához). A „győztes – vesztes” stratégia a legritkább esetben jelent hosszabb távon is megnyugtató megoldást, a vesztes fél igen gyakran csak átmenetileg vagy látszólag fogadja el veszteségét, aztán erőt gyűjt, s máskor, más formában újra támadhat (pl. hatósághoz fordul panaszával). Így alakulhat át (mélyülhet el) egy - relatíve könnyen, költséghatékonyan megoldható konkrét tárgyi konfliktus bonyolult, nehezen kezelhető viszonykonfliktussá. 3.2.2. Vesztes – vesztes stratégia Ebben a helyzetben egyik fél sem éri el kitűzött célját. Pozitív, hogy van megoldás, és mindkét fél úgy érzi, azt kommunikálja, hogy az számára is elfogadható. Az egymásnak adott engedmények révén kompromisszumot kötöttek. Nevezhetnénk ezt a stratégiát győztes – győztesnek is, ha nem lenne az esetek többségében mindkét fél számára „savanyú a szőlő”: A megoldás ugyanis egyik fél számára sem jelenti az igazi győzelmet, a győztes pozíciót, mivel nem érik el az eredetileg elképzelt, optimálisnak tartott megoldást. Gyakran csak „ál-kompromisszum” (látszólagos megoldás) születik, annak érdekében, hogy lezáruljon a konfliktus. Gyakori, hogy a felek közt megszűnik az együttműködés, oda a bizalom (pl. casco biztosítását rövidesen lemondja az ügyfél, ha egy káresemény során azt tapasztalta, hogy a biztosító csak részlegesen térítette meg kárát). 3.2.3. Nyertes – nyertes stratégia Ebben a helyzetben mindkét fél úgy érzi, hogy többet kap, mint amit korábban elképzelt. További pozitívum, hogy a tárgyalás révén a felek közti kapcsolat megerősödött, új perspektívát nyitva. Ennek a stratégiai megoldásnak sem jár a "győztes – győztes" megnevezés, mivel a felek célja nem a győzelem, hanem a kölcsönösen előnyös, mindkét fél érdekeinek megfelelő, a kapcsolatot, a köztük lévő bizalmi viszonyt erősítő megoldás megtalálása. Többnyire nem az eredeti célnak lesz megoldása, hanem helyette egy új, magasabb szintű, mindkét fél számára értéket jelentő „produktum”, a helyzetből kihozható maximum kerül kidolgozásra. Gyakori, hogy a kiinduló konfliktus megoldására a partnerek eredeti elképzelésüktől teljesen eltérő, más szempontú megoldást találnak, amitől mindkét fél joggal érezheti magát nyertesnek (pozitív érzés, mely nem abból fakad, hogy legyőzte a másikat, hanem abból, hogy nagyon jól járt). A célegyeztetési folyamat másik lényeges érzelmi eleme az elkötelezettség és az azonosulás kialakulása. Minderre akkor van reális lehetőség, ha a munkatársak a kitűzött célokban megtalálják saját szerepüket és lehetőségeiket. 32 3.3. A konfliktuskezelés alapelvei és a konfliktuskezelési stílusok A konfliktuskezelés hét alapelve: 1. a konfliktusigenlés elve, 2. a kétoldalú konfliktusokozás elve, 3. a konfliktuskezelés halaszthatatlanságának elve, 4. a „nincs nyertes - nincs vesztes” elv, 5. az érzelmek tisztázásának elve, 6. a közvetlenség és a nyitottság elve, 7. az önsegítés elsőbbségének elve. Bármelyik konfliktuskezelési mód hatékony lehet, ha megfelelő helyzetben használjuk. Nincs jó vagy rossz, csak helyzettől függ, hogy az adott stratégia célszerű vagy célszerűtlen konfliktuskezelési mód. Minden esetben fontos megvizsgálni: magát a problémát, a rendelkezésre álló időt és a szembenálló felet. A konfliktuskezelési stílusok a Thomas – Kilmann teszt alapján a következők: - 100% asszertív, 0% együttműködő: versengő, o az van, amit ő akar, a másik érdeke nem érdekli; - 0% asszertív, 0% együttműködő: elkerülő, o passzív, nem vesz részt a konfliktusban, nem tudósít magáról, mások sem érdeklik; - 100% együttműködő, 0% asszertív: alkalmazkodó, - 50% asszertív, 50% együttműködő: kompromisszumkereső, o egyiknek is félig jó, másiknak is; - 100% asszertív, 100% együttműködő: problémamegoldó (több mint a kompromisszum), o neked is jó, nekem is jó – problémamegoldó, együttműködő, erőszakmentes, win-win. 33 Mindegyik mondatpárnál írja fel az A vagy a B betűt, azt, amelyik legjobban jellemzi viselkedését. Előfordulhat, hogy sem az A, sem a B állítás nem jellemző a viselkedésére, akkor azt válassza ki és írja fel, amelyiket inkább el tudja fogadni. Thomas-Kilmann teszt 1. A. Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége. B. A vitás kérdések helyett azokat a pontokat hangsúlyozom, amelyekben mindketten egyetértünk. 2. A. Kompromisszumos megoldást próbálok találni. B. Igyekszem mindazzal foglalkozni, ami mindkettőnknek fontos. 3. A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. B. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megőrizni a kapcsolatot. 4. A. Kompromisszumos megoldást próbálok találni. B. Néha lemondok saját kívánságaimról, engedve mások kívánságainak. 5. A. Állandóan keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában. B. Igyekszem mindent megtenni az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében. 6. A. Igyekszem elkerülni, hogy kellemetlenséget csináljak magamnak. B. Igyekszem nyerő helyzetbe kerülni. 7. A. Megpróbálom későbbre halasztani az ügyet, hogy legyen időm átgondolni. B. Kölcsönösségi alapon engedek bizonyos pontoknál. 8. A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. B. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés kifejtésre kerüljön. 9. A. Úgy érzem, nem érdemes mindig a nézeteltérések miatt idegeskedni. B. Nem sajnálom az erőfeszítést, hogy az én elképzelésem valósuljon meg. 10. A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. B. Kompromisszumos megoldást próbálok találni. A. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejezésre kerüljön. 11. B. Igyekszem a másik érzéseit kímélni. A. Néha elkerülöm az állásfoglalást, amikor az vitát eredményezne. 12. B. Nem bánom, ha megtart valamit az álláspontjából, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméiból. 13. A. Közös alapot javaslok. B. Azon vagyok, hogy elfogadtassam az érveimet. 14. A. Elmondom gondolataimat és érdeklődéssel hallgatom az övéit. B. Racionális érvekkel indoklom pozícióim logikáját. 15. A. Igyekszem a másik érzéseit kímélni és megóvni a kapcsolatunkat. B. Igyekszem mindent megtenni az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében. 34 16. A. Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit. B. Igyekszem meggyőzni a másikat arról, hogy álláspontom helytálló. 17. A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. B. Igyekszem megtenni, ami az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében szükséges. A. Ha ez a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit. 18. B. Nem bánom, ha megtart valamit az álláspontjaiból, ha ő is hagyja, hogy megtartsak valamit a magaméiból. A. Azon vagyok, hogy a dolog minden vonatkozása és minden vitás kérdés nyíltan kifejtésre 19. kerüljön. B. Megpróbálom későbbre halasztani a döntést. 20. A. Törekszem a nézeteltérések haladéktalan megbeszélésére. B. Próbálom megtalálni a nyereség és veszteség mindkettőnkre nézve méltányos kombinációját. 21. A. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik kívánságait. B. Mindig kész vagyok a probléma közvetlen megvitatására. 22. A. Megpróbálok átmeneti álláspontokat találni. B. Érvényesítem a kívánságaimat. A. Gyakran igyekszem gondoskodni arról, hogy a megoldás mindkettőnket elégedettséggel töltsön 23. el. B. Vannak helyzetek, amikor hagyom, hogy másoké legyen a problémamegoldás felelőssége. A. Ha úgy tűnik a másikról, hogy álláspontja nagyon fontos a számára, megpróbálok igazodni a 24. szándékaihoz. B. Igyekszem rávenni, hogy érje be egy kompromisszummal. 25. A. Igyekszem megvilágítani a másik számára álláspontom logikáját és előnyeit. B. Úgy tárgyalok, hogy igyekszem tekintetbe venni a másik nézőpontját. 26. A. Közös alapot javaslok. B. Szinte mindig törődök azzal, hogy a megoldás mindkettőnk számára kielégítő legyen. 27. A. Néha elkerülöm az állásfoglalást, olyan esetekben, amikor az vitát eredményezne. B. Ha az a másikat boldoggá teszi, nincs ellenemre, hogy ráhagyjam elképzeléseit. 28. A. Általában határozott vagyok céljaim követésében. B. Keresem a másik segítségét a megoldás kialakításában. 29. A. Közös alapot javaslok. B. Úgy érzem, nem érdemes mindig a nézeteltérések miatt idegeskedni. 30. A. Igyekszem nem megsérteni a másik érzéseit. B. Mindig megosztom a problémát a másikkal a megoldás érdekében. 35 A válaszok alapján az alábbi táblázat segítségével összegezze az eredményt! Versengő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Problémamegoldó Kompromisszumkereső B A Elkerülő Alkalmazkodó A B A B B A A B B A B A B A A B A B A B B B B A A A B B A B B A A B A B B A B A A B B A B A B A A A A A B B A B B A 36 3.3.1. Versengő A versengő konfliktuskezelési mód az erőre épül, alkalmazója az erő segítségével kívánja pozícióját javítani. A cselekvés célja ilyen esetekben a saját érdekek érvényesítése, függetlenül attól, hogy mások milyen igényekkel élnek. Versengő szituációban „kiállunk az igazunkért”, „megvédjük helyes álláspontunkat”. A versengő magatartás hasznos, ha: o Gyors cselekvésre, döntésre van szükség. o A szükséges döntés népszerűtlen, nagy a várható ellenállás. o El kell indítani egy folyamatot. A folytonos versengő magatartás veszélyei: - Környezet „Fejbólintó Jánossá” válik. Nem is próbálják meg a döntéseket befolyásolni, ellentmondó információikat megtartják maguknak. - A bizonytalanság, a segítség kérése a gyengeség jelévé válik. A környezetben lévők inkább rosszul döntenek, mint kérdeznek. - Megromolhatnak a kapcsolatok. 3.3.2. Elkerülő Elkerülő „konfliktuskezelés” során sem a saját, sem mások érdekei nem kerülnek terítékre. A cselekvés célja a konfliktus elkerülése. Ez számos formában történhet, többek között döntések elhalasztásában, konfliktusos szituációból való diplomatikus kihátrálásban, vagy akár az ilyen jellegű helyzetek kerülésében. Az elkerülő magatartás hasznos, ha: o Az adott konfliktus megoldásához nem adottak a lehetőségek. (Pl.: a résztvevők érzelmileg túlfűtöttek, nem áll rendelkezésre elegendő információ stb.) o A konfliktus marginális fontosságú. o A konfliktusból adódó károk meghaladják annak előnyeit. A folytonos elkerülő magatartás veszélyei: - Megnő a probléma. - Elodázzuk a döntést. - A környezet véleményt alakít ki, sérül az önbecsülés. 3.3.3. Alkalmazkodó Alkalmazkodó konfliktuskezelés a saját igények háttérbe szorításán, másik érdekeinek feltétel nélküli elfogadásán alapszik. Egyaránt öltheti nagylelkűség vagy önfeláldozás formáját, megjelenhet mások véleményének átvételében, utasításaik, kéréseik kritika nélküli elfogadásában. Az alkalmazkodó magatartás hasznos, ha: o A konfliktusban nem a saját igények kielégítése az elsődleges. o A kérdés a partnernek sokkal fontosabb. o A személyes kapcsolat az elsődleges. o A további versengés súlyos károkkal járna. o Nem akarunk mi fáradni a döntéssel. 37 A folytonos alkalmazkodó magatartás veszélyei: - Az ötletek, javaslatok sem kapják meg az őket megillető figyelmet. Az emberek nem várnak kezdeményezést az alkalmazkodó stratégiát folytatótól. - Lehetetlenné válik a szabályok, folyamatok érvényesítése. Sérül az önbecsülés és az önbizalom. 3.3.4. Kompromisszumkereső A kompromisszumkereső konfliktuskezelési mód célja egy, a felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítása. Ennek során mind kétfél lemond bizonyos igényeiről, a megoldás csak részben elégeti ki azokat. A kompromisszum kereső magatartás a másik négy konfliktuskezelési mód átlójában helyezkedik el. A kompromisszum kereső ember a probléma megoldás során többet ad fel érdekeiből, mint a versengő, és kevesebbet, mint az alkalmazkodó. Ehhez hasonlóan nyíltabban kifejezi érdekeit, mint az elkerülő, de jobban titkolja azokat, mint az együttműködő. A kompromisszumkereső magatartás hasznos, ha: o Ha a célok kiemelkedő fontosságúak, de nincs lehetőség más megoldási módok választására. (Pl.: kevés a rendelkezésre álló idő, probléma túl komplex, felek érdekei egymás rovására valósíthatók meg.) A szembenálló felek egyenlő erősek és érzelmileg elkötelezettek saját érdekeik mellett. A folytonos kompromisszumkereső magatartás veszélyei: - A folyamatos kompromisszumokban elveszik az egyén, szervezet hosszú távú célja. - A kompromisszumok mindig az adott pillanatnak szólnak, alapelveket, értékeket nem lehet érvényesíteni bennük. - Minden üzleti tárgyalás, kompromisszum tárgyává válik. Ez aláássa a bizalmat, és egymásra való odafigyelést. - Senki sem teljesen elégedett. 3.3.5. Problémamegoldó Az együttműködő konfliktuskezelési mód során mindkét fél számára kielégítő megoldás keresése a cél. Gyakorlatban ez a konfliktus okainak feltárását, megértését, és ennek figyelembe vételével kreatív megoldását jelenti. Az együttműködő magatartás hasznos, ha: o A két szempontrendszer egyformán fontos, nem lehetséges kompromisszumokkal azokat gyengíteni. o Alapvető a résztvevők elkötelezettsége a kialakított megoldás mellett. o A konfliktus megoldást érzelmi motívumok hátráltatják, melyek a résztvevőket nagyban befolyásolják. A folytonos együttműködő magatartás veszélyei: - Triviális kérdések megoldása is hatalmas idő és energia befektetést jelent, ez elveszi az erőforrásokat a valóban fontos problémáktól. 38 V. Tanulásmódszertan – vizualizáció – időgazdálkodás 1. Tanulásmódszertan 1.1. Mi a tanulás? Köznapi értelemben: Mindenféle elsajátítás, az a tevékenység, amelynek révén olyan ismeret, tudás, képesség birtokába jutunk, amelyet előtte nem tudtunk. Pedagógiai értelemben: A nevelés-oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése. Pszichológiai értelemben: Minden olyan változás a pszichikus jellemzőkben (teljesítményben, tudásban, viselkedésben), amely külső hatásra, tapasztalás, gyakorlás révén jön létre. A tanulást végző szándéka szerint lehet: - Szándékos tanulás: akarati erőfeszítéssel tanulunk meg valamit (mozgást, verset, viselkedést stb.) - Nem szándékos, spontán tanulás: különösebb erőfeszítés nélkül sajátítunk el valamit (anyanyelv). 1.2. A tanulás és a motiváció kapcsolata A tanulásnak számtalan olyan összetevője van, amelynek léte, működése segíti a tanulási folyamat hatékonyságát, hiánya pedig gátolja, nehezíti annak eredményességét. Melyek azok a belső tényezők, amelyek fontos szerepet játszanak tanulásunkban? - Képességek – örökletes tulajdonságok – számolni kell velük, akár elegendőnek ítéljük meg, akár nem. - Környezeti hatások – az ember növekedése során sokat merít abból a mikrokörnyezetből (család), ahol nevelkedik. A látott, tapasztalt minta bizonyos szintig beépül az egyénbe. - Önismeret, önbizalom – tisztában kell lennünk képességeinkkel, határainkkal, és ha kitűztük céljainkat önbizalommal kell magunkhoz és a feladathoz állnunk. - Motiváció (mozgatórugó), tudásvágy, akaraterő – Olyan hajtóerő, amely az ember bensőjéből fakad egy cél eléréséért. A tanulási motiváció olyan tanulásra késztető erő, amely aktivizálja, irányítja, integrálja a tanulási tevékenységet, 4 szintje: - Beépült (internalizált) tanulási motiváció: amikor a lelkiismeret, kötelességtudat alapján tesz valaki eleget az iskolai követelményeknek. A fejlődés során elsajátítottunk egy értékrendet, ez az értékrend jelenti számunkra a hajtóerőt. A belsővé vált értékrend hajtóerőként működik bennünk. („Nem szeretek a reggeli órákra bejárni, de az a kötelességem, hogy ezt tegyem.”) A tanulás önmagunkkal 39 - - - szembeni erkölcsi kötelesség. Az elért eredmények, a teljesítmény megerősítőleg hat, pozitív érzéssel tölt el. Belső (intrinzik) tanulási motiváció: ha a tanulásra hangolt állapot személyiségünkből fakad, (érdeklődöm a tananyag iránt, kíváncsi vagyok a tanulnivalóra), vagy a tanulási helyzet sajátossága révén jön létre (szívesen teszem). Külső (extrinzik) tanulási motiváció: amikor úgy érezzük, hogy a tanulás csak eszköz valamilyen külsődleges cél elérése érdekében (pl. valamilyen jutalom, ajándék stb.). De előfordul olyan eset is, hogy negatív külső hatás „motiválja” a tanulást (pl. szülői „dörgedelem”). Presztízs motiváció: valahol a belső és a külső motiváció között helyezkedik el. Ilyenkor az énérvényesítés és a külső versenyhelyzet inspirál tanulásra. 1.3. C. I. T. E. Tanulási stílusok tárháza Az LSI (Learning Style Inventory) leírja, hogyan tanulunk és dolgozzuk fel az elméleteket és az életben adódó mindennapi helyzeteket. A tanulási stílusok leltára segít eligazodni a pálya- vagy munkakörválasztásban, megmutatja, hogyan oldunk meg problémákat, hogyan tűzünk ki célokat, és hogyan viselkedünk új helyzetekben. Mindenkinek van egy alapvető preferenciája. - Bemeneti stílusok: vizuális nyelvi, hallott nyelvi, vizuális számos, hallott számos, látott-hallott-mozgásos kombináció. - Feldolgozási stílusok: szociális-egyéni vagy szociális-csoportos. - Kimeneti stílusok: szóban kifejező vagy írásban kifejező. Leghatékonyabb, ha a „kettős kódolás” módszerét alkalmazzuk, tehát egy információt kétféle módon próbálunk rögzíteni. Kombinálni kell a vizuális vagy a hallás utáni módszereket, vagy az elolvasott anyag mellé ábrát kell készítenünk. Segíthet abban, hogy adott esetben az agyunk kétféle könyvtárból is elő tudja húzni az információt. 