Forradalom, színház, sajtó Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén? Kiállításkatalógus Forradalom, színház, sajtó Forradalom, színház, sajtó Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén? Kiállításkatalógus 2018. június 8. – 2019. április 30. A kiállítást rendezte: Czirják Márton, Dr. Gönczi Andrea, Méreg Martin, Molnár Dávid, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva A katalógust szerkesztette: Méreg Martin, Molnár Dávid Előszó: Prof. Nagy Imre Kiadványterv: Gergely Zsuzsanna Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Felelős kiadó: Szeberényi Gábor ISBN (pdf) 978-963-429-457-3 ISBN (epub) 978-963-429-458-0 Pécs, 2020 3 Tartalom Beszélő apróságok................................................................................. 5 Bevezetés................................................................................................ 7 I. rész. Forradalom ............................................................................. 10 II. rész. Színház .................................................................................. 29 III. rész. Sajtó ...................................................................................... 46 Irodalom.............................................................................................. 61 Forradalom, színház, sajtó Beszélő apróságok Elhangzott a kiállítás megnyitóján 2018. június 6-án a pécsi Klimo Könyvtárban Amint ennek a kiállításnak a megnyitójára siettem, egy pillanatra megálltam a Széchenyi tér délnyugati sarkánál, a kerek csobogó fölött álló lámpaoszlopnál. Mintegy 170 évvel ezelőtt ezen a helyen ölte meg Giovanni Bressanót, azaz Bresszán Jánost egy osztrák tüzér főhadnagy, mert ez az olaszból lett magyar hazafi a tilalom ellenére sem volt hajlandó eltávolítani kabátjáról a kokárdát. Amiért a tiszt Kossuth-kutyának nevezte, ólmos botjával fejbe vágta, majd a földön fekvő fiatalembert rugdosva sarkantyújával feltépte annak nyaki ütőerét, aminek következtében Bresszán János elvérzett. Bizonyára azért jutott szembe ez az eset – történelmi léptékben apróság, melyet mégiscsak felnagyít, sőt példaszerűvé tesz egy néhai polgártársunk mártíromsága –, mert ennek a kiállításnak az aktualitását részben a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója adja. Itt, a Klimo Könyvtár Hártyatermében olyan beszédes aprónyomtatványokat látunk, amelyek a Pécsett 1848 márciusától 1849 júliusáig történt eseményekre reflektálnak. Perczel Miklós főtéri beszéde – amit Dénes Gizella szépen felidéz Harminc ezüst című regényében –, Roth tábornok bevonulása a várost megszálló osztrák és horvát csapatok élén, majd a „pécsi csata” június 15-én egyaránt részévé vált az országos eseményeknek. Ezekről adnak hírt ezek az aprónyomtatványok. A kiállítás másik apropóját egy pécsi főpap adja. A városért oly sokat tevő pécsi főpapok egyike: Kelemen József kanonok-nagyprépost, aki 150 évvel ezelőtt fejezte be tevékeny életét. S az ő gyűjteménye nem kis mértékben hozzájárult e tárlatnak a gazdagságához. Kelemen József fontos politikai tapasztalatokat szerzett az 1843/44-es országgyűlésen, amelyen káptalani követként vett részt. Irodalmi tevékenységet is folytatott: egyik munkatársa, szerzője volt a Szepesy Ignác-féle hat kötetes bibliafordításnak. Azokról a könyvekről beszélek, amelyeket Kiss György szobrán a püspök, maga is irodalmár lélek, a kezében tart, magához ölel. A főpap emberi alakját abból a levélből is megismerhetjük, amelyet a fiatal Mátyás Flórián, később jeles nyelvész és történész hozzá, a pártfogójához intézett: „hogyha élek, mondhassam, hogy éltem; s nemcsak kevésnek s kis időre használjak, hanem, hogy a késő nemzetség is érezze hasznát életemnek.” Ezt az életfilozófiát Mátyás Flórián jórészt Kelemen Józseftől tanulta. A Hártyaterem másik tárlósorában a korabeli, a negyvenes évektől a Világos utáni időkig alakuló színházi életről tanúskodó dokumentumokat látunk. Köztük a Bánk bán egyik német fordításának kinyitott, mintegy fellapozott kéziratos füzetét. Az itt látható színlapok – A skót nemes című, Walter Scottra visszavezethető előadásé, Victor Hugo Ruy Blas című drámája egyik változatáé, Szigligeti Ede népszínműveié, köztük a Liliomfié – az egykori nézőket szólították meg, számunkra, mai látogatók számára pedig felidézik a régi színházi világot, amelyben nem akárkik képviselték Tháliát. Mások mellett a magát „pécsi fi”-nek nevező Fáncsy Lajos, a jeles hősszínész, Lendvay Márton, aki a pesti kedélyeket felzaklató „operaháború” miatt utazott városunkba, ahol már működött a „Pétsi Magyar Színész Társaság”, majd 1840. március 20-án a Hamlet címszerepével búcsúzott az Elefántos házban összegyűlt híveitől. És ne feledkezzünk meg Dérynéről, aki így emlékezik naplójában itteni élményeire: „Elmentünk Pécsre. Ott csakugyan mindnyájan jobb szerettük tölteni a telet, ott igen műértő közönség volt, 5 Forradalom, színház, sajtó mely igen szeretett színházba járni, és sok muzsikaértő volt. […] Adhattunk nagyobbszerű daljátékokat. Itt elememben voltam. Több úri házzal csakhamar megismerkedtem; mindenütt volt zongora. Mindenütt énekléssel tölthettük az időt.” Ezek még a biedermeier évei voltak. Amikor a ciszterci gimnáziumban a majdani jeles lapszerkesztő, Frankenburg Adolf, Nagy Ignác (ki ne ismerné az ő Tisztújítás című vígjátékát), Garay János és Tóth Kálmán koptatta a padokat. Tóth Kálmán a forradalmat A pécsi főtanodai ifjúság örömdalával köszöntötte. (Gyulai Pál később őt Petőfi-epigonnak nevezte, ami miatt a költő 1855-ben kihívta párbajra szigorú kritikusát.) A Székeskáptalani teremben a korabeli pécsi sajtó emlékeit láthatjuk. A Pressfreie Flugblättert, utódát, a Fünfkirchner Zeitungot, illetve ennek nevezetes melléklapját, a Pécsi Tárogatót. Hozzá kell tennem, hogy a szerkesztőt, Neuwirth Ernőt bátor hangú írásaiért a szabadságharc leverése után várfogságra ítélték, tíz nehéz évet raboskodott, majd nyomorban, megőrülve fejezte be életét. Ő is mártír lett, mint Bresszán János. A sajtót bemutató tárlókkal kapcsolatosan egy üres helyet is ki kell töltenem. Ez a hely a Pécsi Aurora helye, Balogh Károly 1843-ban megjelent, s mindössze egyetlen számot megért, ám igen színvonalas anyagot közlő lapjáé. Ennek szerkesztőségi hagyatéka őrizte meg többek között Örömfy Vidor és Petrovics Sándor négy költeményének kéziratát, mondanom sem kell, hogy a két név mögött a fiatal Petőfit kell felismernünk. Azért hozom szóba a Pécsi Aurorát, mert, mint mondtam, egyetlen példányát sem láthatjuk. De ez nem a rendezők hibája, mert annak idején nekem is Budapestre kellett utaznom, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban fellapozhassam. Ahogy Bresszán Jánossal kezdtem beszédemet, egy másik idegenből magyarrá vált pécsi emberrel, a fuvolaművész Amtmann Prosperrel fejezem be, akit Surányi Miklós is megmintázott Kantate című regényében, s aki a forradalom idején megzenésítette a Nemzeti dalt. Ez is apró adalék ennek a gazdag kiállításnak az anyagához. Ezzel a Forradalom, színház, sajtó című kiállítást, amelyből megtudhatjuk, Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19 század közepén? – megnyitom. Prof. Nagy Imre az MTA doktora, professor emeritus 6 Forradalom, színház, sajtó Bevezetés A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya a 2018/2019es időszaki kiállítását a Kis- és Aprónyomtatványtár bemutatásának szentelte. A téma az osztályon folyó feldolgozó munka során merült fel, aktualitását a forradalom és szabadságharc 170. évfordulója, valamint a gyűjtemény digitális adatbázisként való népszerűsítése adja. A Kis- és Aprónyomtatványtár részét képezi Kelemen József pécsi nagyprépost, kanonok (1790–1868) három gyűjteményes kötete. A gyűjtemény kialakításáról nem állnak rendelkezésünkre információk, de tematikája tükrözheti Kelemen József személyes érdeklődését. A széles körű műveltséggel rendelkező pécsi nagyprépost tevékenyen hozzájárult a Szepesyféle bibliafordításhoz, 1833 és 1838 között a pécsi líceum aligazgatója volt, az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlésen a káptalan követeként vett részt. Naplójában rögzítette az 1848/49es pécsi eseményeket, amely jelentős forrásértékkel bír a téma kutatói számára. A kis- és aprónyomtatvány elvnevezés gyűjtőfogalmat takar. A könyvtári terminológia szerint a kisnyomtatvány terjedelmében 4 ívet meg nem haladó füzetes kiadványt jelent, míg az aprónyomtatvány