1.3.1. A saját tanulási stílus felmérése A következő oldalon található tesztben szereplő mondatokról el kell dönteni, hogy mennyire felelnek meg a saját tanulási stílusunknak (a 4-es szám jelenti azt, hogy az állítás nagyon, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem jellemző ránk). A végén az értékelő lap segítségével az egyes sorokban általunk választott számokat kell csoportonként összeadni (például az 5. sorban szereplő számot a „Vizuális nyelvi” kategóriához kell számolni). 40 C. I. T. E. Tanulás Stílusok Tárháza (Learning Styles Inventory) 1. Ha a tanulmányaimmal kapcsolatos dolgokat csinálok, az segít a tanultakra való visszaemlékezésben. 2. A legtöbb dologról könnyebben írok, mint beszélek. 3. Amikor igazán meg akarom érteni amit olvasok, halkan felolvasom magamnak. 4. Egyedül dolgozva több feladatot el tudok végezni. 5. Jobban emlékszem arra, amit olvastam, mint amit hallottam. 6. A válaszadás könnyebben megy szóban, mint írásban. 7. Matematikai problémák megoldásakor magamban kimondom a számokat. 8. Szívesen veszek részt az órai beszélgetésekben. 9. Jobban megértek egy matematikai példát leírva, mint hallás alapján. 10. Írásbeli válaszadásnál jobban teljesítek, mint szóbelinél. 11. A szóbeli utasításokat jobban megértem, mint az írásbelieket. 12. Egyedül szeretek dolgozni. 13. Inkább olvasnék el egy történetet, minthogy annak a felolvasását hallgatnám. 14. Inkább megmutatom és elmagyarázom, hogyan működik valami, mint leírom a működését. 15. Ha valaki mond nekem 3 számot, általában össze tudom adni őket anélkül, hogy leírnám azokat. 16. Szeretek csoportban dolgozni, amikor valamilyen feladatot el kell végezni. 17. Egy grafikon vagy ábra megértése könnyebben megy számomra, mint hallás alapján megérteni ugyanezeket a számokat/adatokat. 18. Ha egy szót sokszor leírok, jobban emlékszem a helyesírására. 19. Könnyebben tanulok, ha valaki felolvas nekem egy könyvből, mint ha magamban olvasok. 20. Egyedül tanulok a legjobban. 21. Ha választhatok, hogy elolvasok vagy meghallgatom valamit, általában az olvasást választom. 22. Szívesebben mondok el egy történetet, mint írom le azt. 23. Egy számsor ismételgetése jobban segít a megjegyzésben, mint ha újra és újra leírnám. 24. Legjobban másokkal együtt tudok dolgozni. 25. Jobban megértek egy matematikai problémát, ha szóban hallom, mint ha le van írva. 26. Csoportos munkában inkább választom a plakát és táblázat készítést, mint az információgyűjtést. 27. Írásbeli feladatokat könnyen tudok követni. 28. Ha egyedül tanulok, több mindent jegyzek meg. 29. Azokon az órákon vagyok a legjobb, ahol az információk legnagyobb részét elolvasni kell. 30. Szívesen tartanék kiselőadást az osztálynak. 31. Matematikát jobban tanulok szóbeli, mint írásbeli magyarázatokból. 32. Ha valamit el kell döntenem, kikérem mások véleményét. 33. Az írásbeli matematikai problémák könnyebbek számomra, mint a szóbeliek. 34. Szeretem a manuális feladatokat. 35. Szeretek írásbeli feladatokat megoldani. 36. Jobban emlékszem azokra a dolgokra, amit hallottam, mint amit olvastam. 37. Olvasás alapján jobban tanulok, mint hallásból. 38. Könnyen beszélek az általam ismert dolgokról. 39. Megkönnyíti a dolgomat, ha egy matematikai feladat megoldása közben magamban mondom a számokat. 40. Ha megértek egy problémát, szívesen segítek másnak is megérteni azt. 41. Többet ér számomra, ha látok, mint ha hallok egy számot. 42. Jobban megértem amit tanultam, ha részt veszek valamiben az adott tárggyal kapcsolatban. 43. Ha leírok valamit, az jobban hangzik, mint ha szóban mondanám el. 44. Könnyebben emlékszem arra, amit hallottam, mint amit olvastam. 45. Az osztálytársaimmal együtt tanulni szórakoztató, de nehezebb így tanulnom. 41 4 3 2 1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 3 2 1 4 3 2 1 4 3 2 1 4 4 4 3 3 3 2 2 2 1 1 1 4 3 2 1 4 4 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 4 3 2 1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 3 2 1 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1.3.2. A tanulási stílus kiértékelése 1. Bemeneti stílusok Vizuális nyelvi: 5. 13. 21. 29. 37. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) Hallott nyelvi: 3. 11. 19. 36. 44. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) Vizuális számos: 9. 17. 25. 33. 41. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) Hallott számos: 7. 15. 23. 31. 39. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) Látott-Hallott-Mozgásos kombináció: 1. 18. 26. 34. 42. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) 42 2. Feldolgozási stílusok Szociális-egyéni 4. 12. 20. 28. 45. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) Szociális-csoportos 8. 16. 24. 32. 40. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) 3. Kimeneti stílusok Szóban kifejező: 6. 14. 22. 30. 38. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) Írásban kifejező: 2. 10. 27. 35. 43. Összesen: ……………. x 2 = ………….. (pont) 43 1.3.3. Az egyes tanulási stílusok jellemzői 1. Bemeneti stílusok - Látott nyelvi o Az ilyen diák a könyvekben, munkafüzetekben, táblán látott szavakból tanul. Előfordul, hogy leírja a hallott szavakat annak érdekében, hogy lássa is, amikor tanulja. Az ilyen diák jobban emlékszik és jobban használja azokat az információkat, melyeket olvasott. - Hallott nyelvi o Az ilyen diák a beszélt nyelvből tanul. Olvasás közben hangokat ad ki, vagy mozgatja az ajkait vagy a gégéjét, különösen akkor, amikor új anyag megértésére törekszik. Az olyan szavak megértésében és megtanulásában, amelyet leginkább hallás útján lehet elsajátítani, jobb teljesítményt nyújt. - Látott számos o Az ilyen diáknak ahhoz, hogy dolgozni tudjon a számokkal, leírva kell látnia egy könyvben, a táblán vagy egy papíron. Jobban megérti és megjegyzi a matematikai tényeket, ha vizuálisan mutatják be neki, de nincs szüksége túl sok szóbeli magyarázatra. - Hallott számos o Az ilyen diák akkor tanul, ha hallja a számokat vagy a szóbeli magyarázatot. Könnyen tanul meg telefonszámokat és kódokat, és sikeres lesz az olyan, számokkal kapcsolatos játékokban és rejtvényekben, amelyek szóban zajlanak. A matematika könyve nélkül is ugyanolyan jól teljesít, nem fontosak számára a leírt anyagok. Problémákat leginkább fejben old meg, és olvasás közben hangosan kimondja a számokat. - Látott-Hallott-Mozgásos kombináció o Az ilyen diák a tapasztalatokon keresztül tanul a legjobban, amikor saját maga is tevékeny és bevonódik. Tanulását az adott dologgal való közvetlen foglalkozás látvánnyal és hanggal kísérve (szavak és számok, látva és hallva) segíti. Az ilyen diák úgy tűnhet, hogy nem érti az anyagot, vagy nem képes koncentrálni, hacsak nem vonódik be teljesen. Arra törekszik, hogy megérintse, és közvetlenül dolgozzon azzal, amit tanul. 2. Feldolgozási stílusok - Szociális-egyéni tanuló o Az ilyen diák több munkát végez el, ha egyedül dolgozik. Akkor gondolkodik a legjobban és akkor jegyzi meg a legtöbb dolgot, ha egyedül tanul. Az ilyen diák többet foglalkozik a saját véleményével, mint mások ötleteivel. 44 - Szociális-csoportos tanuló o Az ilyen diák legalább egy másik diákkal együtt szeret tanulni, egyedül nem sok mindent csinál. Értékeli mások véleményét és preferenciáit. A csoportos interakció növeli tanulási teljesítményét és a tények későbbi felismerését. Az osztály megfigyelése megmutatja, hogy milyen fontos a szocializáció ennek a diáknak. 3. Kimeneti stílusok - Szóban kifejező o Az ilyen diák szívesen mondja el, amit tud. Folyékonyan, kényelmesen, tisztán beszél. A tanárok úgy találhatják, hogy az ilyen tanuló többet tud, mint amit az írott tesztek mutatnak. Valószínűleg másoknál kevésbé lesz félénk, ha beszámolót kell tartania vagy beszélnie kell a tanárával vagy társaival. Az íráshoz kapcsolódó izomkoordináció, a gondolatok rendszerezése és papírra vetése nehéz és fárasztó feladat lehet számára. - Írásban kifejező o Az ilyen tanuló kitűnő esszéket ír, és a tesztek során jó válaszokat ad, amin keresztül megmutathatja tudását. Ha szóbeli válaszokat vagy beszámolót kérnek tőle, akkor kényelmetlenül vagy akár butának érezheti magát. Gondolatai rendezettebbek, ha papírra írja őket, mint ha szóban mondja el. 1.4. A Kolb-féle tanulási ciklus David Kolb kimutatta, hogy a tanult anyag megtapasztalása roppant fontos a tanulási folyamatban: az marad meg bennünk (hosszú távon), amit megtapasztalunk. Szerinte a tananyagot tapasztalatból kell megközelítenünk, ezáltal minden igazi tanulás: tapasztalati tanulás. Kedvelt tanulási esemény: az a fázis, amelyikben a legkönnyebben tanulunk. 1.4.1. A tanulási stílus felmérése Kolb tanulási ciklusa alapján A következő oldalon található 12 mondatnak 4 befejezése van. Az egy sorban lévő befejezések között (vízszintesen) kell rangsort felállítani, hogy mennyire felelnek meg a saját tanulási stílusunknak akként, hogy a 4-es számmal jelöljük a tapasztalatainkhoz legközelebb álló befejezést, 1-essel pedig a legkevésbé tetsző lehetőséget. A rangszámokat a végén függőlegesen kell összegezni az oszlop alján lévő betűhöz (A, B, C, D). 45 LSI / Tanulási módok 1. Tanulás közben A B C D □ saját élményeim □ erősen figyelek □ szeretek elmerülni a foglalkoztatnak (jól kinyitom a szemem és a fülem) gondolataimban □ szeretem csinálni is azt, amit tanulok □ benyomásaimra és □ mindent alaposan □ a logikus □ keményen megérzéseimre hagyatkozom megnézek és meghallgatok gondolkodásra támaszkodom dolgozom a sikerért □ érzékeim kiélesednek és reakcióim felfokozottak □ csendes és visszafogott vagyok □ hajlamos vagyok □ felelősnek érzem magam a dolgokért □ a saját tapasztalatomból □ szemlélődés útján □ saját általános következtetéseimből □ cselekvés által □ nyitott vagyok az □ minden oldalról □ szeretem elemezni, □ szeretek új tapasztalatokra megvizsgálom a dolgot felbontani a kérdést mindent kipróbálni 6. Amikor tanulok, főleg: □ spontán (ösztönös) □ a megfigyelő □ a logikára □ a tettek és a vagyok szerepét játszom támaszkodom tények embere vagyok 7. Akkor tudok a legjobban tanulni, amikor: 8. Tanulás közben: □ másokkal együtt □ saját megfigyeléseket végzek □ ésszerű elméletekkel □ próbálkozhatok vagyok dolgozom és gyakorolhatok □ személyes □ cselekvés előtt □ az elveket és ismerősömmé válik az, amivel foglalkozom bizonyos felkészülési időre van szükségem eszméket kedvelem és keresem □ látni akarom, mi az eredménye annak, amit csinálok □ hangulataimnak □ □ saját elképzeléseimet □ kedvemre adom át magam megfigyeléseimből indulok ki követem kísérletezhetek □ mindent elfogadok □ fenntartásaim □ ésszerűen □ felelősséggel vannak, gyanakvó vagyok gondolkodom, érveket keresek választok, döntök □ nem tudok □ szeretek mindent □ magasabb □ a cselekvéses, közömbös maradni ellenőrizni („hiszem, ha látom”) szempontból értékelem a dolgokat aktivizáló módszereket kedvelem □ fogékony, □ óvatos, □ a fogalmakat □ gyakorlatias befogadó és elfogulatlan vagyok elővigyázatos vagyok elemzem vagyok A: … B: … C: … D: … (érzékelés, élmény, érzés, átélés, konkrét tapasztalat) (szemlélés, tudatos megfigyelés, reflexió) (gondolkodás, következtetés, elvont fogalomalkotás) (végrehajtás, aktív kísérletezés, ellenőrzés) 2. Akkor tanulok a legjobban, amikor 3. Amikor tanulok: 4. Amikor tanulok, főleg: 5. Tanulás közben: 9. Akkor tanulok a legjobban, mikor: 10. Amikor tanulok, akkor: 11. Amikor tanulok, általában: 12. Akkor tanulok a legjobban, amikor: oszlopösszeg tanulási mód 46 kikövetkeztetni a dolgokat 1.4.2. A tanulási stílus típusának meghatározása Egyetlen tanulási mód nem elegendő a tanulási stílus jellemzéséhez, minden ember tanulási stílusa a négy alapvető tanulási mód kombinációja. Emiatt egy tanulási helyzetben gyakran egyszerre több úton szeretnénk elindulni. A pontszámok kombinációjával meghatározható az eredő, a saját tanulási stílus típusa, a tanulási viselkedés túlsúlyban lévő jellemzője. Ennek megértése, a belőle adódó előnyök és hátrányok felmérése az első lépés a „tanulóerő” növeléséhez, a tanulási tapasztalatok kiaknázásához. => A kombinált pontszámok kiszámítása: az oszlopösszegeket a következőképp kell kivonni egymásból: A– C=… B–D=… (konkrét – elvont) (passzív – aktív) => A kapott eredményeket az alábbi koordináta rendszerben megfelelően ábrázolva (ügyelve a különbség előjelére) kirajzolódik a saját tanulási stílusunk. 47 A tanulási stílusok jellemzői Egy szóval jellemezve Erősségei Gyengeségei Jellemzői Gondolkodása Az elmélet és a gyakorlat viszonya Gyakori kérdése Akkomodátor tanulási stílus Asszimilátor tanulási stílus Divergens tanulási stílus Konvergens tanulási stílus - tevékenységorientált ember - elméleti ember - „kultúrlény” - műszaki ember - jól dönt váratlan helyzetekben - könnyen átlátja a problémát - korábban szerzett tudását mozgósítja - szívesen kockáztat - gyakran alkalmazza a próba-szerencse (találgatásos) módszert - intuitív, ösztönös, hallgat a megérzéseire - elfogadja a tapasztaltabb véleményét - fejlett kritikai gondolkodás - a gyakorlatban bízik (probléma esetén az elméletben keresi a hibát) Feltéve? Feltéve, hogy? - elvont, elméleti teóriák, modellek és feltételezések felállítója - új elméletek kidolgozása - a megoldás érdekében képes különböző nézőpontok figyelembe vételére - szűkebb az érdeklődési köre - az emberi kapcsolatok nem az erősségei - nem gyakorlatias - elképzelései logikusak és több nézőpontból bizonyítottak - szeret egységes rendszerbe foglalni - fontosak számára a részletek - lépésről lépésre halad - induktív gondolkodás - logikus gondolkodás - inkább az elméletnek hisz (a hibát a gyakorlati megvalósításban látja) Milyen? Micsoda? 48 - a realitások talaján áll - szeret döntéseket hozni - képzelőerő - ötletgazdagság - újító szándék - előnyben részesíti a tanári előadást és magyarázatot - könnyen tanul a közös munkából - könnyen felismeri az összefüggéseket - érdeklődik a művészetek és az emberi kapcsolatok iránt - induktív gondolkodás - rugalmas gondolkodás - pragmatista - a konkrét dolgokra koncentrál (nem a bizonytalanokra) - deduktív gondolkodás - logikus gondolkodás - kevéssé rugalmas gondolkodás - saját tapasztalataiban bízik - tapasztalatait könnyen összekapcsolja korábban szerzett tudásával - szereti a gyakorlati tevékenységeket - gyakorlati tapasztalataiból építi fel tudását Miért? Hogyan működik? 1.4.3. Tanulási körfolyamat koordináta rendszer (tanulási stílusok) A. Konkrét tapasztalat Akkomodátor Divergens D. Aktív kísérletezés B. Tudatos megfigyelés Konvergens Asszimilátor C. Elvont fogalomalkotás (A) Konkrét tapasztalat - A tanulási ciklusnak ez a szakasza a személyes részvételt és érintettséget, átélést hangsúlyozza a mindennapi – általában társas – helyzetekben. = Tanulás élményekből: o tanulás egyedi esetekből o másokkal összefüggésben o fogékonyság érzelmekre és emberekre. (B) Tudatos megfigyelés - A tanulásnak ebben a szakaszában az emberek különböző nézőpontokból közelítik meg és értelmezik a helyzeteket. = Tanulás megfigyelésből, meghallgatásból, megtekintésből, olvasásból: o ítéletalkotás előtt gondos megfigyelés o dolgok szemlélése különböző távlatokból o dolgok értelmének, jelentésének keresése, megfejtése. (C) Elvont fogalomalkotás - Ebben a szakaszban a tanulás a problémák és helyzetek megértése érdekében logikára és elvekre támaszkodik inkább, mint megérzésekre. = Gondolkodva tanulás: o az elképzelések logikai elemzése o szisztematikus tervezés o a cselekvés a helyzet előzetes és alapos szellemi elsajátításán, megértésén alapul. (D) Aktív kísérletezés - A tanulás ebben a szakaszban aktív formát ölt, kísérleteket tesz az elképzelések kipróbálására és ellenőrzésére, ennek érdekében a helyzet befolyásolására, megváltoztatására vagy a körülményekhez való alkalmazkodásra, ha erre van szükség. = Cselekedve tanulás: o a végrehajtás, érvényesülés képessége o kockáztatás o cselekvéssel hatni az emberekre és eseményekre, befolyásolni a dolgokat, beavatkozni. 49 1.5. Konkrét kreatív módszerek Mindenki tapasztalja, hogy vannak dolgok, amik könnyebben megragadnak a fejünkben, mint más dolgok. Bizonyos helyzetekben könnyebben tudunk memorizálni. Számos tényező segítheti az emlékezést. Tippek: - - - - Listák tanulásánál a lista eleje és vége szokott megmaradni a fejünkben, mert téri helyük, kapcsolatuk van, vagyis a téri ingerek segítenek a megjegyzésben. Az is segít, ha valamely elem valamilyen okból nyomatékosabb, hangsúlyosabb mint a többi. Ennek az elemnek előnye lesz a többivel szemben, valószínűbb, hogy megjegyezzük. o Kijelölés, színezés, aláhúzás, karikázás. o Kulcsszavak. o Tanulókártya. Csoportosítással is hatékonyabbá tehetjük a megjegyzést. Az agy alapvető működése, hogy nagyobb egészekké alakítja az elemeket. Könnyebb megjegyezni azt a sorozatot, hogy 972, 856, 135, mint külön elemenként a számjegyeket 9, 7, 2, 8, 5, 6, 1, 3, 5. Az egészek alkotása segíti a megjegyzést. Parafrazeálás. Valamilyen mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása, átfogalmazása. Ez a módszer alkalmazható a jogszabályok megtanulásánál, megértésénél. Azt jelenti, hogy a tananyag egyes mondatait, szövegrészeit számunkra érthetően átfogalmazzuk, ugyanazon a valós szinten. Lehet úgy is, hogy más szavakkal, szókapcsolatokkal fejezzük ki ugyanazt a mondanivalót, vagy hosszabb gondolatokat rövidebb mondatokká alakítunk át. Esetleg – ha a logikai szálat nem bogozzuk össze – a mondatok sorrendjén is változtathatunk. Csoportos tanulás. Gondolattérkép. 2. Vizualizáció A vizualizáció, tehát a képileg történő megjelenítés, jól használható a tanulás során. 50 2.1. Gondolattérkép (Mind map) A tanulási módszerek szakértői már régen kimutatták, hogy az aktív, személyes részvétel segít ébren maradni. Erősen segíti a tanulást, ha az egyén saját gondolataira fordítja le a tanulnivalót. Ha saját gondolatainkhoz kapcsoljuk a tanulnivalót, akkor saját útjaink mentén helyezzük el, saját asszociációink szerint raktározzuk el, és saját rendszerünkben tároljuk. Így előhívás esetén széles autópályán száguldhatunk a szükséges tudásért. A gondolat térkép egy nagy, összetett kép. Egyszerre ad lehetőséget asszociációra, téri ingerre és csoportosításra, egészek alkotására, ezért rendkívül hatékony tanulási eszköz. Ha magunk alkottuk meg a vizuális elemeket, akkor megvalósul az aktív, saját részvétel. Az ábrán lehetőségünk van a hangsúlyok megfelelő alkalmazására is. A Gondolat Térkép módszer: hatékony grafikai technika, amely utat nyit az agy lehetőségeinek kihasználásához, alkalmazható az emberi tevékenységek bármely területén, ahol tanulásra, tiszta gondolkodásra van szükség. Egy gondolat térkép felépítése és jellemzői: - 1. Tárgya egy központi képben kristályosodik ki. - 2. A fő témák a központból ágaznak ki. - 3. Az ágak tartalmaznak egy kulcsszót, amely nyomtatott betűvel egy kapcsolódó vonalon helyezkedik el. A főágakhoz kapcsolódnak a kevésbé fontos információk kisebb elágazásokon. - 4. Az ágak egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak. - 5. Gazdagítható színekkel, képekkel, kódokkal, dimenziókkal, hogy érdekesebb, szebb és személyesebb legyen. Gondolat térkép leírása, jellemzői A gondolattérkép készítésének menete a következő. Éppen a korábban említett okok miatt, mindenki saját ízlése, gondolkodása, preferenciái szerint alakíthatja ki gondolat térképeit. Mindazonáltal érdemes megtanulni a Gondolat Térkép módszerben leírt törvényeket, amelyek hatékonnyá teszik a megjegyzést, gondolkodást. A törvényeket Tony Buzan tudományos kutatások eredményeire és tapasztalati tényekre alapozva írta le. 51 A gondolat térkép készítésének törvényei: - 1. A rend nem jelent merevséget, a szabadság nem egyenlő a káosszal. - 2. Fektetve legyen a papír előttünk – vizuális mezőnknek ez felel meg, az állított lap a listázásos jegyzetelésnek és megjegyzésnek való. - 3. Központi kép hordozza a fő témát - automatikusan fikszál a szem és az agy a központra, figyelmet kelt. Szót is lehet képpé tenni. - 4. A nagyobb ágak a központba kapcsolódnak, és a nagyobb témákat jelzik. - 5. Csak egy kulcsszó kerüljön egy vonalra – szabaddá teszi a további asszociációkat, és nem folyik egybe a sok szó. - 6. Nyomtatott betűket használjunk vonalra írva – a nyomtatott betű képként tud tárolódni. - 7. A szónak megfelelő hosszúságú legyen a vonal – tisztaságot, rendet jelent. - 8. Kevéssé ferdén legyenek a szavak, ábrák (max. 45 fok), hogy ne kelljen silabizálni. - 9. A központi vonalak vastagabbak legyenek (ha később kiderül, hogy valami fontos, és a periférián van, vastagítva fontossá tehető). - 10. Határok ölelhetik körül a nagyobb ágakat (mint a felhők, formájuk emlékeztető lehet). - 11. Használjunk minél több képet és színt. A képek tiszták legyenek (a külső tisztaság, belső tisztasághoz vezet). - 12. Változó nagyságok, dimenziók segítik a hangsúlyozást. - 13. A szervezett és megfelelő térközök teszik átláthatóvá és érthetővé a térképet. - 14. A kódok időmegtakarítást jelentenek, a nyilak vezetik a szemet, irányt adnak a gondolatoknak. - 15. A hierarchikus elrendezés logikai rendet teremt. - 16. Számokat is lehet alkalmazni, ha sorba kell a témákat rendezni. Eleinte erősen ragaszkodjunk a szabályos térképekhez, később, amikor már a szabályokat jól ismerjük és elegendő tapasztalatunk van saját, egyéni működésünkről, bátran eltérhetünk az általánosan hatékonynak talált megoldásoktól. Gondolat térkép készítésének törvényei 52 3. Időgazdálkodás Már az ókorban figyelmet fordítottak az időgazdálkodásra. Szókratész szerint nem arra kell törekednünk, hogy minél több feladatot csináljunk meg, hanem arra, hogy minél hatékonyabbak legyünk. Platón szerint érdemes csak napi 3-4 legfontosabb feladatra fokuszálni. Marcus Aurelius fontos munka végzése során lényegesnek tartotta minden zavaró tényező kiiktatását. A XXI. századra a hatékonyság (így az időgazdálkodás) még hangsúlyosabbá vált. 3.1. Időgazdálkodási technikák Modern időgazdálkodási technika például: az Eisenhower mátrix, a pomodoro technika, az Ivy Lee módszer, a GTD és a kétperces technika. 3.1.1. Eisenhower mátrix Jól használható technika abban az esetben, amikor egyszerre sok feladattal szembesülünk, mert segít kialakítani a menetrendet, amelyet követve hatékonyak lehetünk. Először össze kell írni az eszünkbe jutó elvégzendő feladatokat, majd osztályozni ezeket fontosság és sürgősség szerint. F betű kerül a fontos, S betű a sürgős mellé, esetleg mindkét betű, ha a fontos és sürgős is, vagy egyik betű sem, ha se nem fontos, se nem sürgős a feladat. Ezután rangsort kell felállítani a fontosnak ítélt feladatok között, majd meghatározni, hogy mennyi időt igényel egy adott feladat elvégzése. Végül a lista alapján be kell írni a feladatokat a mátrixba, amely lényegében egy függőleges (fontossági) és egy vízszintes (sürgősségi) tengely (vonal) mentén négy részre osztott papírlap: - 1. A lap bal felső része a fontos és sürgős feladatoké. o Ezekkel kell azonnal kezdeni, és nem szabad áttérni más részbe, amíg ezek el nem készültek. - 2. A jobb felső rész a fontos, de nem sürgős feladatok helye. o Ezeket is meg kell csinálni, de várhatnak egy kicsit. - 3. A bal alsó részbe kerülnek a nem fontos, de sürgős feladatok. o Ezeket nem biztos, hogy személyesen kell elvégeznünk. Jó, ha delegálni tudjuk másoknak. - 4. A jobb alsó részbe írhatók a nem fontos és nem sürgős feladatok. o Ezeket célszerű elfelejteni és továbblépni. 3.1.2. Pomodoro technika Az agy kb. 90 perces ciklusokban működik. Ezért a hatékony, magas szintű szellemi munka végzéséhez szükséges szüneteket is beiktatni. Ki kell választani a napi legfontosabb feladatot, majd csak arra koncentrálni kb. 30-90 percig. Jó beállítani egy órát (telefon, konyhai óra, pomodoro-paradicsom időzítő), amely jelzi, ha letelt az idő. Addig azonban csak a kiválasztott feladatra szabad fókuszálni, tehát tilos közben az e-mailezés, telefonálás stb. Amikor az óra jelzi, hogy letelt a feladatra szánt idő, akkor 53 kezdődik a pihenés, amelyet lelkifurdalás nélkül lehet élvezni, hiszen megérdemeljük. Ennek időtartama a megelőző koncentráláshoz igazodva optimálisan 5-20 perc közötti lehet. A szünetben érdemes más típusú tevékenységet végezni, hogy igazi feltöltődés legyen. Például, ha számítógép előtt ülve kell dolgozni, akkor a pihenés során jó felállni, kicsit átmozgatni az izmokat és elszakadni a képernyőtől. Ez jót tesz a szemnek és az agynak is, így felfrissülve lehet majd folytatni a munkát. 3.1.3. Ivy Lee módszer Ivy Lee (a produktivitás szakembere az1900-as évek elején) módszere segít szelektálni a feladatok között, tervezhetőbbé válik, hogy mi az, ami biztosan elkészül másnap. Esténként listát kell írni arról, hogy mit kell másnap elintézni. Mindig csak hat feladat szerepelhet a listán, amelyeket fontossági sorrendbe kell állítani. A holnapot mindig a legfontosabb feladat elvégzésével kell kezdeni és csak a befejezését követően szabad áttérni a lista következő (második, majd harmadik stb.) pontjára. Ha a nap végén valami még elintézetlenül marad a listáról, akkor azt hozzá kell írni a következő nap listájához. Ha fontos, akkor a másnapi lista rangsorában előre fog kerülni és el fogjuk végezni. Abban az esetben, ha egy feladattal napokon keresztül nem végzünk, mert mindig a lista végén van és már nem jut rá idő, akkor érdemes végig gondolni, hogy tényleg fontos az elvégzése vagy sem. 3.1.4. GTD technika Az állandóan cikázó gondolatok feleslegesen kötik le az agy kapacitásának egy részét. A felmerülő gondolatok (elvégzendő feladatok) rögzítésével (leírásával) az agy lecsillapítható (megnyugtató, hogy a rögzítés miatt már nem fognak elfelejtődni). Így újra felszabadul az agy kapacitásának egy része, amely a feladatok elvégzésére fordítható. A GTD technikát (intézz el mindent időben technikát) David Allen fejlesztette ki. Amikor eszünkbe jut egy elvégzendő feladat, azonnal le kell írni (például elfogyott valami, amit venni kell; be kell fizetni egy számlát; vissza kell hívni valakit stb.). A könnyen és gyorsan elvégezhető feladatokat érdemes azonnal megcsinálni, a nagyobb és bonyolultabb feladatokat pedig kisebb részekre bontani. Egy adott feladat teljesítése után érdemes azt kipipálni a listán. Ösztönzően hat, ahogyan egyre nő a kipipált tételek száma a listán. A technika alkalmazásával csökken a szorongás (a sok elvégzendő feladat nem vonja el a figyelmet) és nő a sikeresség érzése (egyre több tétel kerül kipipálásra a listán). 3.1.5. Kétperces technika A halogatásokat lehet hatékonyan csökkenteni ezzel a technikával. Lényege, hogy az egyszeri, könnyen és gyorsan (két perc alatt) elvégezhető feladatokat, azonnal meg kell csinálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fontos feladatok elvégzését meg kell szakítani a sok apróság miatt. Ilyenkor érdemes blokkokba rendezni (csoportosítani) a hasonló típusú feladatokat és külön időt szánni ezek elvégzésére. 54 3.2. Az időgazdálkodás alapszabályai Az időgazdálkodás hatékonyságunk növeléséhez. alapszabályainak megismerésével, tippeket kaphatunk Tippek: 1. A napot a legfontosabbal kell kezdeni. o Sokszor kezdünk kevésbé fontos feladatokkal, így időt húzunk, és pont addigra leszünk fáradtak mire a fontos feladatokhoz jutnánk. A legfontosabb feladattal kell kezdeni, mert ekkor még van idő és energia a megoldására. 2. Egy nap, egy téma. o A tematikus napok sokat segítenek az idővel való jó gazdálkodásban. Beosztható, hogy melyik nap, milyen típusú feladatokkal foglalkozunk. Például: hétfőnként bevásárlás, keddenként sportolás stb. 3. Mozgás nap közben. o Könnyű és egészséges ételek fogyasztása ebédre, egy kis pihenés, majd könnyű testmozgás (kis séta). Mindezek segítik a kikapcsolódást és a feltöltődést. Így megújult energiával vethetjük bele magunkat a délutáni feladatokba. 4. Mindent le kell írni. o Mindent le kell írni, ami az eszünkbe jut, akkor amikor az eszünkbe jut, mindegy mivel van kapcsolatban (például: a bevásárló lista tételeit; a könyvtárból mi szükséges; mi lesz a szemináriumi dolgozat témája stb.). Így már nem foglal helyet a memóriában, biztosan nem fogjuk elfelejteni és nagyobb eséllyel fogunk cselekedni, ha már leírtuk (felvettük a listára) a feladatot. 5. Akkor kell befejezni a napot, amikor elfáradtunk. o Akkor kell befejezni a napot, amikor elfáradtunk, nem amikor kész a feladat. o Fáradtan hosszabb idő alatt lehet végzi azzal a munkával, amivel másnap kipihenten hamarabb leszünk készen. 6. Állva tartott megbeszélések. o Már a kis mozgás és testhelyzetváltás is sokat segít (például előtte számítógép előtt ültünk és utána is ott fogunk). Tapasztalatok szerint hamarabb térnek a tárgyra az emberek, ha állnak a beszélgetés alatt, és gyorsabban is jutnak döntésre. 7. Sokszor nemet kell mondani. o Érdemes listát készíteni azokból a régi szokásokból, amelyek nem visznek előbbre. És meg kell tanulni nemet mondani rájuk, hogy hatékonyabbak lehessünk. Például nincs reggeli kávé, csak reggelizés után stb. 55 8. Rövid és azonnali válasz az e-mailekre. o Érdemes röviden, tömören és lényegre törően fogalmazni. Hasznos előre sablonokat készíteni, amelyek könnyen és gyorsan felhasználhatók a megfelelő helyzetben. 9. Kitartás és fegyelem. o A néhány tetsző módszer kiválasztását, kitartó gyakorlásnak kell követnie a hatékonyság elérése érdekében. Idővel a saját tapasztalatok alapján, módosíthatók és személyre szabhatók az egyes technikák. 10. A kellemes és a hasznos összekötése. o Érdemes összekötni az elintéznivalókat, például úgy is kell menni a könyvtárba, akkor utána a mellette lévő boltban elintézhető a heti bevásárlás stb. És az üresjáratokat is ki lehet tölteni hasznosan, például a hazafelé vonatúton is lehet tanulni stb. 11. Applikációk használata. o A StayFocusd Google Chrome plugin segítségével beállítható, hogy egyes oldalakat bizonyos ideig ne lehessen megnyitni (így a munkára lehet koncentrálni és nem csábítanak el a kedvenc oldalak). o A Toggle egy időmérő eszköz, ami rögzíti, hogy mivel mennyi időd töltünk el, így hasznos statisztikai adatokat szolgáltat a szokásainkról. Így láthatóvá válik, hogy hol lehet még hatékonyabbá tenni a munkát. 56 VI. Jogászi kifejezésmódok és előadástechnikák 1. Jogászi kifejezésmódok Egy joghallgató számára elengedhetetlen, hogy ismereteket szerezzen arról, hogy hogyan is kell egy prezentációt jól megtartani. Szükség lehet rá már az egyetemi évek alatt is: órai számonkéréshez, tudományos diákköri, vagy bármilyen egyéb versenyen való sikeres részvételhez. Nemcsak hallgatóként kerülhetünk azonban olyan helyzetbe, hogy előadást kell tartanunk. Munkahelyünkön felkérhetnek bennünket egy elvégzett feladat prezentálására, kollégáink oktatására, vagy a tudományos/oktatói pályát választók számára hasznos lehet a konferenciákon való részvétel és az oktatói tevékenység során. Egy előadás tartalmasságán kívül számos olyan tényező van, amely befolyásolja az előadás minőségét. Tekintve, hogy minden előadás más és más tartalommal készül, így a tartalmon kívüli egyéb fókuszpontokat tárgyaljuk az anyagban. 2. Előadástechnika 2.1. A kommunikáció csatornái Előadásunkat három kommunikációs csatornán közvetítjük a hallgatóság számára. - 1. Verbális csatorna. o Ide tartozik minden, amit mások hallanak, pl. a beszéd, a hangsúlyok, a hangszín és a beszédtempó. - 2. Nonverbális csatorna. o Ide tartozik minden, amit mások látnak, pl. a mozdulatok, a testbeszéd, az öltözék, a hajviselet és a tetoválás. - 3. Meta csatorna. o Ide tartozik minden, amit mások éreznek, ami üzenetet közvetíthet, azért érdemel különös figyelmet, mert ezen a csatornán megy át a hallgatóság számára az, ahogy az előadó érzi magát az előadás alatt, ahogy a témához és a hallgatósághoz viszonyul. Fentiek alapján a tartalmon felüli tényezők, melyek az előadás minőségét befolyásolják: 1. Testbeszéd. A testbeszéd a nonverbális csatorna egyik lényegi eleme. Egy előadás során testbeszédünknek lehetnek tudatos, és nem tudatos megvalósulásai is. A jó előadástechnika elsajátítása során elengedhetetlen, hogy megtanuljuk testbeszédünket tudatosan felépíteni, hiszen a testbeszéd a kommunikáció sikeres átvitelében meghatározó szereppel bír. Az alábbiakra érdemes odafigyelni: testtartás (fej fel, vállak hátra, egyenes állás, lábak és vállak a közönség felé), gesztikuláció (nyitott és széles, derék felett, test előtt), szemkontaktus (közönség szemébe, világítótorony technika) és arckifejezés (mosoly, nyugalom, érzelmek). 57 2. Hang. Az előadás során a hangunkkal összefüggésben az alábbiakra érdemes figyelmet fordítani: hangerő, artikuláció, kiejtés, hangsúlyozás, hanglejtés, sebesség, stílus és hangszín. A hang megfelelő megválasztása a kommunikáció-átvitel szempontjából szintén kiemelt jelentőséggel bír. Az előadónak a hangjával kapcsolatosan mindig mérlegelnie szükséges, hogy milyen az előadás helyszíne, mekkora a tér, van-e mikrofon/mikroport, az előadás témájához mi illik. A megfelelő hang kiválasztása gyakorlással kiválóan fejleszthető. Ennek módszerei lehetnek: stílusgyakorlatok, nyelvtörők, próbaelőadások. 3. Vizualitás. Digitális prezentáció, ábrák, képek, videók, megjelenés, öltözék, hajviselet és smink. 4. Benyomáskeltés. A tartalom és a fenti három tényező milyen benyomásokat kelt a hallgatóságban, milyen hatást vált ki. Kutatások (Albert Mehrabian) igazolják, hogy a kommunikáció elemei közül nem a kimondott szavak számítanak leginkább, hanem az egyéb tényezők. Az ábrán látható, hogy a kommunikáció célba érése szempontjából a kimondott szavak mindössze 7%-ban számítanak, a hang és annak tónusa 38%-ban, míg a testbeszéd a maga 55%-ával dominál. Felmérések támasztják alá azt a tényt is, hogy egy előadásból milyen kevés információ rögzül a hallgatóságban. Mindössze 7% marad meg hosszabb távon az emberek fejében, a többi 93% eltűnik. Az marad meg másokban, hogy: - Milyen érzéseket váltott ki belőlük? - Jól érezte magát az előadó, izgult? - Összhangban volt a mondanivalójával? - Lelkes, szenvedélyes volt a téma iránt? - Elhitte maga is, amit előadott, vagy „csak kötelességtudatból” állt fent a színpadon? 