fogalma az egyleveles nyomtatványokra vonatkozik. A dokumentumok elektronikusan is kereshetők a Corvina-rendszer felületén, és a könyvtár új digitális tartalomszolgáltató rendszerén, a Digitália honlapján is elérhetőek. Ez utóbbiak közé sorolják a plakátokat, röplapokat, hirdetményeket, színlapokat és előfizetési felhívásokat. A Kelemengyűjtemény három kötete a 19. század közepéről tartalmaz aprónyomtatványokat. A különálló dokumentumokat először összefűzték a kötetekben, majd az összefűzés eltávolításával a borító inkább csak mappaként működött, így a lapok külön-külön is mozgathatóvá és bemutathatóvá váltak. A kiállítás címe azt a három témát jelzi, amelyek köré a legtöbb dokumentum csoportosítható: Forradalom, színház, sajtó. A gyűjteményben rendelkezésre állnak ugyanis pécsi vonatkozású aprónyomtatványok 1848/49-ből, színlapok az 1840-es és ’50-es évekből, valamint előfizetési felhívások országos lapokra az 1850-es évekből. A forrástípus sajátossága, hogy a korabeli írott kommunikációban a közvélemény tájékoztatására szolgáló aprónyomtatványok elsősorban nem azt tükrözték, ami történt, hanem azt, amit a szerzők tudatni akartak a történésekről a közvéleménnyel. Ez a megközelítés a többi dokumentum értelmezésénél is működőképesnek bizonyul. Mindhárom téma, a forradalom, a színház és a sajtó aprónyomtatványai egyaránt értelmezhetők a szerzői szándék felől, kommunikációtörténeti kontextusban. Így született meg a kiállítás alcíme: Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén? A Hártyaterem bal oldali vitrinsorában kaptak helyet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc pécsi vonatkozású aprónyomtatványai, amelyek az 1848 márciusától 1849 júliusáig Pécsett történt eseményekre reflektálnak. Az elrendezés elve a kronológia és a téma volt, a témát minden esetben a vitrinek címével tettük egyértelművé: Forradalmi napok; 7 Forradalom, színház, sajtó A polgári átalakulás első lépései; A sajtószabadság jegyében; Forradalmak a Habsburg Birodalomban; A város megszállása; A forradalom anyagi vonatkozásai; A városi közrend fenntartása; Kísérlet a város visszafoglalására; Végjáték a távolban. Az aprónyomtatványok kiadásának történeti hátterét minden vitrinben magyarázó szövegek mutatják be a forradalom hírének Pécsre érkezésétől az utolsó harcokról szóló tábori jelentésekig. Az egyes témákra Kelemen József naplójából vett idézetek reflektálnak a vitrinek felett, melyekből kiderül, hogy a nyomtatott szövegek mellett a szóbeliségnek is fontos szerepe volt a tájékoztatásban, illetve a két médium kölcsönösen hatott egymásra. Az installációk között kronológiai táblázatok is szerepelnek, amelyek a pécsi események országos, illetve nemzetközi kontextusát jelenítik meg. A vitrineket a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Múzeuma által kölcsönzött tárgyi és szöveges források teszik változatosabbá. A Hártyaterem jobb oldali vitrinsorában állítottuk ki a gyűjtemény színlapjait. Az első három vitrinben a színlapok formai jegyeinek változására helyeztük a hangsúlyt. Egy-egy színi évad sikere a rendező rátermettségén és a színészek játékán túl a közönség megfelelő tájékoztatásán is múlott. A színlapok különböző tipográfiai megoldásokkal és figyelemfelkeltő szövegekkel próbálták a közönség érdeklődését megnyerni. Olvashatjuk például, hogy „az eredeti legújabb, legjelesebb” darabokat előadó társulat „a közönség pártfogásáért mély tisztelettel esd.” A kiadás intenciója itt tehát a közönség színházba csábítása volt. Az első színlapok az 1840-es évekből származnak. A városban ebben az időben épült fel az első állandó kőszínház a Mária utcában. Korábban az egykori pálos kolostor épületében, vagy éppen az Elefántos házban léptek fel egy-egy évad erejéig az egymással gyakran vetélkedő német és magyar nyelvű vándortársulatok. A második vitrinben az igen rövidre sikerült 1848-as tavaszi idény színlapjait mutatjuk be. A harmadik vitrin az 1851-es évadból származó plakátok formai jegyeire koncentrál. Ekkor Latabár Endre rendező társulata léphetett színpadra. A színlapok a további vitrinekben ezen kívül alkalmat adnak a pécsi színházi élet, a vándorszínészet, egyes szerzők és műfajok rövid tárgyalására. Az installációkon színésznaplók részletei és a színlapokhoz kötődő információk olvashatók. A kiállítás harmadik egysége a Székeskáptalani teremben kapott helyet, ahol különböző országos lapok előfizetési felhívásait rendeztük el. Pécs az 1860-as évekig nem rendelkezett helyi sajtóval Neuwirth Ernő Adolf 1848-ban kiadott rövid életű lapjait leszámítva. A kiállítás mottójául választott kérdés: „Hogyan jutottak el a hírek a pécsi polgárokhoz a 19. század közepén?” – itt különösen aktuális lehet. Saját helyi lapok híján a pécsiek az országos sajtóból értesülhettek a legfontosabb hírekről, és ezekhez a lapokhoz előfizetési felhívásokon keresztül lehetett hozzájutni. Az kiadás szándéka a színlapokhoz hasonlóan itt is a közönség megnyerése volt. Érdekes megfigyelni, hogy a különböző témájú lapok mely neves szerkesztők és írók felsorakoztatásával, milyen retorikai és tipográfiai fogásokkal próbálták ezt elérni. Az előfizetési felhívások mellett a püspöki könyvtárban található újságokat – politikai, irodalmi lapokat, évkönyveket, szaklapokat – is bemutatjuk. Az installációk az egyes lapokról és szerkesztőkről közölnek fontos információkat. 8 Forradalom, színház, sajtó A kiállítás arra kívánja a közönség figyelmét felhívni, hogy a történeti dokumentumok, jelen esetben az aprónyomtatványok nem önmagukban álló poros iratok, hanem megjelenésük idejében a kommunikáció eszközei voltak, melyek lehettek a tájékoztatás, a reklám, a meggyőzés, a hatalomgyakorlás, vagy akár az elnyomás eszközei is úgy, ahogyan mai formájukban is hasonló funkciókat tölthetnek be. Továbbá nem önmagukban állók abból a szempontból sem, hogy mindig valamire való reakcióként születtek, és mindig a többi médiummal való kölcsönhatásban fejtették ki hatásukat. 9 Forradalom, színház, sajtó I. rész Forradalom Forradalmi napok Az 1848. március 15-i forradalom híre Baranya megyébe március 17-én érkezett meg. A Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot egy komáromi kereskedő hozta hajón Mohácsra. Pécsett másnap, március 18-án jelentek meg a forradalmat éltető első plakátok. A Főtéren Perczel Miklós beszédet tartott a társadalmi egyenlőségről, Pécs város közgyűlése elfogadta a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. Az Éljen a király! Éljen a haza! című röpirat még aznap tudósított a pécsi városi tanács és a „város közönségének” gyűléséről, amely a változások támogatása mellett foglalt állást, és kijelölte a másnapi gyűlés időpontját. A szövegben két elem jelenik meg hangsúlyosan: egyrészt a királyhoz való hűség nyomatékosítása („Éljen a király!”), másrészt az átmenet békés jellegének kiemelése („a haza jobblétének békés reformok általi előmozdítása”). Ezzel szemben a forradalom szó egyszer sem fordul elő. A városi tanács szándéka az események kézben tartása, az átmenet békés úton való biztosítása és az uralkodóval való jó viszony megtartása lehetett. Ezért hivatalos hírforrást kellett biztosítani a közvélemény számára a szélsőségek elkerülése érdekében. 1848 tavaszán a lakosság mindennapi életét súlyos gondok terhelték, amelyek elégedetlenséget szültek: megingott az osztrák papírpénz árfolyama, hiányzott az ezüst váltópénz, drága volt a marhahús, megnehezült a só beszerzése stb. Elsősorban gazdasági okok vezettek Pécsett is a március végén jelentkező zsidóellenes megmozdulásokhoz. Pécs város tanácsa március 27-én „a közönség nyomására” elhatározta, hogy az 1840 óta törvényesen befogadott helybéli zsidóknak három napon belül el kell hagyniuk a várost. A szorongatott helyzetben lévő zsidóság kérelemmel fordult a városi tanácshoz és kiáltványban a város lakosságához, hogy ne kívánják minden javaikat hátrahagyva ily rövid idő alatt elköltözésüket. Kérelmük nem érte el a kívánt hatást, és a mintegy negyven család nagyobb része kénytelen volt elhagyni a várost. A kiáltványon fennmaradt Kelemen József kéziratos feljegyzése: „Nagy mozgás volt! a szegény zsidókat mind ki akarták hajtani”. Katalógusszám: FK1 Pécs Szabad Királyi Város Tanács Éljen a király! Éljen a haza! Pécs, [Lyceum Nyomda], 1848. 1 p., 51 x 40 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.150 10 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK2 [A pécsi izraeliták] Polgárok – Hazafiak! Pécsett, a lyceumi nyomdában, 1848. 