2.2. 5P metódus Az előadás elkészítése és a felkészülés során segítségünkre lehet az ún. 5P metódus, amely a prezentálás állomásait rögzíti: 1. plan (tervezés), 2. prepare (felkészülés), 3. practice (gyakorlás), 4. present (előadás) és 5. pursue (utánkövetés). 58 Plan Pursue Prepare Present Practice 1. Plan – Tervezés fázisa. Elsőként meg kell határozni és fel kell mérni az előadást témáját és célját. - Ki a célközönség? - Mi lesz az előadás helyszíne? - Milyen eszközök állnak rendelkezésre? - Milyen eszközöket, technikákat alkalmazunk? 2. Prepare – Felkészülés fázisa. - Anyagok gyűjtése, válogatása, rangsorolása. - Logikai felépítés. - Szerkesztés. 3. Practice – Gyakorlás fázisa. - Az előadás gyakorlása (tükör előtt, barátokkal, családdal). - Testbeszéd, hang. - Időkorlátok betartása. 4. Present – Előadás fázisa. - A jelen tananyagban foglalt szempontok szerint. 5. Pursue – Utánkövetés, visszacsatolás fázisa. - Erősségek, gyengeségek felismerése. - Vélemények kikérése. - Tapasztalatok, következtetések leszűrése. - További célkitűzések. 59 2.3. Hogyan tartsunk sikeres előadásokat? 2.3.1. Gyakorlás A tartós pozitív változást, mint mindig, ezúttal is kitartó gyakorlással lehet elérni. Minél többet gyakorol valaki, annál jobban fejlődik! Ha egy konkrét előadásra készül, nagyon hasznos, ha elpróbálja, akár barátai vagy családja előtt, de ha nincs otthon senki, akkor a tükör is megfelelő. Még jobb, ha felveszi és vissza is nézi a prezentációt, hogy ki tudja javítani a hibákat és felírni, ha valamit elfelejtett. 2.3.2. Használja a teret és vonja be a közönséget! A prezentáció nagymesterei kihasználják a rendelkezésükre álló körülményeket: a teret, a közönséget és a helyzet adta lehetőségeket. Ezt nyugodtan próbálja ki – például sétáljon a közönség felé, vonja be őket a prezentációba. Bármilyen jó előadó, egy ponton mindenki elveszíti a fonalat, de ha kérdez, azzal könnyebben fenntarthatja a hallgatóság figyelmét és megkönnyítheti az információk feldolgozását is. 2.3.3. Időmenedzsment Nincs annál rosszabb, mint amikor kifut az időből, mielőtt el tudná mondani a lényeget. Ha tudja magáról, hogy nehezebben kontrollálja az időt, akkor a prezentációt megelőző napokban próbálja el többször az előadást, és mérje le az időt. Ossza fel a mondanivalóját szekciókra, és állítsa fel a mérföldköveket, ahova mindenképpen szeretne eljutni az előadás során, és ha mégis kifutna az időből, rangsorolja az információkat, hogy a legfontosabbak semmiképp se vesszenek el. Emellett hasznos gyakorlat, ha élőben is elindítja a saját stopperóráját, hogy néha rá tudjon pillantani, hogy még mennyi idő van hátra! 2.3.4. Hiteles információk Adjon át értéket! A prezentáció egyik legfontosabb pillére, hogy olyanról beszéljen, aminek hiteles háttere van. Így nem kell tartania a kérdésektől, mert a válaszokat könnyen alá tudja majd támasztani. A tudat, hogy hasznos információkat ad át a közönségnek segít, hogy ne féljen a nyilvános beszédtől. 2.3.5. Ön is legyen része a prezentációnak! Legyen vonzó – az ápolt, kellemes külsejű embereket többre értékelik. Próbálja meg a lehető legjobb külsőjét mutatni, ha nagy közönség előtt kell beszélnie! Figyeljen a mozdulatokra – ha azon kapja magát, hogy feleslegesen fészkelődik, akkor hagyja abba, mert elterelheti a hallgatóság figyelmét a mondanivalójáról. Mutassa meg ki Ön valójában! Az érzelmileg töltött prezentáció természetes, és ezt a közönség is megérzi. Hitelesebbek azok az előadók, akik személyes példát említenek, ezért ne féljen saját tapasztalattal érvelni. 60 2.3.6. Használja a technikát és legyen felkészült! Minél izgalmasabb a prezentációja, annál jobban fogadja azt a közönség, és annál jobban fognak emlékezni is rá. Igyekezzen minél színesebben átadni az információkat: használjon képeket, hanganyagot, videót, infografikákat és rövid írott szövegeket PowerPoint vagy Prezi segítségével. De ne feledje, a kevesebb néha több, ezért figyeljen oda arra, hogy ne írja le az egész előadása szövegét a diákra, inkább csak emeljen ki egy-egy fontosabb információt, amire szeretné a fókuszt helyezni. Ugyanúgy figyeljen oda a színekre, világos háttéren sötét betűket használjon. Hasznos megkérdezni, hogy hol lesz az előadás, hány fő fog részt venni rajta és milyen technikai lehetőségei lesznek. Tipp: Érkezzen előbb a helyszínre, hogy mindent időben tesztelni tudjon. 2.3.7. A közönség nem az ellensége Ha már az összes kellemetlen verziót átgondolta, mi történhet, ha kudarcot vall, akkor most vegye sorra a reális lehetőségeket. Nem történik semmi, ha hibázik – attól csak természetesebb lesz az előadása. Tudatosítsa, hogy a közönség azért jött, hogy meghallgassa, mert érdekli őket, amit mond. A hibákat fordítsa tanulásra, és próbálja meg élvezni a helyzetet. Képzelje el, hogy egy színpadon van, ahol a közönség minden mondatára csodálattal figyel. Ha izgul, akkor nem kell egyből mindenkire odafigyelnie – ossza fel a hallgatóságot több részre, és mindig csak egy emberhez beszéljen az adott csoportból. Ezzel csökkentheti a nagy közönség okozta feszültséget is. 2.3.8. Zárjon mesterien! Amikor a prezentációja végéhez ért, hagyjon búcsúzóul kellemes benyomást. Először foglalja pontokba az előadása lényegi mondanivalóját, adjon egy hasznos tanácsot, útravalót az elhangzottakkal kapcsolatban, majd zárásul köszönje meg a közönségnek, hogy figyelemmel meghallgatta. Teremtsen jó hangulatot – ha kell, gondoljon közben azokra, akiket szeret, és ezzel az energiával búcsúzzon el tőlük. Ha jól érezte magát a bőrében, akkor nagy eséllyel a közönsége is ilyen érzésekkel távozik majd! 61 VII. Tényálláskezelés és szónoki taktika 1. Retorika régen és ma A retorika a nyilvános beszéd, az élő közönség felé gyakorolt beszéd strukturált módon történő végrehajtása, annak érdekében, hogy tájékoztassa, szórakoztassa és meggyőzze őket. Eredetileg szónoklattant, nyilvános beszélt nyelvi szövegek alkotását és előadását jelentette. Alapjait Arisztotelész, Cicero és Quintilianus fektette le. Körülbelül 2500 évvel ezelőtt kezdődött az ókori Athénban, hogy a férfiaknak polgári kötelességeik részeként beszédeket kellett mondaniuk a törvényhozó testületben és a bíróságon. A polgárok olykor a piacon vitatták meg a háború, a gazdaság és a politika kérdéseit. Így a jó beszédkészség is elengedhetetlen volt a kiemelkedő társadalmi élethez és a gazdagokkal való konstruktív „beszélgetéshez”. A klasszikus retorika a szónoklás művészetének, tudományának szabályait foglalja össze: Gorgiasz, Platón, Arisztotelész, Cornificius, Cicero és Quintilianus voltak a „szabályfektetők”, és olyan kifejezésekkel illették, mint „a meggyőzés művészete és tudománya”, „mindenfajta beszéd” és a „meggyőzés eszköze”. Arisztotelész a retorikát a meggyőzés eszközeként határozta meg, megírta a titkát annak, hogyan legyünk meggyőző előadók. A retorikát az emberek meggyőzésének képességének nevezte, és három stratégiára bontotta: Ethos (az előadó hitelessége, jelleme; hiteles forrás, hozzáértő szónok), Pathos (érzelmi kapcsolat a közönséggel) és Logos (logikus érvelés; tények alátámasztása, közönség logikailag levonja a következtetést; a meggyőzés varázsa). Cicero minden idők egyik legjelentősebb rétoraként fektetett le több alapigazságot. Róma első számú szónokaként hatásos és sokszínű egyéni stílussal rendelkezett. Körmondatai természetesnek hatottak, mégis gonddal csiszolt, művészien megformált mondatok voltak. Világos felépítés, harmonikus hangzás, szavak alapos megválasztása – mindez a hosszúságuk ellenére. „Költőnek születik az ember, szónokká válik.” Quintilianus tizenkét kötetes tankönyvet adott ki a retorikáról, szerinte a nyilvános beszéd természeténél fogva erkölcsi, és kijelentette, hogy az ideális orátor olyan személy, akiről elmondható: „jó ember az, aki jól beszél”. A retorika a középkorban is iskolai tantárgy volt és a XX. századig az maradt. Klasszikus típusai: a tanácskozó, a törvényszéki és bemutató-dicsőítő beszédek. A retorika ma logikus nyelvi gondolkodás, hatásos kifejezés és meggyőzésként jelenik meg a nyilvános szövegekben (pl. internetes hozzászólás, oknyomozó riport, iskolai esszé, „reklámok retorikája”). 63 A retorikai alapfogalmak modellje (Tremmel Flórián): 2. Retorikai szövegek felépítése és készítése A retorikai szövegek felépítése: - 1. Bevezetés (principium) – jóindulat, érdeklődés, téma. - 2. Témamegjelölés és felosztás (propositio) – saját álláspont; a gondolatmenet előrevetítése. - 3. Elbeszélés (narratio) – az ügy bemutatása, a téma jellemzése, a probléma ismertetése. - 4. Érvelés, bizonyítás és cáfolás (argumentatio, confirmatio, refutatio). - 5. Kitérés (egressus) – esetlegesen, bárhol, „illusztráció”, szórakoztató elem. - 6. Befejezés (peroratio) – összefoglalás, érzelmekre hatás, tettekre buzdítás. A retorikai szövegek készítésének menete: - Inventio: feltalálás, kitalálás. - 1. A feladat értelmezése: témaválasztás, szövegtípus kiválasztása a kommunikációs tényezők figyelembe vételével (feladó adottságai – pl. beszédhiba, karizmatikus erő; befogadók adottságai – pl. értenek-e a témához, érdekli-e őket; körülmények – hol, mikor; cél). - 2. Anyaggyűjtés – élmények, ismeretek; könyvtár, internet. - Dispositio: elrendezés, szerkesztés. - 3. Az anyag elrendezése: szempontok ellenőrzése; fókuszmondat (a szöveg legfontosabb mondata); érvek elrendezése, tételmondatok (a bekezdés legfontosabb mondata), lehetséges ellenérvek; vázlatírás. Cicero érvsorrendje szerint a legerősebb érveket az elejére és a végére kell helyezni. 64 - Elocutio: megfogalmazás, stílus. - 4. Megfogalmazás (megírás) és ellenőrzés, retorikai eszközként elsősorban az alakzatokat szoktuk emlegetni (ismétlés, halmozás, ellentét, felkiáltás, megszólítás, szónoki kérdés stb.). - Memoria. - 5. Az előadásmód megtervezése (vázlatból, fejből, rögtönözve, megtanulva). - 6. A beszéd megtanulása. - Pronuntiatio. - 7. A beszéd előadása, szövegfonetikai eszközök, testbeszéd stb. 3. Retorikai eszközök használata A retorikai eszközök tudatos tervezése hatásosabbá teszi a közlést. Két kategória: - Szóképek. o Cél, hogy a verbális vizualizáción keresztül az érzelmekre, a memorizálásra hassunk, pl. megszemélyesítés, metafora, hasonlat stb. - Alakzatok. o Az egyes üzenetek, gondolatok megerősítésére szolgálnak, pl. ellentét, túlzás. Ha a megvannak az üzenetek és azok kapcsolatai („csontváz”), akkor következik a „felöltöztetés”. Jellemző sorrend: a képi eszközökkel kezdünk (érzelmi hangolás), majd ha eljutottunk az üzenetekhez, akkor használunk több alakzatot a mélyítésre. 3.1. Főbb retorikai eszközök 1. Alliteráció. - A szókezdő mássalhangzók ismétlődése. - „Halálnak halálával halsz” (Halotti Beszéd) 2. Utalás. - Rövid, informális utalás egy híres személyre vagy eseményre. - „Bárcsak Leonidas és a 300 itt lennének. Akkor szembe tudnék nézni a saját Waterlómmal.” 3. Kibővítés / felerősítés. - Egyes szavak vagy kifejezések ismétlése, egyre több részlettel kiegészítve. - „Kaland. Az életem egy kaland. Az életem egy kaland, Tom Sawyer életéhez hasonlóan.” 65 4. Anadiplózis / reduplikáció. - Egy szó vagy egy frázis megismétlése a következő mellékmondat vagy mondat elején. - „Egy faluban nőttem fel; egy faluban, ami tele volt tehenekkel. Ezek a tehenek akkor a barátaink voltak.” 5. Anafora / előismétlés. - Egy adott szó ismétlése (többszörözése) egymást követő kifejezésekben, tagmondatokban vagy mondatokban. - „A szerelem a kérdés. A szerelem a válasz. A szerelem a minden.” 6. Antimetabola. - Szavak vagy kifejezések megismétlése fordított sorrendben (struktúra: AB – BA). - „Amikor kétségbe vonod az erőd, erőt adsz a kétségednek.” (Honore de Balzac) 7. Antitézis / ellentét. - Két gondolat közti kapcsolat kontrasztozása, ellentétbe helyezése. Az egyik leggyakrabban és legkönnyebben használható nyelvi eszköz. - „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” (Neil Armstrong) 8. Szójáték. - Hasonló magánhangzók ismétlődése az egymást követő szavakban, vagy egymáshoz közel álló szavakban eltérő mássalhangzókkal. - „Fázik – fával játszik vagy a hideg miatt fázik.” 9. Aszindenton / kötőszókihagyás. - Kötőszó kihagyása szavak, kifejezések, vagy mondatrészek között. - „A nyilvános beszéd önbizalomról, üzenetről, hatásról szól.” 10. Fokozás. - Jó – jobb – legjobb struktúra. - „Barcelonában jó az étel. Ami még jobb, az a mediterrán hangulat. A legjobb dolog viszont az éghajlat. 11. Utóismétlés. - Egymást követő kifejezések, tagmondatok vagy mondatok végén előforduló ismétlés. - „Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek.” (Pál Apostol) 12. Epizeuxis. - Szavak közvetlenül egymás utáni ismétlése hév, vagy nyomatékosítás kifejezésére. - „Szörnyűség, szörnyűség, szörnyűség.” (Machbet) 66 13. Eponyma. - Egy híres személy nevével helyettesítjük egy adott személy nevét, aki egy bizonyos tulajdonságról ismert. „Okos az a lány? Ő egy Einstein.” 14. Túlzás / nagyítás. - Körülmények szándékos eltúlzása nyomatékosítás vagy hatás növelése céljából. - „Ezer okot tudok felsorakoztatni.” 15. Metafora. - Két dolognak az összehasonlítása, azok azonosítása. - „Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő.” (Shakespeare) 16. Oxymoron. - Egymásnak ellentmondó kifejezések összekapcsolása. - „Sötét fény.” 17. Paradoxon. - Össze nem illő gondolatok egymás mellé helyezése. - „Bárminek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem.” (Oscar Wilde) 18. Paralipszis. - Egy olyan állítás vagy egy adott dolognak a kiemelése oly módon, amely félreérthetetlenül figyelmen kívül hagyja vagy tagadja azt. - „Apám nem volnál, mondanám perverz vagy.” (Antigoné) 19. Párhuzam. - Két vagy több mondatrész hasonló szerkezetű megfogalmazása. - „Amit látsz, azt kapsz.” 20. Megszemélyesítés. - Emberi jellemvonásokkal és tulajdonságokkal ruház fel egy élettelen tárgyat. - „A könyv sírt; mindenki figyelmen kívül hagyta.” 21. Szóhalmozás. - A szükségesnél több szó használata egy gondolat kifejezésére. - „A lényege mindannak amit mondott, valótlan, őszintétlen és hamis volt.” 22. Procatalepszis. - Számít egy ellenvetésre, amit meg is válaszol. - „A múltban ezen a ponton szembe kellett néznem ellenvetésekkel. Az győzte meg őket …” 67 23. Retorikai kérdés / szónoki kérdés. - Kérdés használata azzal a céllal, hogy érvényre juttasson egy gondolatot. - „Eddig még soha nem éltél?” 24. Hasonlat. - Két dolgot hasonlít össze közvetlenül valamilyen kapcsolódási ponton keresztül. - „Úgy harcoltak, mint az oroszlán.” 25. Szinekdoché. - Egyfajta metafora, amelyikben egy adott rész, önmagában egészként megáll. - „Ennyi agy egy helyen és mégsincs megoldás a problémára.” A retorikai figurák (fogások) panoráma táblázata (Tremmel Flórián): 68 VIII. A jogi érvelés logikája 1. A gondolkodás és az érvelés A gondolkodás értelmi tevékenységek összessége, amely által képesek vagyunk összetett gondolatok létrehozására és közlésére. A gondolkodás lényegében „az agy nyelvének” tekinthető. Három fő fajtája különíthető el: 1. a propozicionális gondolkodás (Mondatok, amelyeket „lelki fülünkkel” hallunk.), 2. a képzeleti gondolkodás (Vizuális képzetek, amelyeket „lelki szemeinkkel” látunk.) és 3. a motoros gondolkodás („Mentális mozdulatok”.). A gondolkodás szervező elvei lehetnek emlékezeti asszociációk és következtetések. Azokban az esetekben, amikor következtetéseket szeretnénk levonni, a gondolkodásunk (gondolatmenetünk) sokszor érvelés formájában jelenik meg. Ekkor az egyik kijelentés a tézis vagy a következmény (konklúzió), amelyhez a többi kijelentés által lehet eljutni. Így a többi kijelentés a tézis alátámasztójaként vagy a konklúzió premisszájaként jelenik meg. A logika szabályai szerint elkülöníthető: a deduktív és az induktív következtetés. Deduktív következtetés esetén, ha a premisszák igazak, akkor az érvelés következménye sem lehet hamis. Dedukcióval képesek vagyunk általánosan érvényes ismeretekből az egyedi jelenségre vonatkozó következtetést levonni. Induktív következtetésnél, ha a premisszák igazak, akkor valószínűtlen, hogy a következtetés hamis. Az indukció segítségével lehetővé válik egyedi dolgokból az általános esetre következtetni. 2. A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja, a véleménykülönbség feloldása, a vitatkozás alapfeltétele tehát az eltérő álláspontok megléte egy adott kérdéskörben. A racionális vita eszközei a bizonyítás és a kritika, megfelelő érvekkel megalapozva. Azokat az érveket nevezhetjük megfelelőnek, jónak, melyek ténylegesen alkalmasak a védeni kívánt álláspont megindokolására. Az érveket a logika szabályain alapuló következtetéssel vezetjük le. A jó érv másik feltétele a valós tézisre alapítás. Hiába alkalmazunk helyes következtetést, ha a logikailag helyes következtetésünk hamis téziseken alapul. Az ellenfél álláspontja ellen felhozható kritikák két fajtája az externális és az internális kritika. Externális kritika esetén külső, a másik fél által addig fel nem használt információ, tény alapján kritizáljuk a vitapartner érvelését. Ebben az esetben a bizonyítás terhe azon a félen van, aki az új ismeretet bevitte a vitába. Internális kritika esetén az érvelő által eleve elfogadott ismeretek segítségével kritizáljuk az érvelést, általában a felhasznált ismeretekből levont konklúzióban, következtetésben felmerülő logikai hiba miatt. A racionális vita feltétele továbbá bizonyos együttműködési szabályok betartása. 69 Összefoglalva: a racionális vita a helyes következtetés alkalmazásán, a témakör megfelelő szintű ismeretén és az együttműködési szabályok betartásán alapszik. 3. Érvelési hibák Az általunk tárgyalt érvelési hibák a racionális vita szempontjából tekinthetők hibának, ugyanis akadályozzák a véleménykülönbség feloldását. Egyes felsorolt hibák az érvelés egyéb fajtáiban, így pl. a jogászi érvelésben nem tekinthetők feltétlenül hibának. A racionális vitának két típusát különíthetjük el: a logikai hibát és a közös álláspont kialakítását segítő diskurzust akadályozó hibákat. Logikai hiba esetén a következtetésben rejlik a hiba, ilyenkor a tézisből az érv felállításához az alany a logika szabályaival ellentétes következtetést alkalmaz. A diskurzust akadályozó érvelési hibák közé tartozik: a vita általános és speciális szabályainak megszegése, az álláspont illegitim megváltoztatása, az árnyékbokszolás hibája, a nevetségessé tétel és a kibújás a bizonyítás kényszere alól. 1. A vita általános és speciális szabályainak megszegése A vita általános szabályai az együttműködési szabályok, melyek betartása nélkül gyakorlatilag lehetetlenné válna minden többalanyú kommunikáció. Grice az együttműködés általános elvét alapul véve négy kategóriát különített el, amelyek: 1. a mennyiség, 2. a minőség, 3. a viszony és 4. a mód. E négy főkategória alá több specifikus maxima sorolható. 1. A mennyiség kategóriája: az információ mennyiségével függ össze. Maximái: - Legyen olyan informatív, amennyire azt a beszélgetés aktuális célja kívánja! - Ne legyen informatívabb, mint amennyire azt a beszélgetés aktuális célja kívánja! Példa: „Hova mész fiam?” o Könyvtárba megyek a barátommal. (Mennyiségileg megfelelő válasz.) o El. (A helyzetben elvárhatónál kevesebb információ.) o Hungária utca 2., harmadik emelet, 2. ajtó. (A helyzetben elvárhatónál több információ.) 2. A minőség kategóriája: a hozzájárulás igazság tartamával áll összefüggésben. Maximái: - Ne mondjon olyat, amiről úgy gondolja, hogy hamis! - Ne mondjon olyat, amiről nincs elegendő bizonyítéka! 70 Példa: „Levelet szeretnék megcímezni. Hol laknak XY-ék?”. - A mennyiségi kategóriának a pontos cím, a minőséginek a helyes cím megadása felel meg. Ha azonban ezeket nem ismerjük, akkor konfliktus okozása nélkül a következő válasz lehetőségek adottak: o Sajnos nem tudom, kérlek nézd meg a telefonkönyvben (A mennyiségi kategóriának megfelelő válasz.) o Valahol Budapesten. (A minőségi kategóriának megfelelő válasz, a mennyiségi kategória megsértésével.) 3. A viszony kategóriája: a relevanciával áll összefüggésben. Maximája: - Legyen releváns! Hozzájárulása tartozzon a tárgyhoz és legyen közlésre érdemes! 4. A mód kategóriája: a közlés „hogyan” -jával áll összefüggésben. Főmaximája: Legyen világos! Almaximái: o Kerülje a homályos kifejezéseket! o Kerülje a kétértelműséget! o Legyen rövid! o Fejezze ki magát rendezetten! További speciális kommunikációs szabályok: - Igyekezzen megérteni a másik álláspontját! - A feleknek meg kell egyezniük a vita tárgyában. - Az álláspontokat világossá kell tenni. - A feleknek érvekkel kell indokolniuk saját álláspontjukat. - Érvekkel kell kritizálni a fél álláspontja ellen felhozott érveket. - Kontrollálni kell az érzelmeket. - A másik fél érvelését tárgyilagosan kell kezelni. - Lehetőséget kell adni mindkét félnek, hogy kifejthesse álláspontját, hogy kérdésit feltehesse, és a neki feltett kérdéseket megválaszolhassa. - Nem lehet egyoldalúan kilépni a vitából. 2. Az álláspont illegitim megváltoztatása Ha valaki észrevétlenül változtatja meg az álláspontját, és úgy tesz, mintha mindig is ezt az álláspontot képviselte volna. Ezzel úgy tesz, mintha az ellene felhozott érvek egyáltalán nem mondanának ellent az álláspontjával. Mindig jelezni kell, ha az érvek hatására megváltoztatjuk álláspontunkat, hiszen lényegében ez a vitatkozás célja. 71 3. Az árnyékbokszolás hibája A vitapartner álláspontjának eltorzítását és az eltorzított álláspont elleni érvelést jelenti. A torzított álláspont rendszerint hasonlít az eredetire, ám sokkal nehezebben védhető. A torzított, gyenge álláspontról kimutatja a fél, hogy tarthatatlan, ezzel azt a látszatot kelti, hogy megcáfolta a vitapartnere eredeti álláspontját. 4. Nevetségessé tétel. Az ellenfél álláspontjának torzítása, gyengített bemutatása, majd ennek kritikája a nevetségessé tétele által. 5. Kibújás a bizonyítás kényszere alól, a bizonyítás kényszerének illegitim áthárítása. Az alábbi kifejezések használatával a fél a bizonyítás terhe alól szándékozik kibújni: - „Mindenki számára nyilvánvaló, hogy…” - „Senki, aki épelméjű nem kételkedik abban, hogy…” - „Kérem, fogadják el tőlem bizonyítás nélkül is, hogy…”. 4. A jogi érvelés meghatározása A jogi érvelés két szinten közelíthető meg. Szűkebb értelemben így nevezzük egy jogi álláspontnak – vélekedésnek – érvekkel való alátámasztását; végső fokon a döntéshozó meggyőzése érdekében. Ez az argumentálásként értett érvelés (angolul: argumentation); amely specifikusan retorikai terminus technicus és ennek megfelelően gyakorlati és dialogikus természetű. Tágabb értelemben ugyanezt a kifejezést használjuk egy jogi megnyilatkozás vagy aktus indokokkal való alátámasztása és megindokolása megnevezésének legáltalánosabb nyelvi műveletére. Az angolban erre szolgál a ‘reason’ = „ok, (ésszerű) indok” szóból származó ‘reasons’ = „(bírói) indokolás” s a ‘reasoning’ = „megindokolás, érvelés”. 72 IX. A jogértelmezés és módszerei 1. A jogértelmezés fogalma A jogi normák általánosan (absztraktan) fogalmaznak. A bíráknak, ügyvédeknek és jogalkalmazóknak azonban egy konkrét esetre vonatkozóan kell megállapítaniuk, hogy mit mond az adott esetre a jog. A jogértelmezés tehát a jogi norma absztrakt értelmének megállapítása és az adott, konkrét esetre való pontosítása. 2. A jogértelmezés modern módszerei A modern jogértelmezés négy fő típusa különíthető el: 1. a nyelvtani, 2. a rendszertani, 3. a teleológiai és 4. a jogalkotó szándéka / akarata szerinti értelmezés. 2.1. Nyelvtani értelmezés 2.1.1. Hétköznapi-szószerinti értelmezés A norma szövegében lévő szavaknak, a szavak mindennapi életben használt értelme szerinti értelmezése. 2.1.2. Speciális-technikai szószerinti értelmezés A szavaknak lehet általános mindennapi értelme és speciális (egy-egy szakma számára meghatározott) értelme (pl. műszaki élet, közgazdaságtan stb.). Ha egy szónak van ilyen speciális értelme is, akkor az értelmezésnél ezt kell előnyben részesíteni. 2.1.3. Kontextuális értelmezés Az egyes szavakat, mondatokat az egész jogszabály szövegének részeként, abba illesztve kell értelmezni. Így derül ki a pontos értelmük. 73 2.2. Rendszertani értelmezés Egy jogi norma vagy jogszabály értelmét a jog átfogó értelmi rendszere felé vivő értelmezés. 2.2.1. Joglogikai értelmezés Jogi maximák, amelyek vezetik az értelmezést: - Az ellenkezőből következtetés érve. Például: o A 18 év alattiak kiskorúak. o Tehát a 18 év felettiek nagykorúak, akkor is, ha nincs szó szerint kimondva a szabályban. - A kevesebbről a többre / a többről a kevesebbre következtetés érve. Például: o Ha a kevesebb tilos, akkor a több is. o Tehát ha tilos népszavazással a burkolt alkotmány módosítás, akkor a nyílt is. - Az abszurditás érve. o Sokszor nem tűnik problémásnak egy értelmezési eredmény, de ha logikailag végig gondoljuk, akkor zsinórmértékként alkalmazása már tarthatatlan eredményekhez vezetne. - A speciális szabály megelőzi az általános szabályt érve. 2.2.2. Precedensek fényében értelmezés Egy törvény nyitott értelmét a legfelsőbb bírói fórum (az esetek sokaságából levont tapasztalatok alapján) döntéseivel pontosíthatja. Ezt követően a többi bíróság már csak ennek a pontosításnak a figyelembevételével értelmezheti az adott törvényt. 2.2.3. Analógia útján való értelmezés Ha a relevánsnak tűnő jogi rendelkezés értelmezése után kiderül, hogy mégsem alkalmazható az adott esetre, mert nem terjed ki rá, akkor ez a joghézag megoldható úgy, hogy mégis eldöntik az esetet, a hozzá közel álló esetekre szabott jogi rendelkezés alapján. 2.2.4. Jogi doktrinális – jogdogmatikai értelmezés A hangsúly itt a jog alapkategóriáin van, amelyet az adott norma érint. És ez alapján nézi, hogy konkrét esetben hogyan kell érteni a normát. 2.2.5. Jogelvek fényében értelmezés A jogági jogelvek egyes törvényekben rögzítettek és így lehetővé teszik a rájuk épülő értelmezést. A nyelvtani-szószerinti értelmezés általuk történő javítását. 74 2.3. Teleológiai értelmezés 2.3.1. Alkotmányos alapjogok / alapelvek fényében értelmezés Kétség esetén figyelembe vehetők az alkotmány elvei az adott norma értelmezése során. 2.3.2. A jog mögötti etikai értékek fényében való értelmezés Eltolja az értelmezést az igazságossági értékmegfontolások felé, ha etikai értékekre vagy más a társadalom értékhierarchiájában kiemelkedően magas helyen álló értékekre figyelemmel hoznak ítéletet egy adott ügyben. Ez az európai országokban nem szokás, az USA-ban előfordul. 2.3.3. A jogszabály célja szerinti értelmezés A jogszöveg nyelvtani értelmének feltárása (ha az homályos, többértelmű stb.) az adott jogszabály céljának, átfogó rendeltetésének fényében kerül értelmezésre. A törvény objektív céljára vezeti vissza az értelmezést. 2.4. Jogalkotó szándéka / akarata szerinti értelmezés Történeti értelmezésnek is nevezhető. A jogalkotó szándéka szélesebb, mint az előző értelmezési típus. Kiterjedhet minden korábbi szintre: hogyan érthette a jogalkotó hétköznapi szinten, technikai értelemben, az adott jogág elveit szem előtt tartotta-e stb. 75 X. A jogalkalmazás metodikája 1. A jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás tudatos tevékenysége az állami és az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek. Célja a jogi szabályok érvényesítése. Ennek elérése érdekében jogilag szabályozott eljárásban egyedi jogviszonyokat létesítenek, állapítanak meg, változtatnak vagy szüntetnek meg a természetes és a jogi személyek között. A tevékenységük eredményeként létrejövő jogalkalmazói aktus nem teljesítésének következménye állami kényszerintézkedés. 2. A jogalkalmazás funkciói Két fő funkció különíthető el: az általános és a közvetlen feladat. - Általános feladatnak (funkciónak) annak biztosítása tekinthető, hogy az általánosan kötelező jogszabályok minden esetben érvényre juthassanak. - A közvetlen feladat mindig valamilyen meghatározott, konkrét, egyedi ügy rendezését jelenti (például kártérítés elbírálása). 3. A jogalkalmazás szakaszai Jogbölcseleti megközelítésből a jogalkalmazás három főszakaszra bontható: 1. a tényállás megállapítása, 2. a jogszabályi értelmezés és 3. a határozathozatal. 3.1. Tényállás megállapítása A jogilag releváns tények feltárása a jogalkalmazó feladatai közé tartozik. A jogszabály iránymutatást ad a jogalkalmazónak arra vonatkozóan, hogy melyek a jogilag lényeges elemei a konkrét egyedi jogesetnek. Ahhoz, hogy a jogalkalmazó által hozott döntés igazságos legyen, fontos feltétel a jogalkalmazó által megállapított tényállás igaz tartalma. Abban az esetben, amikor a tényállás úgy kerül megállapításra, ahogyan az a valóságban történt, akkor az objektív igazság követelményének megfelelően jártak el. 3.2. Jogszabályi értelmezés A jogszabályi értelmezés azt jelenti, hogy egy konkrét jogszabály valódi (pontos) értelme egy másik jogszabály által tárható fel. 77 A jogszabályi értelmezés típusai: 1. A jogalkalmazói értelmezés. o Ez a módszer a jogalkalmazók (pl. bírók) általi, a konkrét eset eldöntésére vonatkozó, adott jogszabály értelmének feltárása. Formáját tekintve lehet jogalkalmazói aktus, határozat vagy annak indokolása. o A jogalkalmazó szervek által adott jogértelmezés, csak az adott konkrét esetre, csak az abban érintett szervekre és személyekre nézve bír kötelező erővel. 2. Jogirodalmi vagy tudományos értelmezés. o Ez a megközelítés a hatályos jogszabályok és jogelvek tartalmának, a tudomány módszereivel történő feltárását jelenti. Napjainkban többnyire nem bír jogi kötelező erővel (kivétel Svájc). o Bárki lehet az alanya, aki birtokában van az ehhez szükséges tudományos felkészültségnek és szakmai tapasztalatnak. o Változatos és kötetlen formákban nyilvánul meg, például: szakvélemény, jogszabálykommentár). A jogszabályi értelmezés négy módszerrel valósulhat meg: Alsó szakaszok: 1. A nyelvtani értelmezés (interpretatio grammatica). o Ez a módszer a nyelvtan szabályaival törekszik a jogszabály tartalmának felfedésére. Ehhez eszközként a nyelvi kifejezések és fogalmak szótani, valamint a jogszabály szövegének mondattani sajátosságai és ezek elemzése szolgál. 2. A logikai értelmezés (interpretatio logica). o Ez a megközelítés a jogszabály valódi tartalmának megértéséhez a formális logika szabályait hívja segítségül. Felső szakaszok: 3. Rendszertani értelmezés (interpretatio systematica). o Ez a tevékenység a jogszabály valódi tartalmára úgy következtet, hogy más jogtételekkel, jogintézményekkel, az adott jogággal és jogrendszerrel lévő összefüggéseit vizsgálja. 4. A történeti értelmezés (interpretatio histórica). o Ez a módszer a jogszabály valódi tartalmára, annak keletkezési és fejlődésének társadalmi körülményeiből von le következtetéseket. 3.3. Határozathozatal Ez a folyamat utolsó (záró) szakasza. Lényegét tekintve a tényállás jogi minősítését és a jogkövetkezmények megállapítását jelenti. Fellebbezés hiányában (nincs helye vagy nem éltek a lehetőséggel) a jogalkalmazó megállapítja, hogy a határozat jogerős és végrehajtható. 78 XI. Határozat- és iratszerkesztés 1. Az irat fogalma és típusai A nyelv hordozója a beszéd és az írás. Az írás képessége tanulással sajátítható el. Az írás által válik lehetővé a fontos dolgok rögzítése, írásba (iratba) foglalása. Az irat fogalma tágabb és szűkebb értelemben is megadható. - Tágabb értelemben iratnak tekinthető szinte minden írásbeli megnyilatkozás (pl.: magánlevél, üzleti irat, irodalmi alkotás, hivatalos iratok). - Szűkebb értelemben az irat fogalma jelentheti csak az igazolványainkat vagy a hivatalos leveleket, idézéseket és határozatokat is. Az irat a társadalmi érintkezés írott formájaként, a jogviszony alanyainak kapcsolatát, eljárási cselekményét, döntését és jogorvoslatát megjelenítő írásbeli eszköz. Az iratok két főtípusba sorolhatók: a „nagyközélet” és a „kisközélet” iratai. - A „nagyközélet” iratai azok, amelyek a közügyeket szolgálják. Például: törvény, rendelet, határozat, irányelv stb. - A „kisközélet” iratai közé tartoznak a közös magánügyek (meghatalmazások, tartási szerződések stb.), a hivatalok egymás közötti kapcsolatai (megkeresés stb.), a hivatalok belső működése (jelentés stb.) és a közérdeklődésre számot tartó magánügyek (ebédszünet ideje, nekrológ stb.). 2. A határozatok írásba foglalásának kezdetei a magyar jogban Eleinte nem foglalták írásba a kihirdetett ítéleteket, mert nyomban bekövetkezett a végrehajtás. Az ítélet emléke így csak a poroszlónak (az ítélet végrehajtását eszközlő személynek) és a bíróság tagjainak az emlékezetében maradt fenn (in recordatione). Az idő múlása azonban problémákat rejtett (felejtés, elbírált ügy újratárgyalása stb.). A XIII. században már készültek a pert összefoglaló kiadványok, hogy megakadályozzák a vitákat (ezek még nem tekinthetők ítéleteknek). Eleinte az egyházak készítettek a számukra hozott ítéletekről feljegyzéseket (notitae, memoriales). III. Béla volt aki elrendelte, hogy az általa hozott ítéleteket írásba kell foglalni. A XIV. század második felében már többnyire készültek jegyzőkönyvek a bíróságokon, amelyeket per- vagy bírólevélnek hívtak (litterae judicales). A XV. századig azonban a peres eljárás rendes követelményei közé nem tartozott az ítélet írásba foglalása. Az ítéleteket judicumnak nevezték és az ezekről készült írásos dokumentumok (ítéletlevelek) hasonlítottak az okiratokhoz. Károly Róbert uralkodása alatt az ítéletlevelek a bíróságok rendes hivatali kiadmányaivá válnak, és fontos alkatrészük a pecsét. 