1 p., 42 x 27 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.31 1. kép. Éljen a király! FK1 11 Forradalom, színház, sajtó A polgári átalakulás első lépései Helyi szinten a polgári átalakulás első lépései közé tartozott a városi tiszti kar és a képviselők választása, valamint a nemzetőrség felállítása, amelyeket az áprilisi törvények értelmében hajtottak végre. Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. április 20-án kelt Pécs Város közönségének kezdetű leiratában utasította a várost új városi tisztviselők és képviselők választására. Ennek értelmében a választások előkészítéséhez gyűlést kellett összehívni, amely kijelölte a választás időpontját, a választókerületeket és összeállította a választók listáit a cenzus alapján. Mindezek után május 7-én már egy német nyelvű felhívás szólította fel a polgárokat, hogy május 11. és 15. között a városrészek szerint bizottságok előtt igazolják jogosultságukat a választásra. Választójoggal csak azok a felnőtt férfiak bírtak, akik az előírt vagyoni vagy műveltségi feltételeknek megfeleltek. A kerületi választmányok ezek után összeállították Pécs szabad királyi város választói névsorát, amelyet május 16. és 18. között a városházán függesztettek ki. Április 22-én főispánná nevezték ki a liberális ellenzék vezetőjét, Batthyány Kázmér grófot. A május 28. és június 1. között tartott pécsi választáson a radikális nézeteiről ismert Aidinger Pált választották polgármesterré. Az országos szintű népképviseleti választásokon szintén ő szerzett többséget. A Pécs Budai Városi nemzeti őrsereg öszveirása című dokumentum a pécsi nemzetőrség felállításáról ad hírt. Feladata a városi közrend fenntartása és a Dráva-vonal védelme volt. Az ún. mozgó nemzetőrség fegyver, egyenruha és kiképzés hiányában azonban nem tudta a hozzá fűzött reményeket beváltani. A nemzetőrségből később többen a honvédségbe léptek át. Katalógusszám: FK3 Szemere Bertalan Pécs Város közönségének Pécsett, Nyomatott a lyceumi Nyomdában, 1848. 2 p., 40,5 x 25,7 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.24 Katalógusszám: FK4 Der Magistrat der königl. Freistadt Fünfkirchen Aufruf Fünfkirchen, gedruckt in der Lyc. Buchdruckerei, 1848. 1 p., 39,3 x 25,2 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.26 12 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK5 Pécs Szab. Kir. Város’ Választóinak betürendes névsora (másolat) [Pécs], [Lyceum Nyomda], [1848.] 1 p., 29,7 x 42 cm papír Janus Pannonius Múzeum Ltsz: 73.12 Katalógusszám: FK6 Pécs Budai Külvárosi nemzeti őrsereg öszveirása (másolat) [Pécs], [Lyceum Nyomda], [1848.] 1 p., 29,7 x 42 cm papír Janus Pannonius Múzeum Ltsz: 78.390 A sajtószabadság jegyében Országos sajtó Pest-Budán 1848. március 15-én a forradalom kivívta a sajtószabadságot. Számos újság ekkor kezdte meg működését. Kossuth Lajos a Pesti Hírlap elvesztése után 1848. július 1-jén indította Kossuth Hírlapja című lapját. A vezércikkek nagy részét Kossuth írta, amelyek gyakran nem egyeztek minisztertársainak véleményével. Kelemen József hagyatékában megtalálható az Előleges hirdetés Kossuth Hírlapja iránt, az egyetemi könyvtárban pedig a lap példányai 1848. július 1-től 1848. december 31-ig. Helyi sajtó Pécsnek a forradalom előtt nem volt rendszeres napilapja. 1848 áprilisától októberig Neuwirth Ernő Adolf szerkesztésében jelent meg a Preßfreie Flublätter. Magyar nyelvű társlapja a Pécsi Tárogató volt. A próbaszámban a sajtószabadság kérdéséről, valamint Horvátország helyzetéről és nyelvhasználatáról olvashatunk cikkeket. Programjában szerepelt az összes párt egyesítése, az ország minden nyelvének testvérisége, a törvény előtti egyenlőség és szabadság védelme, valamint a nemzeti és szociális kibékülés elősegítése. 13 Forradalom, színház, sajtó Alkalmi kiadványok A rendszeres sajtón kívül a röpirat volt a tájékoztatás eszköze, amellyel célirányosan lehetett megszólítani egy adott közösséget. Bozó Antal uradalmi tiszt 1848. április 24-én intézett Fölvilágositó szózat[ot] a néphez, azon dolgok iránt, mellyekről négy hét óta annyit beszélnek az emberek. A városból érkező híreket a bellyei uradalom egykori jobbágyai nehezen tudták kezelni, egymásnak ellentmondó híresztelések, szóbeszédek, netán rémhírek foroghattak közszájon, melyek nyugtalanságot kelthettek körükben. A röpirat a polgári átalakulás kulcsfogalmait magyarázza meg, mint például a „felelős ministerium, közteherviselés, örökváltság, népképviselet, szabadsajtó és a nemzeti őrsereg”. 1848 áprilisában és májusában Baranya megye számos községében került sor megmozdulásokra a parasztságot érintő változások nyomán. A röpirattal a szerző a helyi közösség lázongásait kívánta megakadályozni a békés átalakulás jegyében. A helyi lakosság később ugyanakkor gyakran találkozhatott a forradalom ellenében kiadott aprónyomtatványokkal is, mint például Windischgrätz Magyarország lakósaihoz című röpiratának esetében. Katalógusszám: FK7 Kossuth Lajos Előleges hirdetés „Kossuth Hirlapja” iránt Pest, Nyomt. Trattner Károlynál, 1848. 1 p., 26,9 x 21,5 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.19 Katalógusszám: FK8 Neuwirth Ernő Adolf Preßfreie Flugblätter: die erste Probenummer Fünfkirchen, Gedruckt in der Lyceums Buchdruckerei, 1848. 4 p., 31 x 23 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.23 Katalógusszám: FK9 Bozó Antal Fölvilágosító szózat a néphez: azon dolgok iránt, mellyekről négy hét óta annyit beszélnek az emberek 14 Forradalom, színház, sajtó Pécsett, a lyc. nyomdában, 1848. 4 p., 30,2 x 24,5 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.25 Katalógusszám: FK10 Windischgrätz, Alfred Magyarország lakósaihoz (Másolat) [s.l.], [s.n.], [s.a.] 1 p., 29,7 x 42 cm papír Janus Pannonius Múzeum Ltsz: 71.944 2. kép. Fölvilágosító szózat FK9 15 Forradalom, színház, sajtó Forradalmak a Habsburg Birodalomban A Habsburg Birodalom itáliai tartományaiban 1848 tavaszán egymást követték a forradalmi megmozdulások. A Szárd-Piemonti Királyság uralkodója, Károly Albert a mozgalmakat kihasználva március 23-án hadat üzent Bécsnek. A Piemont vereségével végződő háborút nemcsak a harctéren vívták, hanem a korabeli médiában is. Ennek egyik forrása a Mantelmann néven kiadott röpirat: Történet a hírhedt Carbonari-királyról, aki megesküdött, hogy Bécset három hónapon belül porig rombolja. A carbonari-király gúnynév utalás a század elején létrejött monarchiaellenes mozgalomra, amelynek célja Itália függetlenségének kiharcolása volt. A röpirat válasz Károly Albert Habsburg-ellenes kiáltványaira. A szerző nagypofájú szörnyetegnek nevezte a piemonti királyt, szemére vetette a császár, a nemzetközi jog és Ausztria szuverenitásának megsértését, a polgárháború kirobbantását, a foglyok bántalmazását, és kilátásba helyezte Radetzki marsall bevonulását Torinóba. Hajnik Pál országos rendőrfőnök Legújabb és leghitelesebb hírek Bécsből című röpirata 1848. október 6-án, délután 5 órakor Bécsben kelt, amelyet a pécsi Lyceum Nyomda is kiadott német nyelven. A bécsi forradalom eseményeiről szóló jelentés beszámolt a Tabor-hídnál kibontakozó harcokról, Latour hadügyminiszter felakasztásáról és a felkelők magyarok iránti szimpátiájáról, amely a magyar közvéleménynek szóló jelentés fő üzenetét képezte. „Magyarország szabadsága mindenki szabadsága!” 1848. december 2-án Ferenc József foglalta el a trónt. Az udvar tőle remélte a birodalom rendjének helyreállítását. Trónra lépését deklaráló manifesztumának érdekessége, hogy uralkodói mivoltának ünnepélyes kinyilvánításán túl az adott helyzet megoldására irányuló, konkrét parancsok is bekerültek a szövegbe. Megerősítette elődje rendelkezéseit, felhatalmazta Windischgrätz főparancsnokot a rend visszaállításához szükséges eszközök alkalmazására. Végül a lakosság jóindulatát próbálta elnyerni, és felvillantotta az Isten oltalma alatt eljövő béke és egyetértés korát… Katalógusszám: FK11 Mantelmann Geschichte vom berüchtigten Carbonari-König Carl Albert, welcher geschworen hat, binnen drei Monaten Wien in einen Schutthaufen zu verwandeln Wien, gedruckt in der Josephstadt, Langegasse Nr. 58., 1848. 4 p., 25 x 20 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.95 16 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK12 Hajnik Pál Allerneueste höchst wichtige authentische Nachrichten aus Wien Fünfkirchen, gedrukt in der lyc. Buchdruckerei, 1848. 1 p., 39,5 x 24,7 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.29 Katalógusszám: FK13 Ferenc József Mi I. Ferencz-József Isten Kedvező Kegyelméből Austriai császár [...] ezennel a Magyar- és ErdélyOrszágok feletti uralkodást is átvettük [s.l.], [s.n.], 1848. 1 p., 39 x 48 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.152 A város megszállása Windischgrätz decemberi támadásának eredményeképpen Pest-Budát és a Dunántúl nagy részét császári csapatok szállták meg, míg a kormány Debrecenbe költözött, a hadtesteket pedig a Tisza középső vidékére vonták össze. Pécsre január 31-én vonultak be a császári csapatok. Másnap, február 1-jén már báró Sebottendorf nevében megjelent az az aprónyomtatvány, amely a pécsi polgármesterrel, rajta keresztül pedig a város lakosságával tudatta, hogy Baranya megye és Pécs városa a katonai parancsnokság fennhatósága alá került. Ez többek között elszállásolási kötelezettséget, rögtönítélő bíróságot és az egyesületek feloszlatását jelentette a pécsi polgárok számára. A hírlapok szerkesztőit és kiadóit letartóztatták. A röpívek, falragaszok, röpiratok terjesztését betiltották, a katonai parancsnokság hirdetményeit viszont nyilvános helyeken ki kellett ragasztani, tartalmukat pedig ismertetni kellett a lakossággal. Ez a nyomtatott kommunikáció monopóliumát jelentette a városban. Az 1849. február 7-én megjelent Hirdetmény arról árulkodik, hogy a hivatalos, nyomtatott kommunikációval szemben a hírek szóbeli terjesztése nyert teret, amely ellen az új városi tanács kénytelen volt fellépni. Hiába jelent meg a hivatalos híradás Nemegyei Bódog – a dunántúli népfelkelés szervezője – seregének vereségéről, a városi közvélemény ezt nem fogadta el. A közrend fenntartása érdekében ezért a császárhű városi hatóság szükségét látta egy újabb közlemény kiadásának, amelyben a szóbeli hírek hivatalos cáfolatán túl a 17 Forradalom, színház, sajtó további terjesztőkkel szemben komoly retorziót helyezett kilátásba. A kiadás szándéka itt egyértelműen a represszióra és a rendfenntartás igényére vezethető vissza. Egy újabb, 1849. február 14-én kiadott Tudósítás a császári hadsereg Eszék várába való bevonulását jelentette be. A hír azért volt jelentős, mert az erődítménynek kulcsszerepe volt a Dél-Dunántúl védelmében. A városban ezután már nem nagyon lehetett ellenállásra gondolni. Katalógusszám: FK14 Sebottendorf von der Rose, Heinrich Nemzetes Müller Ferencz Urnak Pécs Sz. Kir. Város Polgármesterének: [...] Baranya megye Pécs városával egyetemben mostantól fogva a katonai Parancsnokság hatósága alá rendeltetett Pécsett, [Lyceum Nyomda], 1849. 2 p., 35 x 24 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.92 Katalógusszám: FK15 Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa Hirdetmény .[...] Nemegyei lázitó csapatjának legyőzetése [...] = Ankündigung.[...] Niederlage des Rebellen-Corps von Nemegyei [...] [Pécs], [Lyceum Nyomda], [1849.] 1 p., 39 x 24 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.14 Katalógusszám: FK16 Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa Tudósítás:[...] Eszék várába a cs. kir. hadsereg minden ellenállás nélkül bévonulván [...] = Nachricht [...] die k.k. Truppen [...] in die Festung Esseg eingedrückt sind [...] Pécs, [Lyceum Nyomda], 1849. 1 p., 40 x 24 cm papír PTE Egyetemi Könyvár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.13 18 Forradalom, színház, sajtó 3. kép. Hirdetmény FK15 19 Forradalom, színház, sajtó A forradalom anyagi vonatkozásai A Batthyány-kormánynak 1848 nyarán pénzügyi nehézségekkel kellett szembenéznie. Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegyek kibocsájtására, melynek nemesfém fedezetét több forrásból, részben közadakozásból teremtették meg. A közadakozás a forradalom anyagi hátterének fontos intézménye volt a későbbiekben is, bár szimbolikus értéke valószínűleg nagyobb súllyal bírt. Pécs város Tanácsa 1848. december 23-án Felhívást tett közzé, amelyben felajánlásokat kért kötszerre, fehérneműre és pénzbeli hozzájárulásra. A Hazám lelkes Leányai! kezdetű nyomtatványt Asztalos Jenő köz- és váltóügyész tette közzé, amelyben Pécs város fiatal női lakosságát szólította meg, és arra kérte őket, hogy készítsenek sebkötözésre alkalmas vásznat, kötelet vagy fehérneműt a szabadságharc sebesült katonái javára. A patetikus, érzékeny hangnem egyértelműen a női közönségnek szólt. Feltételezhető, hogy a szerző a romantika-korabeli nőknek szóló irodalom stílusából merített felhívása megfogalmazása során. A megszállt területek feletti ellenőrzés fontos eleme volt a pénzügyi kontroll. Windischgrätz ezért 1849. február 23-án Proclamatiót tett közzé, amelyben megtiltotta a 15 és 30 krajcáros kincstári utalványok használatát. A pécsi lakosság a Lyceum Nyomda nyomtatványán keresztül értesülhetett a tiltásról. Katalógusszám: FK17 Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa Felhivás! [...] felajánlandó tépést [...] Schedl Ignácz tanácsnok úrnak behozandják = Aufforderung […] Sammlung der Charpie [...] Hernn Senator Ignatz Schedl überreichen werden Fünfkirchen, gedruckt in der Lyc. Buchdruckerei, 1848. 1 p., 41,7 x 26,5 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.15 Katalógusszám: FK18 Asztalos Jenő Hazám lelkes leányai! [...] Tépetet, kötelékeket, fehér-neműt, mivel a szükségen segithetni véli finom lelketek Pécsett, nyom. a Lyc. Nyomdában, [1848-1849.] 1 p., 28 x 22 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.27 20 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK19 Windischgrätz, Alfred Proclamatio [...] 30 és 15 krajczáros jegyeket érvény- s értéktelennek nyilvánítom Pécsett, nyom. a lyc. nyomdában, 1849. 1 p., 39 x 24,5 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.12 Katalógusszám: FK20 15 és 30 krajcáros kincstári utalványok 1848/1849. papír Janus Pannonius Múzeum Ltsz. 57.146.9, 57.146.10 Katalógusszám: FK21 Kossuth-bankók különböző címletekben 1848/1849. papír Janus Pannonius Múzeum Ltsz. 57.146.11, 57.146.18, 57.146.1, 57.146.17 21 Forradalom, színház, sajtó 4. kép. A forradalom anyagi vonatkozásai. Vitrinfotó. FK19, 20, 21 22 Forradalom, színház, sajtó A városi közrend fenntartása Pécsre 1849. január 31-én vonultak be a császári csapatok. Február 1-jén aprónyomtatványokon kihirdették a város lakosságának az ostromállapotot, február 2-án pedig Rendelet! címmel megjelent a fegyverek 36 órán belüli beszolgáltatását elrendelő nyomtatvány. A rendelet szerint a fegyverek eltitkolását halállal büntették, ennek ellenére a rendelkezést még a forradalom leverése után majdnem egy évvel, 1850. április 18-án is meg kellett ismételni. A korszakban használt fegyverek A csappantyús vagy lőkupakos tűzfegyverekre történő átállás a 19. század első felében kezdődött meg. A korábban használt kovás puskákat és pisztolyokat fokozatosan felváltották a kémiai gyújtású lőfegyverek. Ezek szintén elöltöltős fegyverek voltak, azonban a lőportöltetet már nem a kova és az acél szikrája, hanem egy ütésre robbanó kémiai vegyület (leggyakrabban higany-fulminát, azaz durranóhigany) szúrólángja gyújtotta be. A császári-királyi hadsereg átfegyverzését 1840-ben kezdték meg Vinczenz von Augustin táborszernagy által tervezett, majd 1854-ben a Lorenz-típusú lőfegyverekre. A régi gyalogsági kardok helyett 1836-ban egységesített szablyákat vezettek be az osztrák hadseregben, 1836/51 M osztrák gyalogsági szablyát. Markolata a korszak divatjának megfelelően felül előre hajló „S” alakú kengyellel volt ellátva. E kedvelt forma az 1848-as európai forradalmak korában több helyen is feltűnt. A fegyver pengéje mindkét oldalon pengevájatos. 1851-ben a markolat kissé módosult: a kengyel és a hárítólap szögletes találkozását betéttel erősítették meg. Az 1848/49-es magyar szabadságharcot megelőzően az 1837 M szablya volt az utolsó egységesített gyalogsági szúró-vágó fegyver. Ezt a típust vették át a magyar honvédek is, az ő kezükben vált az „S” kengyeles szablya mára hagyományos nemzeti fegyverré. Katalógusszám: FK22 Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa Rendelet. […] fegyvereit alóirott kelettől számitandó 36. óra alatt béhozza = Verordnung : Waffen binnen 36. Stunden [...] einbringe [Pécs], [Lyceum Nyomda], 1849. 