79 A mai illetékfizetéshez hasonló fizetési kötelezettség Mátyás király korában jött létre (az ítéletlevél kiadásáért fizetni kellett). A bírói határozatokkal kapcsolatos első rendelkezés, az első olyan jogszabály, amely a mai szabályoknak megfelelően tartalmazott előírásokat a bírói határozatok tekintetében, az 1852. évi ideiglenes polgári perrendtartás volt. Az ítéletnek tartalmaznia kellett: a bíróság nevét, a felek és képviselőik nevét, a per tárgyát, a perköltségre vonatkozó rendelkezést, a dátumozást és a bírói aláírást, hivatali pecsétet. 3. Határozatszerkesztés 3.1. Az írásba foglalt polgári ítélet felépítése - Fejrész o A bíróság megjelölése, ügyiratszám. o Az ítélet preambuluma (a bírói hatalom forrására utalás). o A résztvevők: felek és képviselőik neve, lakhelye, perbeli állása. o A per tárgyának megjelölése. - Rendelkező rész o Döntés a per tárgyáról. o Rendelkezés a perköltségről, a feljegyzett illetékről, az állam által előlegezett költségekről. o Fellebbezési záradék. - Indokolás o Tényállás. o Bizonyítékok megjelölése. o Ismertetése a kereseti viszontkeresetnek. o Bizonyítékok mérlegelése. o Jogi indokolás. o Egyéb kérdések. - kérelemnek, Záró rész o Keltezés: az ítélethozatal helye és ideje. o A fellebbezésre vonatkozó tájékoztatás. 80 az ellenkérelemnek és a 3.2. Az írásba foglalt ítélet felépítése a büntetőeljárásban - Bevezető rész o Eljáró bíróság, ügyiratszám. o … nevében. o A tárgyalás helye és ideje. o A bírósági eljárás formája (tárgyalás (nyilvános/zárt) / nyilvános ülés / tanácsülés). - Rendelkező rész o A vádlott előzetes fogvatartására vonatkozó adatok. o Vádlott neve és adatai (születési hely idő, anyja neve stb.). o A vádlott bűnösségének kimondása (Btk. szerinti minősítés) / a vád alóli felmentés / az eljárás megszüntetése. o Rendelkezés a bűnügyi költség viseléséről, a polgári jogi igényről (szülői felügyeleti jog megszüntetéséről, szabálysértés elbírálásáról). o Egyéb rendelkezések. - Indokolás o Vád. o Tényállás. o Bizonyítékok számbavétele és mérlegelése. o Jogi indokolás. - Záró rész o Keltezés és aláírás. 4. Iratszerkesztés Az iratszerkesztés során több szempontra is figyelemmel kell lenni: a tartalom elrendezésére, a formai követelményekre, a szövegösszefüggés megteremtésére, a mondategységek szerkesztésére, a stílusra és a helyesírásra. 4.1. A tartalom elrendezése és a formai követelmények betartása A tartalom elrendezéséhez nélkülözhetetlen az adatgyűjtés és a vázlatkészítés. A formai követelmények közé tartozik: az összkép, a tagoltság és a célszerűség. Az összkép esetén fontos szem előtt tartanunk, hogy az irat alapanyaga az írás (a látható beszéd). A jól áttekinthető iratnak könnyebb felfogni a tartalmát. A tagoltság szempontjából lényeges az összetartozó gondolatok elrendezése bekezdésekben. Célszerűség azt foglalja magába, hogy a bal felső sarokban kell elhelyezni a küldőt, a jobb felső sarokban a tárgyat (legyen tömör és informatív) és a hivatkozási számot. 81 4.2. Szövegösszefüggés megteremtése nyelvi eszközökkel és mondategységek szerkesztése A szövegösszefüggés megteremtésekor figyelemmel kell lennünk arra, hogy árnyalt megkülönböztetés kifejezésére alkalmas: az ellentét, a tagadás, az azonosság, a hasonlóság és az ok-okozati összefüggés. A kifejezésben fontos követelmény: az egyértelműség, a világosság, a közérthetőség és, hogy a lehető legpontosabban feleljen meg a nyelvi forma a tartalomnak. Fontos a kötőszavak helyes használata. A mondategység elején van: és, hogy, ha, de, aki, ahol stb. A mondategység második felében áll: azonban. A kapcsolt elem után áll: is. Lényeges, hogy a helyes értelemben szükséges használni a kötőszavakat. A mondategységek szerkesztése során szem előtt kell tartanunk, hogy helytelen a mondat, ha: - Túl bonyolult (nehezen érthető). - A szórendje nincs összhangban a mondanivaló tartalmával (félrevezető). o Hivatalos iratokban a latinból visszamaradt szokás, hogy az állítmány a mondat végén áll. o Írásban a szórenddel lehet nyomatékosítani (az a hangsúlyos, ami közvetlenül az állítmány (és annak igei része) előtt áll). - Nyelvtanilag hibás (zavart okoz az információ közvetítésében). 4.3. Az iratok stílusa és helyesírása Az iratokra hivatalos szóhasználat és stílus jellemző. Az iratok és beadványok készítése során figyelemmel kell lennünk a magyar helyesírás szabályaira: - A számok helyesírására. o Mikor írhatók számjegyekkel vagy betűkkel? - Az írásjelek használatának szabályaira. o A mondatzáró írásjelek alkalmazása a mondatfajtának megfelelően történik (. ! ?). o Közbevetések jelölésére és tagmondatok tagolására alkalmas: a gondolatjel, a vessző, a pontosvessző és a kettőspont. - A margók (lapszélek) szerkesztésére. o Szövegszerkesztőben ajánlott beállítások (2,5 cm alsó, felső, oldal). o Kötésmargó (bal margó: 1 cm-rel szélesebben). - A karakterek választására. o A közlő szándékához, a mondanivaló terjedelméhez és tartalmához igazodó betűtípust és betűméretet szükséges választani. o Hagyományos (norma szerinti) karakter: 10, 11, 12 pt méretű. o Egy dokumentumon belül lehetőleg azonos típusú betű használata ajánlott. o Gyakran használt betűtípus és méret, pl. Times New Roman 12 pt. 82 - - A kiemelési módokra (betűstílusra). o Az irat szövegének lényeges elemei, egyes tartalmi elemek a közlés szándéka szerint kiemelhetők különböző betűstílusokkal, például:  félkövér, dőlt, aláhúzott,  keretezés, a háttér színének megváltoztatása,  bekezdések számozása, francia tagolás. A sortávolságra. o A szimpla sortávolság az általánosan használt az iratokban. Az oldalhoz igazításra. o Esztétikai szempontok szerint is szükséges ellenőrizni a kész iratot, például:  csak egy sor ne csússzon át a következő oldalra,  ne keltsen túl zsúfolt vagy túl szellős benyomást az irat. o Sorkizárt igazítás alkalmazása a szövegszerkesztőben. o A tartalom elhelyezése függőlegesen, és középre történjen. 5. A számítógép használata Napjainkban a számítógép használata nélkül már elképzelhetetlen a modern iratszerkesztés. Előnyei: - sablonok használatának lehetősége, - a számítógép egyszerre okirat hordozó és továbbító, - adott a gyors létrehozás és továbbítás lehetősége – elektronikus okiratok. Hátránya, hogy sablonossá válnak az írásművek. A számítógép bevonásával kapcsolatban érdekes témakör az adatkezelés és adatvédelem kérdése, az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások köre (hitelesítés, időbélyegzés) és az E-ügyintézés lehetősége is. 6. Motivációs levél Az álláspályázatok jelentős részében a munkaadó motivációs levelet vagy kísérőlevelet kér. Aki nem rutinos pályázó, első olvasásra nem is tudja hova tenni ezt a műfajt. Angolul is két hasonló kifejezés merül fel: motivation letter és cover letter. 6.1. Motivation letter – cover letter A „motivation letter”, magyarul motivációs levél azért is fontos, mert nem csak kifejezetten munkához kell, lehet akár egy ösztöndíjra való jelentkezéskor is. Ha valaki munkahelyre pályázik, inkább azt kell megfogalmazni, hogy miért oda való, és mi motiválja, hogy ott dolgozhasson, mik a kompetenciái. 83 A „cover letter”, magyarul kísérőlevél magasabb, de még nem a vezetői szintű pozíció pályázása esetén csatolandó, melyben a pályázó megmutathatja tapasztalatait. Az önéletrajzhoz szokták csatolni még olyan esetben is, ha nincs meghirdetett pályázat, viszont a jelentkező nagyon motivált, hogy később majd megkeressék, amikor nyitott lesz az adott pozíció. Itt arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a pályázó miért jelentkezik a céghez, miért ő a megfelelő az adott munkára. Ami beletartozik: munkatapasztalat, tanulmányok. 6.2. Milyen a jó motivációs levél? Míg egy önéletrajz készítése során érdemes lehet mintákat használni (például egy Europass önéletrajz általában a következő pontokból áll: 1. Személyes adatok, 2. Betölteni kívánt munkakör, foglalkozási terület, 3. Szakmai tapasztalat, 4. Tanulmányok, 5. Személyes készségek (nyelvtudás, kommunikációs, szervezési/vezetői, digitális és munkával kapcsolatos egyéb készségek), 6. Kiegészítő információk (pl.: referenciák), 7. Mellékletek), addig a motivációs levél sokkal szubjektívebb műfaj. Ebben ugyanis a pályázó arra ad választ, milyen indíttatásból pályázta meg az állást, milyen személyes képességekkel tudna hozzájárulni a cég sikeréhez. Tehát nem az önéletrajz megismétlése prózában (egy-egy pontra persze lehet hivatkozni). Mivel a jó motivációs levél egyedi, minden álláspályázatnál másképp néz ki. Tippek: 1. Kerüljük a sablonokat! o Az egyik gyakori hiba, ha a pályázó sablonok alapján ír motivációs levelet. Ennek a dokumentumnak éppen a személyesség a lényege. Fogjuk fel a motivációs levelet óvatos udvarlásként. Csak akkor fejti ki hatását, ha eredeti, a partnerre szabjuk, csak neki írjuk, az álláshirdetésre reagál. A sablonszöveg egyébként is könnyen kiszűrhető. Emellett levelünk legyen üzleties, tartsunk kellő távolságot a címzettől, ne használjunk szlenget és ne bizalmaskodjunk. 2. Önjellemzés: inkább kevesebbet és konkrétumokkal. o A másik gyakran előforduló hiányosság a pályázó önjellemzése. Érdemes a tulajdonságokat számokkal, életszerű példákkal, a korábbi munkahelyen elért sikerekkel alátámasztani. Íme egy rossz példa: „Szeretem a kihívásokat, csapatjátékos, rugalmas, kreatív vagyok, kiváló a kommunikációs készségem.” Ezek így futószalagon inkább üres szólamok. Írjunk kevesebbet, de azt jobban fogalmazzuk meg. Például így: „Előző munkahelyemen egy öt fős csapatot irányítottam. Minden évben 5 százalékkal növeltük az egység bevételét.” Vagy így: „Szeretem a kihívásokat. Előző munkahelyemen a nulláról egy önálló üzletágat építettem fel, amely egy év után a cég árbevételének 10 százalékát hozta.” Nem hangzanak ezek meggyőzőbben? 84 3. Keressünk kapcsolódási pontokat! o Jól mutat, ha a pályázónak sikerül kapcsolódási pontokat találni közte és a kinézett munkaadó között. Egy ilyen fordulat előnyös lehet (ha tényleg így van): „A … termékeit jól ismerem, nagyon jónak tartom, személyesen is több darabot hordok. Emellett szeretnék egy 11 országot átfogó hálózat tagjává válni, és a cég magyarországi sikereihez hozzájárulni.” 4. Ne csak csatolmányként küldjük e-mailben! o Technikailag ügyes fogás, ha e-mailes pályázat esetén nem csak a csatolmányban küldjük el a motivációs levelet, hanem ez lesz az e-mail szövege is. Sokkal jobban mutat így, mintha, csak annyit írnánk „Csatolva küldöm pályázati anyagomat.”. Így nagyobb az esély, hogy felkelti a munkaadó érdeklődését. Jól alkalmazható fordulatok: - „A …. állásportálon találtam … munkakörre kiírt álláshirdetésüket, amely felkeltette az érdeklődésemet és ezúton küldöm pályázatomat.” - „Úgy érzem, hogy az álláshirdetésben leírt feltételeknek megfelelek.” - „Amint csatolt önéletrajzomból kitűnik…” - „Munkámban fontos érték…” - „Hogy miért az Önök cégénél szeretnék dolgozni? …” - „Amennyiben referenciaszemélyre lenne szükségük, kérem, jelezzék.” - „Bízom benne, hogy lehetőséget kapok egy személyes bemutatkozásra.” - „Válaszukat várva, tisztelettel:” Szerkezete: - Címzett (bal felső sarok) Feladó (címzett alá vagy jobb felülre) Tárgy (pozíció) Megszólítás (lehetőleg név szerint) Pozíció neve (referencia hivatkozási száma) „Bekezdés” (rövid bemutatkozás, kompetenciák felsorolása) Részösszefoglaló (miért alkalmas a pozícióra) Tárgyalás (kapcsolódási pontok, eredmények) Befejezés, zárszó (rövid összefoglaló, esetleges személyes találkozó kérése) 85 7. Stílusgyakorlatok – íráskészség fejlesztés Fogalmazza meg az alábbi szövegeket a megadott szempontok szerint. 1. Pali az alábbi cetlit dobta be szomszédja, Peti postaládájába: „Na ide figyelj! Most szóltam utoljára, legközelebb elmegyek a hivatalba és rád küldöm a városi embert aztán majd meglátod.. A korcs a hátsó kertedben egész éjszaka vonyít, örülj neki, hogy nem küldtem még át a rotikat, hogy tegyenek rendet. Szóltam már kétszer, hogy hallgattasd el, vidd be a házadba, vagy mit bánom én, de most már csend legyen! És ne kelljen többször szólni…” Fogalmazzon meg Pali nevében egy hivatalos stílusú felszólító levelet a szomszéd Petinek, melyben megkéri a leírt probléma orvosolására, és eredménytelenség esetén kilátásba helyezi a jegyző értesítését. 2. Az alábbi adatok alapján fogalmazzon meg panaszlevelet a műszaki kereskedéshez: - vásárló: Klári - vásárlás időpontja: múlt héten szerdán - vásárolt termék: porzsák nélküli porszívó - kipróbálta otthon azonnal, jól működött - probléma: egy hét használat után füstölni kezdett a motorja, használat közben a beszívott por kiáramlik a gépből - Klári véleménye: nagyon drága volt a gép, ő úgy használta, ahogy a tájékoztatóban volt, fel van háborodva, mert az asztmás gyermekének nem tett jót a por, amit a gép kifújt - Klári célja: visszakapni a porszívó árát 3. Egy jogi gyakornoki pozícióra jelentkezik egy nemzetközi ügyvédi irodánál/bíróságnál/ügyészségnél/cégnél (válassza ki a leginkább relevánsat). Fogalmazzon meg egy hivatalos stílusú, legalább fél gépelt oldal terjedelmű motivációs levelet, melyet a jelentkezéséhez mellékel. A tartalom alapulhat valós és kitalált elemeken is egyaránt. 4. Fogalmazzon meg egy hivatalos panaszt az oktatási jogok biztosához az alábbi szempontok szerint: - szülőként írja a panaszt, - gyermeke egy pécsi, integrált oktatást biztosító általános iskola tanulója, - a gyermek sajátos nevelési igényű, mert diszlexiás és diszkalkuliás, ezért heti meghatározott óraszámban gyógypedagógusnak kellene foglalkoznia vele, - az iskola az előírt óraszámban nem biztosít gyógypedagógust, - felmentése ellenére írásban is számot kell adnia matematika tudásáról, és ugyanúgy értékelik, mint az SNI-státusszal nem rendelkező gyermekeket, - ezen felül az iskolai menza-étkeztetés nem higiénikus, a tányérokat koszosan kapják a gyerekek, az étkező takarítása nem megfelelő. Kérjen állásfoglalást az oktatási jogok biztosától, hogy gyermekének mit köteles biztosítani az iskola. Hivatkozzon a rendelkezésére álló dokumentumok csatolására. Kérje a biztos állásfoglalását arról is, hogy milyen jogi lehetőségei vannak a gyermek oktatásával és az iskolai étkeztetéssel kapcsolatos problémák megoldására. 86 XII. Gyakorlatok 1. Jogesetmegoldás (jogi tudás nélkül) 1.1. A tényállás A Megrendelem Bt. megrendelte a Vállalkozom Kft.-től az általa üzemeltetett pécsi szálloda hűtőházának fejújítását, azaz hidegburkolását és festését. A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozói díj 10.000.000,- forint+ÁFA átalánydíj volt, amelynek teljesítésére kettő ütemben került sor: az első 5.000.000,- forintos részlet fizetésére a felvonuláskor, a második 5.000.000,forintos részlet fizetésére a teljesítés átvételét követő 20 napon belül. A felek a szerződés megkötését követően szóban abban is megállapodtak, hogy a Vállalkozom Kft. a hűtőházhoz vezető hűtőalagút felújítását is elvégzi. A Vállalkozom Bt. a felújítási munkát elvégezte, az első 5.000.000,- forintos vállalkozói díjrészletet a Megrendelem Bt. a részére, még a felvonuláskor megfizette. A munka elvégzését követően a Vállalkozom Kft. kiállította a számláját a hátralékos 5.000.000,- forintos vállalkozói díjról, valamint további 1.000.000,- forintról a hűtőalagúton elvégzett felújítási munkára. A Megrendelem Bt. a 6.000.000,- forintos számlát nem fizette ki, a Vállalkozom Kft. hibás teljesítésére hivatkozva. Ezt követően a Vállalkozom Kft. megbízott egy építési és hűtési szakértőt, hogy vizsgálja meg az elvégzett kivitelezést, értékelje az esetleges hibákat, és állapítsa meg a javítás költségét. A szakvéleményben a szakértő rögzítette, hogy a festés vonatkozásában a rétegvastagságot növelni kell, a festés hibás felületeit cserélni kell, és a hidegburkolás teljes fugázatát is cserélni kell, ennek költsége 1.000.000,- forint. A szakértő azt is leírta, hogy a hűtőalagút a hűtőháztól mind fizikailag, mind funkcionálisan elkülönül. A Vállalkozom Kft. megküldte a Megrendelem Bt.-nek a szakértői véleményt, egyúttal felszólította, hogy a 6.000.000,- forint vállalkozói díjat fizesse meg azzal, hogy a kivitelezés hibáinak kijavítását felajánlotta részére. A Megrendelem Bt. a felszólításra nem reagált, a díjat meg nem fizette, a kijavítás felajánlására nem nyilatkozott, ezért a Vállalkozom Kft. keresetet terjesztett elő ellene a bíróságon. Keresetében a Vállalkozom Kft., mint felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze a Megrendelem Bt.