1 p., 36 x 23 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.77 23 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK23 Csappantyús pisztolyok a 19. század közepéről fém, fa Janus Pannonius Múzeum Ltsz. 73.70, 73.90 Katalógusszám: FK24 1836/51 M osztrák gyalogsági szablya fém Janus Pannonius Múzeum Ltsz.n. 5. kép. A korszakban használt fegyverek és beszolgáltatásukat elrendelő röpirat. Vitrinfotó FK22, 23, 24 24 Forradalom, színház, sajtó Kísérlet a város visszafoglalására A tavaszi hadjárat során az ország nagy részéről kiszorították a császári csapatokat. A fő hadszíntér Magyarország Kápolnától Győrig terjedő középső sávja volt. Baranya megyében továbbra is császári csapatok állomásoztak. Pécsről június elején kivonult a császári haderő a dél-baranyai népfelkelés leverésére. 1849. június 11-én Majthényi József kormánybiztos a császári haderő távollétét kihasználva pár napra visszafoglalta a megye északi részét és Pécset. Nyílt rendelet című röpiratában közölte Szemere Bertalan rendeletét, saját nevében pedig az önbíráskodás ellen próbált fellépni. Június 15-én Borotha cs. kir. őrnagy megfutamította a pécsi népfelkelőket. Június 17én Stokucha őrnagy Bewohner Fünfkirchens! [Pécs lakosai!] kezdetű röpiratában a város küldöttségének kérésére amnesztiát hirdetett a felkelésben résztvevőknek és elengedte a hadisarcot. Június 18-án a császári haderő visszatért a városba. Június 24-én Stokucha őrnagy Pécs Városa Lakósaihoz című röpiratában ígéretet tett arra, hogy az elmenekült felkelők büntetlenül visszatérhetnek 16 személy kivételével, akiket név szerint is felsorolt. Végül gyengéd fenyegetéssel hívta fel lakosság figyelmét a rend és közbéke fenntartására. Katalógusszám: FK25 Szemere Bertalan Nyilt Rendelet. Mellynek erejével Majthényi Jósef Baranya Megyébe, s Pécs városba tejhatalmú Kormánybiztosul kineveztetik Pécsett, nyom. a lyc. Nyomdában, 1849. 1 p., 35 x 21,5 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.7 Katalógusszám: FK26 Stokucha, Marcus Bewohner Fünfkirchens! [Pécs], [Lyceum Nyomda], 1849. 1 p., 37 x 23,7 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.6 25 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK27 Stokucha, Marcus Pécs Városa Lakósaihoz […] a Pécsi közönségnek eltávozott tagjai 14 nap alatt minden bántalom nélkül visszatérhetnek = An die Bewohner Fünfkirchens […] alle jenen so binnen 14 Tagen sich in ihre Heimat verfügen, eine Amnestie angedeihen zu lassen Pécs, [Lyceum Nyomda], 1849. 1 p., 33 x 43 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.155 6. kép. Nyilt Rendelet FK25 26 Forradalom, színház, sajtó Végjáték a távolban 1849. július közepétől Pécsett már nem folytak harcok. A Komárom és Temesvár-Arad környékén zajló ütközetekről a császári hadvezérek nyomtatott tábori jelentései útján szerezhettek tudomást a város lakói. Böhm tábornagy 40. Tábori jelentésében a június 28-án lezajlott Győr környéki harcokról számolt be, július 13-án kelt 41. Tábori jelentésében már a Budára való bevonulásról írt. Haynau tábori szermester jelentéséből ugyanakkor kiderült, hogy a Budára tartó császári csapatokat Komárom védői július 11-én megtámadták. A császár minden bizonnyal nem ezekből a nyomtatványokból értesült az eseményekről… Vajon miért juttatták el a pécsi lakosoknak a magyar nyelven kinyomtatott hadi jelentéseket? Feltevésünk szerint e szövegek intenciója nem a tájékoztatás, hanem a hatalmi viszonyok nyomatékosítása volt, így az elnyomás és a rendfenntartás eszközévé váltak. Ki mert volna ezeket olvasva Pécsett „rendzavarásra” gondolni? Katalógusszám: FK28 Böhm, Joseph Philipp Freiherr von 40. Tábori jelentés. Junius 28-án az 1-ső 3-dik és tartalék sereg Testületei Győr megtámadására kiindultak [s.l.], [s.n.], 1849. 1 p., 34,8 x 21,4 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.5 Katalógusszám: FK29 Böhm, Joseph Philipp Freiherr von 41. Tábori Jelentés. [...] a parancsa alatt álló sereggel folyó Julius hó 11-kén délutáni 5 órakor Budára bevonult [s.l.], [s.n.], 1849. 1 p., 34,7 x 24,1 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.2 27 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK30 Haynau, Julius Jakob Tábori Szermester Báró Haynau Úr, a Komárom előtt folyó hó 11-dikén történt jelentékeny ütközetről Ő Császári Felségének a következő legalázatosb tudósítást terjesztette fel [s.l.], [s.n.], 1849. 1 p., 40,5 x 26,5 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.4 7. kép. Haynau tábori jelentése FK30 28 Forradalom, színház, sajtó II. rész Színház Reformkori színlapok A mai értelemben vett plakáttal, falragasszal csak a betűnyomtatás megjelenése utáni időszakban találkozhatunk. Eleinte jórészt szöveges plakátok jelentek meg az utcákon, a későbbiekben ezek a szövegek képekkel egészültek ki. A szöveges plakát legtöbbször pontos, precíz, részletekbe menő, sok információt tartalmazó, adatokban gazdag dokumentumtípus. Főként valamely hivatalos szerv vagy intézmény tájékoztatási eszköze volt a település lakossága felé. Korabeli szerepe a szűkebb vagy tágabb közösségnek szóló tényközlés volt. Akár szöveges, akár grafikai plakátról legyen szó, a kiadásoknak mindig célja van: az érdeklődés felkeltése, a tájékoztatás, a meggyőzés kép vagy szöveg segítségével. A színlapok figyelemfelkeltő szerepének illusztrálása jól nyomon követhető a különböző korszakok formai jegyeinek vizsgálata útján. A 19. század első felében még jórészt németül keletkeztek ezek a dokumentumok, ezzel meg is jelölve célközönségüket. Később, a magyar színház terjedésével már magyarul is olvashatók voltak az információk, de gyakran szerepelt mellette német fordítás is. A világi vagy polgári színjátszás első követei német színtársulatok voltak. 1786-ból ismert az első Pécsett megtartott színi évad, s a századfordulót követően már évről évre kaptak játéklehetőséget a német vándortruppok. 1818-tól pedig már a nemzeti színészet fokozatosan ide látogató követeivel is számolnia kellett a város vezetésének. Katalógusszám: FK31 Pécsi Színház Die Pilgerinn, oder Sieg der Frauenlist Fünfkirchen, [Lyceum nyomda], 1835. 1 p., 23 x 19 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.120 Katalógusszám: FK32 Pécsi Színház Hinko hóhérlegény Pécs, [Lyceum Nyomda], 1847. 1 p., 39 x 45 cm papír 29 Forradalom, színház, sajtó PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.149 Katalógusszám: FK33 Pécsi Színház Don Caesar de Bazan Pécs, [Lyceum Nyomda], 1845. 1 p., 24 x 37 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.157 Forradalmi színház Pécsett A színházi nézőtér a társadalmi nyilvánosság számára jószerével az egyetlen fórumot jelentette a reformkorban. A szórakozás és a politizálás bevett, elismert és általánosan látogatott színhelyévé válhatott, ahol az egyébként nem érintkező osztályok és rétegek együtt jelentek meg. Az országos és vidéki trendektől eltérően a színpadi élet nem került előtérbe 1848-ban Pécsett. Amikor a forradalmi események híre beköszöntött, éppen Csernits Ignác német színésztársasága tartotta vendégjátékát a pécsi közönségnek. Március végén azonban a megállapodás szerint Csernitsnek át kellett adnia a pécsi színpadot a magyar színészeknek, akiknek vezetője Chiabay Pál volt. A 44. életévében járó direktor ekkorra már végigjárta az ország jelentősebb színi állomásait. Pécsett 1848. április 1-jén nyitotta meg magyar nyelvű szezonját, de csak egy hónapon át játszott. A fennmaradt műsorjegyzék alapján látszik, hogy a hangsúly egyre inkább a magyar nyelvű színpadi művekre került. Így Szigligeti Ede szinte már kötelezően szerepelt e rövidre sikeredett idényben, az Egy színésznő és a Zách unokái című műveivel. A Városi Színházban csak az tanúskodott arról, hogy az ország történelmének sorsfordító napjait éli, hogy a rövid szezon idő előtt ért véget a Skót nemes című Dumas/Walter Scott darab eljátszásával. A fennmaradt színi plakátok fejlécén megjelent a magyar címer, amely a szabadságharc leverése után már nem került vissza. Katalógusszám: FK34 Pécsi Színház Zách unokái Pécsett, a lyceumi nyomdában, 1848. 1 p., 23 x 37 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.159 30 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK35 Pécsi Színház Egy szinésznő Pécsett, nyom. a lyc. Nyomdában, 1848. 1 p., 37 x 48 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.147 Katalógusszám: FK36 Pécsi Színház A skott nemes Pécs, nyomatott a lyceumi Nyomdában, 1848. 1 p., 46 x 31 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.148 Katalógusszám: FK37 Scott, Walter Quentin Durward Leipzig, Bernhard Tauchnitz, 1845. [4], 514 p., 16 cm Bőrkötés, papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont 494 31 Forradalom, színház, sajtó 8. kép. Zách unokái. Színlap FK34 9. kép. A Skott nemes. Színlap FK36 32 Forradalom, színház, sajtó Színház az 1850-es években 1849 szeptemberétől kezdett kiépülni Pécsett is az abszolutizmus hatalmi rendszere. Ezt az apparátust elsősorban a fegyveres testületek és az egyre szövevényesebbé váló bürokrácia alkották. Akiről a legkisebb gyanú is felmerült, hogy részt vett a forradalmi eseményekben, rögtön bíróság elé állították. Amíg a vizsgálatok tartottak, a várost elhagyni nem lehetett. A vesztegzár ideje alatt bejutni is nagyon nehéz feladat volt. Az itt tartózkodó idegenekről külön nyilvántartást vezettek. A fogadókban, a kávéházakban és más szórakozóhelyeken kötelező volt lajstromba venni az átutazókat. Az éjszakai nyitvatartási időpontokat is erősen korlátozták. A központosított hatalom ellenőrző lenyomata látható az ekkor nyomtatott plakátok fejlécén: csak a hatóságok engedélyével lehetett bárminemű hirdetést kifüggeszteni. A színházi előadások azonban gyakran az állami bürokráciát megkerülve, rögtönzött módon is meghirdetésre kerültek. Ennek példái a minimális információt tartalmazó kéziratos plakátok, amelyek feltehetőleg az 1850-es években keletkeztek Balatonfüreden. Katalógusszám: FK38 Pécsi Színház Egy szinész élete Pécsett, nyom. a lyc. nyomdában, 1851. 1 p., 39 x 31 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.132 Katalógusszám: FK39 Pécsi Színház Házassági három parancs Pécsett, nyom. a lyc. nyomdában, 1851. 1 p., 39 x 30 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.126 Katalógusszám: FK40 Bogyay Lajos Császárunk, és Apostoli Királyunk [...] Keszthelyen, majd B.Füreden e’ megyének hódolatát elfogadni kegyes leend [s.l.], [s.n.], 1852. 33 Forradalom, színház, sajtó 1 p., 27 x 21 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.22.96 A színház és a művészetek A színházak a szórakoztatás mellett mindig is komoly mentalitásformáló szereppel és társadalmi funkcióval rendelkeztek. Attól kezdve, hogy a női szerepeket valóban nők alakították, a színésznők nagy hatást gyakoroltak a női közönségre: a színésznők is mintákká, példákká váltak, mind viselkedési, mind kulturális és műveltségi téren. Ez a hatás főleg a divat, az öltözködés és a viselkedés területén figyelhető meg. A színház kifejtette hatását a zenei életre is. A 19. századra ugyanis a templomon kívül a színház kötötte le a legtöbb hivatásos zenészt; a színtársulatok növekvő száma, a nagyrészt nemzetközi repertoár lassanként szélesebb réteggé növelte a főállású zenészek csapatát. A lefordított zenés betétek hamarosan átadták helyüket a közönség rokonszenvét közvetlenebbül kiváltó önálló magyar kompozícióknak. A színházakban mindenkor napirenden van a fordítások, sőt eredeti szövegek ki- és átigazítása. A magyar prozódia kiforratlansága, színpad-idegensége miatt nem csak felújítások alkalmával, új szereplők beállásakor vagy rendezőváltáskor hajtottak végre átalakításokat a szövegen. Egyes ismert drámák színpadra alkalmazása során a készülő előadás szövegkönyve gyakran eltért az eredeti dráma szövegétől: az elkészült szövegkönyv ugyanis már a kihúzott részek nélkül, az esetleges sorrend/szövegvariálások tisztázott példányaként került a szereplők és a háttérben munkálkodók elé. A reformkori nemzet öntudatosodása nemcsak a politika jelenségeiben mutatkozott meg, hanem a kulturális élet megnyilatkozásaiban is. A művészeti életben az irodalom reagált és működött együtt legkorábban és legintenzívebben a társadalmi változásokkal. Az irodalom és a képzőművészet ennek az eszmének, s a neki megfelelő politikai programnak a hatása alatt, illetve velük kölcsönhatásban alakította mondanivalóját a népről, a népiről. Továbbá részt vállalt abban, hogy a népről mint a társadalom értékteremtő folyamatában részt vevő és az értékeket őrző rétegéről egészségesebbé formálja a történelem során kialakult általános szemléletet. Katalógusszám: FK41 [Katona József] Bánk Bán Deutsche Übersetzung. [Súgópéldány] [s.l.], [s.n.], [s.a.] 48 fol, 29 cm papír, papírkötés 34 Forradalom, színház, sajtó PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának Kézirattára Ms 881 Katalógusszám: FK42 Shakespeare, William Velencei kalmár. Dráma 4 felvonásban. [Súgópéldány] [s.l.], [s.n.], [s.a.] 43 fol., 25 cm papír, papírkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának Kézirattára Ms 887 Katalógusszám: FK43 Jókai Mór Egy magyar nábob. Jellemrajz a magyar nép életéből, 5 szakaszban. [Súgópéldány] [s.l.], [s.n.], [s.a.] 36 fol., 26 cm papír, papírkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárának Kézirattára Ms 889 Katalógusszám: FK44 Legyező [s.l.], 1851. selyem, csipke Janus Pannonius Múzeum 74.54 10. kép. A színház és a művészetek. Vitrinfotó. FK42, 43, 44 35 Forradalom, színház, sajtó Vándorló színészek, színiutak Az útlevélügy Magyarországon a 19. században még meglehetősen rendezetlen volt. Sem az útlevelek külalakját, sem tartalmát nem szabályozták egységesen. Az 1870-es években még széles körben elfogadottak voltak az egy ív papírra írott ajánló sorok; innen származik az útlevél szó is. A 19. század derekának társadalmi mozgásai, átrendeződései miatt egyre inkább hiányzott egy kizárólag a személyazonosságot bizonyító hivatalos irat, amellyel kellő biztonsággal igazolható, hogy valaki azonos önmagával, és minden kétséget kizáróan az, akinek mondja magát. Tehát ez az „úti levél”, vagy „levél”, máshol „útlevél” is alkalmas volt az egyén személyének igazolására. Adattartalmuk attól függött, hogy a személy honnan hová utazott. Akik egy adott helyen állandó jelleggel éltek, nem hagyták el környezetüket, azok számára nem volt szükség azonosító okmányra, csak ha utazásra szánták magukat, akkor kellett részükre úti levél. Mivel a színésztársulatok tagjai ritkán rendelkeztek állandó lakcímmel, s félévente vagy évente más-más községben léptek fel, így tagjaik számára szükség volt a fentebb említett okmányokra a személyük igazolása végett. Katalógusszám: FK45 Latabár Endre Latabár Endre engedélykérelme (1852. december 20.) Pécs, 1852. 1 p., 40 x 23 cm papír Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára MNL BaML IV. 152.b. Baranyai Cs. Kir. Megyehatóság iratai/ Megyefőnöki általános iratok 1850– 1861. 11997/1852 Katalógusszám: FK546 özv. Komáromi Samuné útlevele Fünfkirchen, 1852. 1 p., 41 x 26 cm papír Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára MNL BaML IV. 1106.b. Pécs Város Tanács iratai. Tanácsi iratok 1848–1871. 516/1855 Katalógusszám: FK47 Kecskésné Győri Mária útlevele Gyöngyös, 1851. 1 p., 41 x 26 cm papír 36 Forradalom, színház, sajtó Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára MNL BaML IV. 1106.b. Pécs Város Tanács iratai. Tanácsi iratok 1848–1871. 516/1855 Katalógusszám: FK48 Győr városa polgármesterétől Kecskésné Győri Mária útlevélkérelme Győr, 1853. 1 p., 41 x 26 cm papír Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára MNL BaML IV. 1106.b. Pécs Város Tanács iratai. Tanácsi iratok 1848–1871. 1803/1853 Szigligeti Ede hatása Szigligeti Ede (1814–1878) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A reformkortól a kiegyezésig ő jelentette az állandóságot a drámairodalomban. A reformkor éveiben a divatos romantikus történelmi drámák mellett, részben külföldi példák alapján, ő teremtette meg a népszínművet. A forradalomban nem volt politikai szerepe, így írói és színházi tevékenységét azonnal folytathatta. Ekkor vált a színházi élet irányítójává, és sokáig ő volt a kor legfontosabb rendezője. Drámaírói pályája nem maradt soha elismerés nélkül. Először 1840-ben az akadémia, majd 1845-ben a Kisfaludy Társaság választotta tagjai sorába. Itt kortörténeti dolgozataival szerepelt, székfoglalóját 1849-ben tartotta a Drámai állapotjainkról című értekezésével. Pályatársai közt az első volt, aki 1872-ben megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Katalógusszám: FK49 Pécsi Színház Liliomfi Pécsett, nyom. a lyc. nyomdában, 1851. 1 p., 39 x 30 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.121 Katalógusszám: FK50 Balatonfüredi Színház Szökött katona [s.l.], [s.n.], 1847. 37 Forradalom, színház, sajtó 1 p., 23 x 39 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.22.37 Katalógusszám: FK51 Szigligeti Ede Szigligeti Ede munkái Budapest, Franklin-Társulat, 1928. XVI, 215 p., 19 cm papír, papírkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont 90029 Katalógusszám: FK52 Balatonfüredi Színház A rab [s.l.], [s.n.], 1847. 