-t mint alperest 6.000.000,- forint vállalkozói díj megfizetésére azzal, hogy a felperes a kijavítást elvégzi. Felperes kérte a perben a rendelkezésre álló szakvélemény felhasználását. A keresetlevélre az alperes ellenkérelmet terjesztett elő. Ebben előadta, hogy 3.000.000,- forint erejéig elismeri a felperes keresetét, azonban a felperes hibásan teljesített, így kéri a vállalkozói díj leszállítását 2.000.000,- forinttal. A hűtőalagút felújítására kiszámlázott 1.000.000,- forintos követelést nem ismeri el, ugyanis álláspontja szerint a hűtőalagút a hűtőházzal egy műszaki egységet képez, a hűtőház rendeltetésszerű használata enélkül nem képzelhető el, így a hűtőház felújításához ez a munka magától értetődően hozzátartozik, azért külön díj nem számítható fel. 87 1.2. Jogszabályi rendelkezések Ptk. – 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Ptk. 6:238. § [Vállalkozási szerződés] Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Ptk. 6:244. § [Többletmunka. Pótmunka] (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). Ptk. 6:245. § [A vállalkozói díj] (1) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. (2) Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. (3) A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ptk. 6:157. § (1) bekezdés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Ptk. 6:123. § [A szolgáltatás minősége] (1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta; b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak; c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését; d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek. 88 Ptk. 6:159. § [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. Pp. - 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról Pp. 300. § (1) bekezdés Szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek a meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. 1.3. Kapcsolódó kérdések (Válaszait indokolja!) Mi volt a vállalkozási szerződés alapján elkészítendő „mű”? Mi a fogalmi különbség az átalánydíj és a tételes elszámolás között? Mi a különbség a többletmunka és a pótmunka között? Mikor teljesít hibásan egy vállalkozó? Hibásan teljesített-e a Vállalkozom Kft.? Az idézett jogszabályi rendelkezések alapján mit jelenthet a kellékszavatosság? A hűtőalagút felújítása többletmunka vagy pótmunka volt? Mennyi volt a vállalkozói díj összesen? Milyen kellékszavatossági igényt érvényesíthet a megrendelő a vállalkozó hibás teljesítése esetén? 10. Milyen ítéletet hozna a bíróság a perben? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 89 2. Egy ítélet szövegének értelmezése 2.1. Az ítélet szövege A Kúria Pfv.22104/2016/5. számú precedensképes határozata tartozás megfizetése tárgyában. [2006. évi X. törvény (Szöv. tv.) 99. §, 100. §, 101. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád A per tárgya: Befektetői részjegy megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.268/2016/3. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Siklósi Járásbíróság 2.P.20.271/2015/10. Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 2.Pf.20.268/2016/3. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek és a II. rendű alperesnek személyenként 250.000 (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes édesapja, néhai dr. D. F. (a továbbiakban: örökhagyó) az I. rendű alperes szövetkezet elnöke és tagja volt a 2013. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig. [2] Az örökhagyó és az I. rendű alperes 2007. december 13-án az I. rendű alperes 2007. május 25-én megtartott közgyűlése által elfogadott alapszabály alapján megállapodott abban, hogy örökhagyó által az I. rendű alperesnek átadott szövetkezeti üzletrészét a névérték 100%-os árfolyamán befektetői részjeggyé alakítja át, amelynek értéke 16.560.000 forint. [3] A felek a megállapodás 4. pontjában úgy rendelkeztek, hogy a tagsági jogviszony megszűnése esetén a befektetői részjegy értékét 8 éven belül egyenlő részletekben fizeti ki az I. rendű alperes. A megállapodás 7. pontjában rögzítették, hogy öröklés esetén, ha az örökös szövetkezeti tag, akkor a befektetői részjegy státusza nem változik, nem szövetkezeti tag örökös pedig dönthet arról, hogy átalakított befektetői részjegy tulajdonosaként közreműködjön a szövetkezet gazdálkodásában. [4] A közjegyző az örökhagyó hagyatékaként - egyebek mellett - az I. rendű alperes által az örökhagyó nevén nyilvántartott 16.560.000 forint összegű befektetői részjegyet és az örökhagyót megillető valamennyi követelést teljes hatállyal a felperesnek adta át törvényes öröklés címén a II. rendű alperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. [5] A felperes 2014. február 14-én felszólította az I. rendű alperest, hogy a 2013. december 19én kelt felmondás alapján - egyebek mellett - a hagyatékátadó végzésben szereplő 16.560.000 forint összegű befektetői részjegy, valamint a 2000 forint névértékű alaprészjegy tulajdonjogának átjegyzése tárgyában az eljárást folytassák le. [6] Az I. rendű alperes 2014. március 10-én átutalt a felperes részére 57.455.000 forintot, a befektetői részjegy értékét azonban nem fizette meg. 90 A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [7] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest 16.560.000 forint és annak 2014. július 1-jétől a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamata megfizetésére. [8] Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes és az örökhagyó által kötött megállapodás 7. pontja jogszabályba ütközik. A részleges érvénytelenség miatt a jogvitát ennek a pontnak a figyelembevétele nélkül kérte eldönteni. [9] Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását. [10] Arra hivatkozott, hogy az örökhagyó halálával a tulajdonában álló befektetői részjegy átalakított befektetői részjeggyé alakult át, ezért annak forgalmi értékével az örökös felé nem kell elszámolni. [11] A II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.140.000 forintot és ebből 2.070.000 forintnak 2014. augusztus 26-tól, 2.070.000 forintnak 2015. augusztus 26-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, továbbá 12.420.000 forintot 2016-tól 2021-ig, minden év augusztus 25-ig hat egyenlő, 2.070.000 forint összegű részletekben. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [14] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészítette ki: Az alperes a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezéseivel összhangban módosította az alapszabályát 2007. május 27-én. Kiegészült az alapszabály a befektetői részjegyre vonatkozó rendelkezésekkel, amelyek szerint a szövetkezet tagjainak 2007. április 30-án nyilvántartott üzletrészét 2007. május 1-jétől befektetői részjegyként tartja nyilván a szövetkezet. A befektetői részjegytulajdonosokkal írásban megállapodást kell kötni, hogy a tagsági viszonyuk megszűnése esetén hogyan és milyen időpontban számolnak el. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a befektetői részjegy értékét 8 éven belül fizeti ki a szövetkezet, a szövetkezet előteljesítésre is jogosult, a befektetői részjegy kifizetése készpénzben történik. A tagot, illetve örökösét a befektetői részjegy részletekben történő kifizetése esetén a részjegy után kamat nem illeti meg. [15] Rámutatott: Az I. rendű alperes módosított alapszabályában rögzítette azt is, hogy az átalakított befektetői részjegy a nem szövetkezeti tag (külső üzletrész-tulajdonos) üzletrészének lecserélésével adott részjegy; 2007. május 1-jétől az átalakított befektetői részjegy árfolyama az üzletrész 100%-a. Az átalakított befektetői részjegy tagsági jogviszonyt nem keletkeztet, de osztalékra jogosít és ugyanúgy viseli a veszteséget. Az átalakított befektetői részjegy a szövetkezet működése során a szövetkezetből nem vonható ki, de az örökölhető és a szövetkezetre, a szövetkezet tagjára átruházható. [16] Érvelése szerint a bíróságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az örökhagyó és az I. rendű alperes között 2007. december 13-án megkötött megállapodás 7. pontja, amely lehetővé teszi, hogy a befektetői részjegy öröklés esetén átalakított befektetői részjegy legyen, érvényesnek minősül-e. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az Sztv. 5.§-ából kitűnően a törvényt a kógencia jellemzi. Az Sztv. 99-101.§-ai tartalmazzák a szövetkezetnél még meglévő szövetkezeti üzletrészek befektetői részjeggyé, illetőleg átalakított befektetői részjeggyé történő átalakításának a szabályait. Az Sztv. 99.§ (1) bekezdése szerint a szövetkezet közgyűlése az üzletrész-tulajdonosoknak felajánlhatja, hogy a szövetkezeti üzletrészt 2007. április 30-ig szövetkezeti tag tulajdonos esetén befektetői részjeggyé alakíthatja át azzal, hogy 91 az így keletkezett befektetői részjeggyel a tagsági jogviszony megszűnése esetén az alapszabályban meghatározott időpontban kell elszámolni, de a kifizetés a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél nem lehet hosszabb. [17] Álláspontja szerint a befektetői részjegy átalakított befektetői részjeggyé alakítását azonban sem az Sztv., sem pedig az I. rendű alperes alapszabálya nem tette lehetővé, az Sztv. 60.§ (4) bekezdése pedig kifejezetten kimondta, hogy a befektető tag örököse a törvényben meghatározottak szerint kérheti a befektető taggá való felvételét, felvétel hiányában vele el kell számolni. Rámutatott, hogy e rendelkezés szerint a nem szövetkezeti tag örökös a szövetkezetbe beléphet, ha ezt nem kívánja, akkor vele el kell számolni. [18] Kifejtette: A felperes jogelődje és az I. rendű alperes közötti megállapodás 7. pontja semmis. A szerződés 7. pontjának érvénytelensége azonban nem hat ki a szerződés egészére, hiszen a felperes jogelődjének és a szövetkezetnek a törvény és az alapszabály értelmében kötelező volt megállapodni az üzletrész helyébe lépett befektetői részjegy elszámolásának módjáról, így a megállapodást a felek az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna. A felperes befektetői részjegyet örökölt, amely nem változtatható átalakított befektetői részjeggyé, és miután a felperes a szövetkezetbe nem kívánt belépni, érvelése szerint a befektetői részjeggyel a megállapodás 4-6. pontjai alapján el kellett számolni: a tagsági jogviszony megszűnése esetén a befektetői részjegy értékét 8 éven belül egyenlő részletekben, készpénzben kell kifizetni. [19] Utalt arra, hogy az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Az I. rendű alperes a felperessel való elszámolást a jogelőd tagsági viszonyának megszűnését követő 30 napon belül megtagadta, ezért szerinte a felperes alappal kérhette az I. rendű alperes kötelezését a befektetői részjegy megfizetésére. A felperes jogelődje és az I. rendű alperes között létrejött megállapodás szerint azonban az I. rendű alperes részteljesítésre jogosult, a részjegy névértékét 8 év alatt egyenlő részletekben fizetheti meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmét, ami annak a hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat meghozatalára irányult. [21] Előadta, hogy az örökhagyó és az I. rendű alperes közötti megállapodás 7. pontja egyértelmű rendelkezést tartalmazott: ha a befektetői részjegy örököse szövetkezeti tag, a részjegy státusza nem változik. Amennyiben viszont az örökös nem szövetkezeti tag, és nem kéri felvételét a szövetkezetbe, a befektetői részjegy átalakított befektetői részjegynek minősül, tekintettel arra, hogy befektetői részjegy csak szövetkezeti tag tulajdonát képezheti. Az átalakított befektetői részjegynek megfelelő vagyonrész a szövetkezet működése alatt a szövetkezetből nem vihető ki. [22] Szerinte - szemben a másodfokú bíróság álláspontjával - az Sztv. nem tiltja, hogy a befektetői részjegyet átalakított befektetői részjeggyé alakítsa át. Hivatkozott arra is, hogy az örökhagyó úgy szerzett befektetői részjegyet, hogy nem került egyúttal befektetői tag státuszába, ezért rá az Sztv. 60.§-ában foglalt szabály nem alkalmazható. Hivatkozott arra is, hogy az Sztv. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az üzletrész-tulajdonos az üzletrészének befektetői részjeggyé való átalakítása folytán befektető tag státuszba kerülne. Ebből kifolyólag a korábbi üzletrész-tulajdonos szövetkezeti tagi státuszát elkülönítve kell kezelni az Sztv. 60.§-ában szabályozott befektető tagétól, amelyre vonatkozó szabályozás rendszertanilag is a törvény más helyén szerepel. 92 [23] Érvelése szerint - tekintettel arra, hogy a felperes jogelődje nem volt az I. rendű alperes befektető tagja, és a befektetői részjegyei öröklése vonatkozásában nem lehet alkalmazni az Sztv. 60.§-át - megállapítható, hogy az I. rendű alperes és az örökhagyó között létrejött megállapodás 7. pontja nem ütközik sem az Sztv.-be, sem az I. rendű alperes szövetkezet alapszabályába, ezáltal nem tekinthető semmisnek. [24] Az I. rendű alperes szerint az Sztv. 51.§ (3) bekezdése nem a befektetői részjegyek elszámolását szabályozza, hanem a tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalását megjelenítő alaprészjegy jogi sorsát rendezi a szövetkezeti tagság megszűnése esetére. Az örökhagyó valóban rendelkezett a vagyoni hozzájárulását megjelenítő részjeggyel, ennek értéke azonban mindössze 2000 forint volt. Ennek az elszámolását az I. rendű alperes nem tagadta meg, azt kifizette. [25] A felperes és a II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását célozta. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [27] Az Sztv. elfogadásával a jogalkotói szándék arra is kiterjedt, hogy a szövetkezeti üzletrész intézménye megszűnjön, a törvény hatályba lépésekor még meglévő üzletrészek az abban foglaltak szerint átalakításra kerüljenek, függetlenül attól, hogy az üzletrész-tulajdonos a szövetkezet tagja vagy kívülálló személy. Átalakított befektetői részjegy csak a nem szövetkezeti tag üzletrész tulajdonos és a szövetkezet megállapodása alapján [Sztv. 99.§ (1) bek.], vagy - annak hiányában - 2007. május 1. napjával a törvény erejénél fogva (101.§) jöhetett létre. [28] Az Sztv. ezen túlmenően sem azt nem tette lehetővé, hogy utóbb a szövetkezeti tag tulajdonos befektetői részjegyét átalakított befektetői részjeggyé alakítsák át, sem azt, hogy az valamilyen jogi tény bekövetkeztével (pl. a tag halála) átalakított befektetői részjeggyé alakuljon át. Valamely értékpapír-fajta létesítésére, átalakítására egyébként is csak törvény kifejezett rendelkezése alapján kerülhet sor, ezért helyes jogi következtetést vont le a másodfokú bíróság, amikor megállapította, hogy az örökhagyó és az I. rendű alperes között létrejött megállapodás 7. pontja az Sztv. 99.§-ába és 100.§-ába ütközik, és mint ilyen semmis [Ptk. 200.§ (2) bek.]. [29] A Kúria abban is egyetértett a másodfokú bírósággal, hogy a szerződés 7. pontjának érvénytelensége nem hatott ki a szerződés egészére, mert a felperes jogelődjének és a szövetkezetnek az Sztv. és az I. rendű alperes alapszabálya értelmében kötelező volt megállapodni az üzletrész helyébe lépett befektetői részjegy elszámolásának módjáról, így a megállapodást az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna [Ptk. 239.§ (1) bek.]. [30] Szintén nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor az Sztv. 51.§ (3) bekezdése alapján - figyelemmel a perbeli megállapodásban foglaltakra - az I. rendű alperest kötelezte a befektetői részjegynek a jogerős részítéletben foglaltak szerinti megfizetésére. [31] A Kúria a fentiekre tekintettel a nem jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp. 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [32] A Kúria a pervesztes I. rendű alperest a Pp. 270.§ (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§ (1) bekezdése alapján kötelezte a felperes és a II. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére, amely a jogi képviselőjük munkadíjából áll. 93 [33] A Kúria a felperes és a II. rendű alperes közös jogi képviselője részére megállapítható ügyvédi költséget a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§ (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel a 2.§ (2) bekezdése alapján a becsatolt ügyvédi megbízási szerződésben foglaltakhoz képest mérsékelte, mert a felperes és a II. rendű alperes ugyanazon ténybeli alapon egyformán a felperes által előterjesztett kereset sikerében volt érdekelt, érdemét tekintve mindketten azonos jogi álláspontra helyezkedtek, ezért a külön-külön kikötött megbízási díj nem volt arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. [34] A Kúria a határozatát a Pp. 274.§ (1) bekezdés alapján az I. rendű alperes kérelmére kitűzött tárgyaláson hozta meg. 2017. augusztus 30. Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró 2.2. Kapcsolódó feladatok Válaszolja meg röviden az alábbi kérdéseket! Válaszait indokolja! - - Milyen kapcsolatban állt egymással a felperes, a felperes édesapja, és az I. rendű alperes? Miből alakult ki az örökhagyó befektetői részjegye? Miről szólt az örökhagyó és az I. rendű alperes között megkötött megállapodás 7. pontja? Miért kellett a felperesnek keresetet indítania az I. rendű alperessel szemben? Mire kérte kötelezni a keresetében az I. rendű alperest? Mivel védekezett az I. rendű alperes az elsőfokú eljárásban? Hogyan számol el a szövetkezet a befektetői részjeggyel a tagsági jogviszony megszűnése esetén? Mi az az átalakított befektetői részjegy? Az Sztv. mely §-ai tartalmazzák a szövetkezetnél még meglévő szövetkezeti üzletrészek befektetői részjeggyé, illetőleg átalakított befektetői részjeggyé történő átalakításának a szabályait? Hogyan értelmezi a felperes az Sztv. 60.