1 p., 35 x 22 cm papír PTE Klimo Könyvtár, Kézirattár Leltári szám nélkül Katalógusszám: FK53 Szigligeti Ede Szökött katona Budapest, Pfeifer Ferdinánd, 1875. 57 p., 17 cm papír, papírkötés PTE Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár i/I 1454 Katalógusszám: FK54 Szigligeti Ede Szigligeti öszves színművei. II. Füzet. A rab. Pesten, Nyomatott Beimel Jósefnél, 1846. 88 p., 18 cm papír, félbőrkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont 7255 38 Forradalom, színház, sajtó 11. kép. Liliomfi. Színlap FK49 39 Forradalom, színház, sajtó A magyar opera kihívásai a 19. században A 19. században a vidéki színházak csak akkor számíthattak közönségsikerre, ha jó színvonalú zenés műsort is szolgáltattak. Így az elsőrangú színházi városok társulatigazgatóinak a drámai és népszínmű együttes mellett külön énekes társulatot is fenn kellett tartaniuk. Ez a főbb énekes szerepkörök alakítóit, továbbá a kórust és a vidéki körülményekhez képest nagy zenekart is magában foglalta. A kisebb szerepeket jó hangú színészek vagy a kórustagok énekelték, utóbbiakat prózában is szerepeltették segédszínészként. Kisebb társulatok, noha játszottak énekes darabokat, önálló énekes társulatot nem, csak énekes színészeket foglalkoztattak. A kis létszámú kar segédszínészekből állott. Az 1870-es években a vidéki színpadokon még folyamatosan jelen volt az opera az egyes régi vágású igazgatók jóvoltából, akik vállalkozói és művészi tekintélyüket operatársulatuknak köszönhették. Hamarosan azonban óriási lendülettel előretört az operett, és csakhamar a színházi repertoár jóval nagyobb részét foglalta el, mint korábban az opera. A korai magyar operettek azonban még a honi közönség körében sem arattak átütő sikert. Sokkal népszerűbbek voltak a külföldi, főleg Párizsból importált darabok. 1840-ben Donizetti Az ezred lánya című operájával lázba hozta Párizst, de a francia operettekkel szinte egy időben jelentek meg Magyarországon az első bécsi szerzők is. Katalógusszám: FK55 Pécsi Színház A Proféta Pécsett, nyom. a lyc. nyomdában, 1851. 1 p., 39 x 30 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.133 Katalógusszám: FK56 Pécsi Színház Marcsa az ezred leánya Pécsett, nyom. a lyc. nyomdában, 1851. 1 p., 39 x 30 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.130 Katalógusszám: FK57 Balatonfüredi Színház Marcsa az ezred leánya 40 Forradalom, színház, sajtó [s.l.], 1847. 1 p., 35 x 22 cm papír PTE Klimo Könyvtár, Kézirattár Ltsz.n. Katalógusszám: FK58 Meyerbeer, Giacomo Der Prophet. Oper in fünf Akten Leipzig, Verlag von Breitkopf und Härtel, [1879]. 50 p., 15 cm papír, papírkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont 36310 12. kép. Marcsa az ezred lánya. Színlap 13. kép. Próféta. Színlap FK56 FK55 41 Forradalom, színház, sajtó A népszínmű és a népi életkép A népszínmű és a népi életkép a 19. századi magyar művészet sajátos irodalmi és képzőművészeti műfajai voltak. Mindkét műfaj kialakulása és fejlődése szorosan összefügg azzal a történelmi korszakkal, amely a reformkort, a szabadságharcot és a kiegyezést foglalja magában. A 19. század elején Nyugat-Európával szemben Magyarországon a polgárság nem jelentett számottevő társadalmi erőt, ezért is fordulhatott a művészet a paraszti világ felé. A népszínmű műfajának megszületését Szigligeti Ede Szökött katona (1843) című darabjához szokás kötni. A mű a falu eddig zárt határait kitágítja, és valóságos társadalmi összefüggésekből fakadó összeütközést elevenít meg. Gaál József Peleskei nótárius (1838) című műve a pusztai élet képét betyárok és juhászok szerepeltetésével mutatta be. A magyar népszínmű műfajának kialakulását jelző eredeti magyar darabokban a népi figura szerepe egyenértékű lesz a darab többi alakjával, részt vesz a cselekmény alakításában, és a mű témája a falusi ember élete, ünnepei, hétköznapjai lesznek. A népszínmű gyors térhódítása Toldy Ferencet már 1844 májusában definíciókísérletre késztette, elhatárolva azt a szomorújátéktól (nincs katarzisa), a történelmi drámától, a vígjátéktól (nem a nevettetés a fő cél). Ezért a „tiszta nemek”-be nem illő népszínművek „saját nemet alkotnak”, Szigligeti számára pedig: „A mindennapi élet ügyei és bajai az a bánya, melyet ő, komoly és derült tömkelegeiben, meglepő szerencsével fog mivelni”. Alig találni olyan népszínművet vagy népi életképet, amelyen ne jelenne meg a betyár alakja, vagy a falusi embernek azok a típusai, amelyekből a betyárok lettek (juhász, csikós, kanász stb.), illetve azok az események, jelenségek, amelyek betyárságra késztettek. A betyár alakja és a hozzá kapcsolódó témák a falusi emberek életet sújtó igazságtalanságok elleni lázadás megtestesítői lettek. Katalógusszám: FK59 Pécsi Színház Peleskei Notárius Pécsett, nyom. a lyc. nyomdában, 1851. 1 p., 39 x 30 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.163 Katalógusszám: FK60 Balatonfüredi Színház Peleskei Notárius [s.l.], [s.n.], [s.a.] 1 p., 34 x 22 cm 42 Forradalom, színház, sajtó papír PTE Klimo Könyvtár, Kézirattár Sz.V.I.22.24 Katalógusszám: FK61 Gaál József Peleskei notárius Budapest, Pfeifer Ferdinánd, 1874. 55 p., 18 cm papír, papírkötés PTE Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár i/I 421 Katalógusszám: FK62 Balatonfüredi Színház Csikós Veszprém, Ramasetter K., 1852. 1 p., 34 x 43 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.V.I.22.70 Katalógusszám: FK63 Balatonfüredi Színház Csikós Balatonfüred, 1850. 1 p., 34 x 21 cm papír PTE Klimo Könyvtár, Kézirattár Sz.V.I.22.21 43 Forradalom, színház, sajtó Mutatványosok és cirkusz a színházakban A történeti szakirodalom általában a 18. század elejére teszi a modern értelemben vett szórakozás kialakulását Nyugat-Európában. A 19. századi nyugat-európai nagyvárosok színházi életét elsősorban az különböztette meg a magyar modelltől, hogy akár több udvari, központi teátrum mellett kültelki játékszínek is működhettek, markáns és kiszámítható műsorprofillal, ennek megfelelően tagozódott közönséggel. A pécsi színjátszás helyszínein azonban a színésztársulatokon túl gyakorta felléphettek műlovarda előadásokkal, cirkuszi mutatványokkal, bűvészekkel, bábosokkal és a panoráma előadásokkal érkező társaságok is. Ezeknek az együtteseknek már nyomtatott műsorcédulája is ismert. Ezeken különböző bűvészmutatványok csakúgy megtalálhatók, mint egyensúlyozó művészek, akrobaták, vetített Luftbilderek, azaz „légképek.” Meglepően gyorsan jutott el Magyarországra ez a bonyodalmas mutatvány, hiszen az első vérfagyasztó fantazmagóriát már 1797-ben láthatta a párizsi kapucinus kápolnában összegyűlt közönség. Alapeszköze a laterna magica, amellyel üveglapokra festett képeket lehetett egy gyertya, majd később olajmécses segítségével a falra vagy vászonra vetíteni. A boszorkánymécsesnek is nevezett vetítő szerkezet viszonylag gyorsan átkerült a tudósok laboratóriumaiból a vándorló lanternisták világába. A képmutogatás a 17–19. századi Európában elterjedt vásári látványosság, amelynek során a komédiások, a képmutogatók egy összefüggő esemény képsorait bemutatva mondtak vagy énekeltek el egy többnyire tanulsággal záruló, moralizáló történetet. Az egyszemélyes vállalkozást üzemeltető képmutogatókat a hatóságok soha nem nézték jó szemmel, a koldusokhoz és vagabundokhoz sorolták őket. „A kóklereket, a guckkastenekkel és varázslámpákkal vándorló embereket, és azokat, akik idegen állatokkal, torzszülöttekkel, és más ún. ritkaságokkal lépnek fel, bábosokat és zenészeket fel kell tartóztatni és át kell adni a hatóságoknak” – szólt a bécsi városi rendőrség parancsa 1801-ben. A 19. században a színházi cenzúra az elitek szemében annál is inkább fontos eszköz volt a társadalmi, jogi és politikai rendet potenciálisan fenyegető darabok kiszűrésére, mert a színház a közérdeklődés fókuszában álló, és a tömegszórakoztatást a leghatékonyabban biztosító kommunikációs formaként a tömegek számára is elérhető volt. A 19. században Szepesy Ignác pécsi püspök többször is kifejezte aggodalmát a város vezetése felé a színházi társulatokat övező káros erkölcsök hatásáról. 44 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK64 Beermann, Edward Hevenyészeti Academia a szinházban Beermann Eduard, hevenyész által Fünfkirchen, gedruckt in der Lyceums-Buchdruckerei, 1851. 