§ (4) bekezdését? A felperes jogi érvelése alapján egy szerződés részleges érvénytelensége esetén mikor nem hat ki az érvénytelenség a szerződés többi részére? Ki terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmet? A felülvizsgálati kérelem alapján az I. rendű alperes szerint miért nem alkalmazható az örökhagyóra az Sztv. 60.§-ában foglalt szabály? Az I. rendű alperes szerint miért nem semmis az I. rendű alperes és az örökhagyó között létrejött megállapodás 7. pontja? Az I. rendű alperes szerint az Sztv. 51.§ (3) bekezdése mely típusú részjegyről rendelkezik? A Kúria álláspontja alapján hogyan jöhet létre átalakított befektetői részjegy? Mire hivatkozással mérsékelte a Kúria a felperes és a II. rendű alperes közös jogi képviselője részére megállapítható ügyvédi költséget? 94 Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! - - Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ugyanazon jogi álláspontra helyezkedett. A befektetői részjegy részletekben történő kifizetése esetén a szövetkezet kamatostól fizeti ki a részjegy értékét. Az átalakított befektetői részjegy tulajdonosa nem viseli a veszteséget. Az átalakított befektetői részjegy a szövetkezet működése során a szövetkezetből nem vonható ki. Az Sztv. alapján a tagsági jogviszony megszűnése esetén a befektetői részjegy értékének kifizetését a szövetkezet a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 10 éven belül is teljesítheti. A felperes szerint a befektetői részjegy nem változtatható átalakított befektetői részjeggyé. Az I. rendű alperes szerint az Sztv. nem tiltja, hogy a befektetői részjegyet átalakított befektetői részjeggyé alakítsa át. A Kúria álláspontja szerint az Sztv. mögötti a jogalkotói szándék az volt, hogy a szövetkezeti üzletrész intézménye fennmaradjon. A Kúria kifejtette, hogy a befektetői részjegy a tag halálával átalakulhat átalakított befektetői részjeggyé. A felülvizsgálati ítélet alapján a perbeli megállapodás részleges érvénytelensége nem hatott ki a szerződés egészére. A Kúria azért kötelezte az I. rendű alperest a felülvizsgálati eljárás költségének megfizetésére, mert pervesztes lett. 95 XIII. Kutatásmódszertan 1. Az anyaggyűjtés A szemináriumi dolgozat, OTDK dolgozat, szakdolgozat, cikk, tanulmány vagy doktori értekezés összeállításának, elkészítésének és megírásának menetében a téma kiválasztását követő első lépés mindig az anyaggyűjtés, a források megtalálása és megismerése. Erre a fizikai és a virtuális világban is van lehetőségünk. 1.1. A könyvtár A fizikai világban a források felkutatására a könyvtárak és a tudásközpontok a legalkalmasabbak. A katalógusaikban való keresés általában már számítógép segítségével történik, de kisebb helyeken még valódi papíralapú katalógusrendszerrel is találkozhatunk. - Ha nem tudjuk pontosan, melyik könyvet keressük, csak azt, hogy milyen téma érdekel bennünket, akkor a tárgyszavas vagy a kulcsszavas keresés alkalmazása a legcélravezetőbb. - Ha konkrétan egy adott könyvet szeretnénk elolvasni, akkor a szerző, vagy a cím szerinti keresés a jó megoldás. - Érdemes átnézni a keresés során a katalógus által kiadott egyéb találatokat is, hátha ezek között is találunk olyan irodalmat, amit felhasználhatunk (például az adott szerző más művét, vagy más szerző azonos témában írt alkotását). A katalógusban megtalálhatók a könyvek bibliográfiai adatai és a lelőhelyük is. - A témánkhoz kapcsolódó könyv vagy cikk végén érdemes áttanulmányozni az irodalomjegyzéket is, mert további anyagokat találhatunk benne, amelyeket mi is felhasználhatunk. - Ezért is fontos, hogy a felhasznált művek bibliográfiai adatait mi is pontosan tüntessük majd fel az elkészült írásunk irodalomjegyzékében. - A könyv lelőhelyének megtalálását számozásos rendszer segíti, amelyben témák szerint kerültek elhelyezésre a könyvek. o Ezért érdemes a polcon is körülnézni, mert a hasonló témájú könyvek között találhatunk olyat, amit mi is felhasználhatunk. Ha nem járunk sikerrel, akkor érdemes a könyvtárosok segítségét kérni az anyaggyűjtéshez. Sok esetben könyvtárközi kölcsönzésre is van lehetőség (ekkor a könyvtár elkéri a másik könyvtárból, a csak ott fellelhető, számunkra értékes könyvet). 97 1.2. Az internet A virtuális térben az internet nyújtotta lehetőségek által a szobánkból elérhetővé válik a könyvtárak adatbázisa (a katalógusukban való online keresés lehetőségével), a magyar és a külföldi joganyagot különböző jogtárakban kereshetjük és a netre feltöltött anyagok között is könnyen böngészhetünk a különböző keresőmotorok oldalaira beírt kulcsszavak segítségével. Ez utóbbi esetben azonban kritikusan kell szemlélnünk a fellelt anyagokat, mert fontos, hogy csak megbízható forrásból származó információkat használjunk fel. 2. Az idézés és a hivatkozási rendszer Az idézési és hivatkozási rendszer egyes sajátosságai tudományáganként vagy akár folyóiratonként is eltérők lehetnek, ezért a továbbiakban a PTE-ÁJK-n a hallgatókra vonatkozó követelmények (szemináriumi dolgozat, szakdolgozat) kerülnek bemutatásra. 2.1. Idézés Az idézés azt jelenti, hogy olyan dolgot írunk le, amelyet nem mi találtunk ki, hanem kutatásaink során mások írásaiban olvastunk vagy előadásokon és konferenciákon másoktól hallottunk. Ezek a témához kapcsolódó ismeretek feltétlenül szükségesek minden tudományos munka írásához, mert előzményként, kiegészítésként stb. szolgálnak. Az idézésnek két típusa különíthető el: a szó szerinti és az átfogalmazott. A szó szerinti idézés akkor használható, ha az eredeti megfogalmazás is értékkel bír és ezt közvetíteni akarjuk. Ilyenkor kötelező az idézőjel használata („idézett szövegrész”). Gyakoribb a saját stílusunkhoz és szóhasználatunkhoz igazodó átfogalmazás. Az idézés mindkét típusa esetén kötelező a hivatkozás megjelölése. 2.2. Hivatkozás Az idézetek forrásait számozás segítségével lehet könnyen követhetővé tenni. Az idézés mindkét típusa esetén, annak végén kell felső indexbe tenni a hivatkozás számát, amelyek a hivatkozások gyarapodásával növekvő számsorrendet alkotnak. Például: első idézés1, második idézés2 stb. (Ez a beállítás a word, hivatkozások, lábjegyzet beszúrása úton érhető el.) Ugyanekkor automatikusan megjelenik az adott oldal alján lábjegyzetként is a szám, amelynek sorába kell beírni a forrásmű bibliográfiai adatait. Szerző: Cikk címe = Folyóirat címe évszám/szám (vagy hónap, nap), oldalszám (tól-ig) Szerző(k) / Szerkesztő: Cím. Megjelenés helye, Kiadó, Kiadás éve. oldalszám (összesen hány oldalas a könyv és az idézett szövegrész helyének pontos oldalszáma) 1 2 98 A különböző forrástípusok esetén eltérő lehet a kötelezően megadandó adatok sorrendje, jelölése stb. Például: - Könyv / monográfia esetén: o Szerző(k) / Szerkesztő: Cím. Megjelenés helye, Kiadó, Kiadás éve. oldalszám (összesen hány oldalas a könyv és az idézett szövegrész helyének pontos oldalszáma) - Folyóiratcikk esetén: o Szerző: Cikk címe = Folyóirat címe évszám/szám (vagy hónap, nap), oldalszám (tól-ig) - Könyvfejezet, tanulmánykötetben megjelent írás esetén: o Szerző: Cím. In: Kötet címe. Megjelenés helye, Kiadó, kiadás éve. oldalszám (tól-ig) - Internetes forrás esetén: o Szerző: Cím. honlap URL címe letöltés dátuma - Kézirat, előadás esetén: o Szerző: Cím. Forrás típusa. Közlés helye (dolgozat születésének, előadás megtartásának), közlés dátuma, Intézmény neve, Konferencia címe - Jogforrások esetén: o évszám szám cím, paragrafusszám, bekezdés száma Ha ugyanazt a művet többször is felhasználtuk a dolgozatunkban, akkor csak az első alkalommal kell megadni a teljes adatsort. Ezután már csak a szerző vezetéknevének, a kiadás évszámának, és az idézett rész oldalszámának megadása szükséges. A dolgozat végére irodalomjegyzéket kell készíteni, amelyben felsoroljuk a felhasznált összes forrást, de csak a ténylegesen felhasznált forrásokat. Ezeket abc-sorrendben és forrás típusok szerint (monográfia, folyóirat, internetes forrás stb.) csoportosítva kell feltüntetni. 99 Irodalomjegyzék I. fejezet FÓNAI Mihály: A jogászok szociológiai jellemzői: létszám, foglalkozás, kor és nem szerint, 940-962. o. https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/36_Fonai_Mihaly.pdf 2019.08.18. FÓNAI Mihály: A jogi és igazgatási képzési területen végzettek elhelyezkedésének presztízs szempontjai, diplomás pályakövetés IV. – Képzésterületi Tanulmányok, 227-244. o. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR/dprfuzet4/Pages227_244_Fonai.pdf 2019.08.18. II. fejezet ATKINSON, R., L. – ATKINSON, R., C. – SMITH, E., E. – BEM, D., J. – NOLENHOEKSEMA, S.: Pszichológia. Második, javított kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 356358., 494-502. o. BERNÁTH László – RÉVÉSZ György (szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, 1998. 130-132. o. BUDAVÁRI-TAKÁCS Ildikó: A tanácsadás szociálpszichológiája. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100019_A_tanacsadas_szocialpszichologiaja/ch15.html 2019.08.19. (2011) FÓNAI Mihály: A jogászok szociológiai jellemzői: létszám, foglalkozás, kor és nem szerint, 940-962. o. https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/36_Fonai_Mihaly.pdf 2019.08.18. Név nélkül: Személyiségelméletek. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/20130002_pszichologia_es_szemelyisegfejlesztes_i/tananyag/JEGYZET-102.1._Szemelyisegelmeletek.scorml 2019.08.19. III. fejezet Dweck kísérletéről: https://www.youtube.com/watch?v=NWv1VdDeoRY&list=WL&index=36 2020. 10. 05. 101 HOLLÓSI Szabolcs: Miért csináljuk ugyanazokat a dolgokat különbözőképpen? A DISC viselkedési stílus modell felfedezése és fejlődése https://disctanulokor.blog.hu/2019/03/15/miert_csinaljuk_ugyanazokat_a_dolgokat_kulonboz okeppen#more14690034 2020. 09. 01. HORVÁTH Gábor: Dicsérd az erőfeszítést, motiváld a következő megmérettetésre https://www.hrportal.hu/hr/dicserd-az-erofeszitest-motivald-a-kovetkezo-megmerettetesre20140725.html 2020. 09. 01. MÉSZÁROS Etelka: Mindenki a négy viselkedési stílus egyikébe tartozik https://www.hrportal.hu/hr/mindenki-a-negy-viselkedesi-stilus-egyikebe-tartozik20160530.html 2020. 09. 01. Név nélkül: History of DiSC https://www.discprofile.com/what-is-disc/history-of-disc/ 2020. 09. 01. Név nélkül: Inspirációnk: Fejlődő szemléletmód. https://www.szegedschool.org/fejlodo-szemleletmod 2020. 09. 01. IV. fejezet ATKINSON, R., L. – ATKINSON, R., C. – SMITH, E., E. – BEM, D., J. – NOLENHOEKSEMA, S.: Pszichológia. Második, javított kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 402429. o. BERNÁTH László – RÉVÉSZ György (szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, 1998. 65-69., 225-226. o. BUDAVÁRI-TAKÁCS Ildikó: A konfliktuskezelés technikái (2011) https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_konfliktus_kezeles/ch09.html 2020. 09. 01. FEITH Helga – BADÓ Attila: Magyar joghallgatók motivációs vizsgálata. http://jesz.ajk.elte.hu/bado4.html 2020. 09. 01. GLAVANITS Judit: Joghallgatói attitűd-kutatás a győri Széchenyi István Egyetemen http://real.mtak.hu/34528/1/JESZ_2014_Joghallgatoi_attiudkutatas_Gyorben_u.pdf 2020. 09. 01. Név nélkül: Thomas-Kilmann teszt http://upszi.hu/hr/cikk/thomas___kilmann_teszt 2020. 09. 01. 102 SZERINÉ DR. ORMÁNDI Erzsébet: „Jogerős” személyiség? – A jogi karrier pszichés nehézségeiről https://mindsetpszichologia.hu/jogeros-szemelyiseg-a-jogi-karrier-psziches-nehezsegeirol 2020. 09. 01. TÓTH Éva Mária: Konfliktuskezelés https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_mere si_ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/16_1607_004_101115.pdf 2020. 09. 01. V. fejezet BABICH, A. M. –BURDINE, P. – ALBRIGHT, L. – RANDAL, P. I.: Center for Innovative Teaching Experiences (CITE) Learning Styles Instrument. Wichita, KA: Murdoch Teachers Center, 1976. GYARMATHY Éva: Gondolatok térképe. TaníTani, 2001. 18-19. 108-115. o. http://www.diszlexia.hu/Cikkek/mindmaptani.pdf 2020. 09. 01 MOLNÁR Mátyás: A saját tanulási stílus felmérése a Kolb-féle tanulási ciklus alapján https://docplayer.hu/15468755-A-sajat-tanulasi-stilus-felmerese-a-kolb-fele-tanulasi-ciklusalapjan.html 2020.09.30. SZENDREI Ádám: Időgazdálkodás: a legjobb módszerek https://szendreiadam.hu/tervezes/idogazdalkodas-modszerek/ 2019.08.22. egy helyen. TÓTH Péter: A tanulási stílus vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében. Iskolakultúra 2009/7-8. 36-54. o. https://core.ac.uk/download/pdf/229423971.pdf 2020. 10. 05. VI. fejezet FODOR Veronika: Legyél profi előadó – avagy 8 gyakorlat a prezentációs készség fejlesztésére https://www.bien.hu/legyel-profi-eloado-%E2%80%93-avagy-gyakorlat-prezentacioskeszseg-fejlesztesere/ 2020. 09. 01. MITCHELL, Olivia: Mehrabian and nonverbal communication https://speakingaboutpresenting.com/presentation-myths/mehrabian-nonverbalcommunication-research/ 2020. 09. 01. 103 MULDER, Patty: Communication model by Albert Mehrabian https://www.toolshero.com/communication-skills/communication-model-mehrabian/ 2020. 09. 01. Név nélkül: A kommunikáció csatornái. Tanulási célok. Az emberek közti érintkezés verbális és nem verbális csatornáinak, s azok típusainak áttekintése https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_28_szervezeti_elektronikus_es_interk ulturalis_kommunikacio/4411/index.scorml 2020. 09. 01. VII. fejezet BARNARD, Dom: Brief History of Public Speaking and Famous Speakers through the Ages https://virtualspeech.com/blog/history-publicspeaking?utm_source=Olympus+signup&utm_campaign=b792b5da31EMAIL_CAMPAIGN_2019_03_26_05_32&utm_medium=email&utm_term=0_4f13510a20b792b5da31-240300885 2020. 09. 01. KÖNCZÖL Miklós (szerk.): Törvényszéki retorika, jogászi érvelés. PPKE JÁK, Budapest 2016. MUECK, Florian: 25 Giants of Rhetoric http://www.florianmueck.com/wordpress/wp-content/uploads/2017/09/FM_25Giants.pdf 2020. 09. 01. NÉMETH Zoltán: A retorika eszközei I-II. https://drprezi.hu/vendegblog-a-retorika-eszkozei-i/ https://drprezi.hu/vendegblog-a-retorika-eszkozei-ii/ 2020. 09. 01. NÉMETH Zoltán: 11 szónok, akiről bárcsak hallottál volna, mielőtt kiállsz a színpadra https://drprezi.hu/11-szonok-akirol-barcsak-hallottal-volna-mielott-kiallsz-a-szinpadra/ 2020. 09. 01. TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2014. 26. és 130. o. 104 VIII. fejezet ATKINSON, R., L. – ATKINSON, R., C. – SMITH, E., E. – BEM, D., J. – NOLENHOEKSEMA, S.: Pszichológia. Második, javított kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 254263. o. BERNÁTH László – RÉVÉSZ György (szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, 1998. 151., 271-273. o. MARGITAY Tihamér: Az érvelés mestersége. Typotex Kiadó, Budapest, 2014 https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001526_margitay_az_erveles/adatok.html 2020. 09. 01. SZABÓ Miklós: I. Jogi érvelés és jogvita – Dialektikai megközelítésben. A jogi érvelés különösségei. Iustum Aequum Salutare, XIII. 2017. 2. 7-19. o. IX. fejezet POKOL Béla: Jogi alaptan. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000. 85-100. o. X. fejezet VISEGRÁDY Antal: Jogi alaptan. JPTE, Pécs, 1996. 44-47. o. XI. fejezet CSIBA Tibor: Iratszerkesztés a közigazgatásban, Budapesti Corvinus Egyetem, Államigazgatási Kar, Államigazgatási Tanszék, UNIÓ Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2004. CSILINKÓ Ádám: Motivációs levél összefoglaló, ami https://www.projektallasok.hu/motivacios-level/ 2020. 09. 30. megkönnyíti a megírást. DANKÓ Márta - ELBERT Gyuláné - JAKABNÉ ZUBÁLY Anna: Ügyviteli gyakorlatok I. Oktatáskutató és fejlesztő Intézet, Budapest, 2013. 194-227. o. DEME László - GRÉTSY László (szerk.): Iratszerkesztési és fogalmazási tanácsadó. KJK. Budapest, 1987. 105 JUHÁSZ László: Az elsőfokú polgári határozatok szerkesztése. PTE Pécs, 2005. KARÁCSONY Zoltán: Milyen a jó motivációs levél? http://europass.hu/milyen-a-jomotivacios-level-160317124920 2020. 09. 30. KOVÁCS István: Határozatszerkesztés a büntetőeljárásban. Elvi és módszertani kérdések. Országos igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, Magyar Bíróképző Akadémia, Budapest, 2006. XII. fejezet https://birosag.hu/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye 2020. 09. 30. https://ukp.birosag.hu/portalfrontend/stream/birosagKod/0001/hatarozatAzonosito/Pfv.22104_2016_5// 2020. 09. 30. XIII. fejezet GYURGYÁK János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris, Budapest, 2019. Név nélkül: A hallgatói írásbeli feladatok tartalmi és formai követelményei a PTE-ÁJK-n. https://ajk.pte.hu/sites/ajk.pte.hu/files/2019-10/dolgozatok-tartalmi-es-formaikovetelmenyei.pdf 2020.01.20. 106