1 p., 30 x 40 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.140 Katalógusszám: FK65 Neckán A. Ködképek. Optikai mű előadás Balatonfüred, [s.n.], 1851. 1 p., 42 x 26 cm papír PTE Klimo Könyvtár, Kézirattár Sz.V.I.22.27 Katalógusszám: FK66 Wlach, Louis Darstellung lebender Bilder Fünfkirchen, gedruckt in der Lyc. Buchdruckerei, [s.a.] 1 p., 39 x 27 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.156 Katalógusszám: FK67 Pécsi Színház Kövessi Eduárd honfinak büvös játékdarabjai Pécsett, nyom. a lyc. nyomdában, 1848. 1 p., 47 x 36 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.143 45 Forradalom, színház, sajtó III. rész Sajtó A Pécsett elérhető lapok a reformkorban és a pécsi sajtó első kiadványai Magyarországon az 1840-es évekre élénk sajtóélet alakult ki: a posta által kiszállított kül- és belföldi lapok példányszáma megközelítette a tizenkétezret. Pécs a forradalom előtt nem rendelkezett önálló újsággal. A nyilvános püspöki könyvtárba beszerzett időszaki kiadványokról Szepesy Ignác püspök segédkönyvtárosa, Gradwohl Eduárd által lajstromozott, 1838 folyamán megrendelt hírlapok és periodikák kéziratos jegyzéke ad hű képet. 1848 egyik fő vívmánya a sajtószabadság ideiglenes kivívása, majd az április 11-én meghozott sajtótörvény (1848. évi XVIII. törvénycikk) lett. Ennek következményeként 1848/49ben egymást követték a lapalapítások: így volt ez Pécsett is. A Fünfkirchner Intelligenz Wochen-Blatt ismert példánya ma nem lelhető fel. Első és egyetlen száma 1832. május 1-jén jelent meg, szürke, egysíkú lap volt, tartalmát csak a budai sorsjátékhúzások, halálesetek, jelentések és hirdetmények adták. Iparosok és kereskedők hetilapjának készült. A Pécsi Tárogató a két 1848-as német nyelvű lap (Pressfreie Flugblätter/Fünfkirchen Zeitung és Fünfkirchner Bergmandl) mellett a magyar anyanyelvű lakosság számára indított újság volt. A lap a szerkesztő, Neuwirth Ernő Adolf folyamatos menekülései miatt többször szünetelt. Két ép száma (május 31.; június 11.) maradt fenn a Pécsi Püspöki Könyvtár Kanonoki Gyűjteményének egyik gyűjteményes kötetében. Pécs város tanácsi irattárából, az 1848/435. sz. beadvány mellékleteként került elő a tréfás című Das Fünfkirchner Bergmandl (Pécsi Bányamanó) című lap. A három ismert lappéldány (8–10. szám) közül csak a 9. számon olvasható dátum: 1848. augusztus 26. Az oldalszámozás folyamatos, és valószínűleg mindegyik írás szerzője maga a szerkesztő, Lichtenstein József volt. Katalógusszám: FK68 Gradwohl [Eduárd] Jegyzéke azon hirlapoknak és havi irásoknak, mellyek 1838ik esztendőre a könyvtár számára meghozattak. Pécs, 1838. 2 lev., 45 cm papír PTE Klimo Könyvtár, Kézirattár Ms 1188 46 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK69 A Pécsi Városi Tanács 1832. évi jegyzőkönyvének 886. számú kérvénye az Fünfkirchner Intelligenz Wochen-Blatt alapításáról (1832. április 2.) (Másolat) Pécs, 1832. 1 p. papír Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára MNL BaML IV.1.a. – Baranya Vármegye Közgyűlési jegyzőkönyvek Katalógusszám: FK70 Neuwirth Ernő Adolf (szerk.) Pécsi Tárogató (1848. június 11-i szám) Pécs, Lyceum Nyomda, 1848. 4 p., 27 cm papír bélyegző: „Pécsi Püspöki Könyvtár 1774” PTE Klimo Könyvtár 66524 Katalógusszám: FK71 Lichtenstein József (szerk.) Das Fünfkirchner Bergmandl (1848. augusztus 26-i szám) (Másolat) Pécs, Lyceum Nyomda, 1848. papír Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Ltsz.n. 47 Forradalom, színház, sajtó 14. kép. Pécsi Tárogató (1848. június 11-i szám) FK70 48 Forradalom, színház, sajtó Előfizetések országos lapokra – a politikai sajtó A szabadságharc bukása után a magyarországi sajtótermékek a kemény cenzúra mellett, témájukban pedig erősen megalkuvóan tudtak csak fennmaradni. Pécsett 1860-ig nem volt helyi sajtó, ezért a városi polgárság csak országos lapok előfizetésével juthatott hozzá a hírekhez. Az ismeretterjesztő és az irodalmi-kulturális jelleg kidomborítása segítette az egyes periodikák továbbélését. Ismeretterjesztő jellegű, képes magyar nyelvű hetilap volt a Vasárnapi Ujság, amely céljának tekintette a nemzeti szellem ápolását, a magyar nyelv művelését, és mindenféle közhasznú ismeretek átadását egy néplap formájában. A lapot Heckenast Gusztáv kiadó-laptulajdonos indította el 1854 márciusában. Társlapja volt a Politikai Ujdonságok című politikai hetilap, amely néhány ezres példányszámban jelent meg, először 1855. január 10-én. A vezércikkeket sok éven keresztül Vajda János költő írta. A Magyar Sajtó című lap mutatványszáma 1855. június 6-án jelent meg Bécsben, majd 1856ban a kiadás átkerült Pestre. Célja kezdetben a földbirtokos nemesség megnyerése volt a polgári életmódra, azonban az előfizetői létszám csökkenésével esti lappá alakult át. Egy ideig Jókai Mór is a lap munkatársa volt. Katalógusszám: FK72 Heckenast Gusztáv Előfizetési felhivás a Vasárnapi Ujság és Politikai Ujdonságok 1856-ki második fél évi folyamára Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1856. 2 p., 42 x 26 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.72 Katalógusszám: FK73 Pákh Albert – Jókai Mór (szerk.) Vasárnapi Ujság (1857. augusztus 16-i szám) Pest, Landerer és Heckenast, 1857. 8 p., 35 cm papír, félműbőrkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont R 5221 49 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK74 Pákh Albert – Heckenast Gusztáv Előfizetési felhívás a Vasárnapi Ujság és Politikai Ujdonságok 1857 első félévi folyamára Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1856. 4 p., 35,7 x 22,6 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.52 Katalógusszám: FK75 Török János Előfizetési felhivás a „Magyar Sajtó” czímű politikai, nemzetgazdászati, irodalmi s művészi közlönyre Bécs, Nyomtatta Sommer Lipót, 1855. 4 p., 29 x 23 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.61 Katalógusszám: FK76 Török János (szerk.) Magyar Sajtó (1859. április 22-i szám) Bécs, Török János [kiad.], 1859. 4 p., 42 cm papír, papírkötés bélyegző: „Pécsi Püspöki Könyvtár 1774” PTE Klimo Könyvtár R 5226 = 68126 50 Forradalom, színház, sajtó Előfizetések országos lapokra – évkönyvek, naptárak, élclapok A század második felében kiszélesedő olvasóközönség igényeinek próbáltak megfelelni a szórakoztató és ismeretterjesztő lapok. Előfizetési felhívásaik elsősorban reklámcélokat szolgáltak, de a lapok jellegéről is sokat megtudatott belőlük a reménybeli olvasó. Előfizetési felhívása hasznos ismereteket és mulattató olvasmányokat kínált a Család Könyve című folyóirat olvasóinak. A lap szerkesztői arra törekedtek, hogy a család minden tagja – fiatal, idős, férfi, nő egyaránt – neki megfelelő olvasmányt találjon benne. Majer István teológiai doktor, stangi választott püspök, egyházi, pedagógiai író István bácsi írói néven szerkesztette az István bácsi naptára című képes évkönyvet, amely hasznos információkat, naptárat és egyéb olvasmányokat tartalmazott. Ahogyan alcímében is megfogalmazta, kiadványa elsősorban családok, házigazdák, gazdasszonyok, népnevelők, helységelöljárók, iparosok és földművesek számára készült. A Jókai Mór szerkesztésében megjelent Nagy Tükör című képes élclap előfizetési felhívása a lapot úgy reklámozta, mint az „első magyar szabadalomnélküli emberszólási vállalatot, néhány száz képpel és képtelenséggel”. Megígérte továbbá azt is, hogy aki viszontlátja magát benne, az nem fog másnak erről dicsekedni. Katalógusszám: FK77 Heckenast Gusztáv Előfizetési felhivás a Család Könyve, hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok 1856-dik évi folyamára Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1856. 2 p., 39 x 25 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.71 Katalógusszám: FK78 Greguss Ágost – Hunfalvy János (szerk.) Család Könyve (első évf.) Pest, Landerer és Heckenast, 1855. 334, [1] p., 28 cm papír, félbőrkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont R 837 51 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK79 Majer István Tessék aláirni! István bácsi 1857-iki naptárára Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1856. 2 p., 39 x 25 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.68 Katalógusszám: FK80 Majer István (szerk.) István bácsi naptára. Képes kalendáriom 1858-ra Pest, Landerer és Heckenast, 1858. 208, [34] p., 20 cm papír, papírkötés bélyegző: „Pécsi Püspöki Könyvtár 1774” PTE Klimo Könyvtár 62203 Katalógusszám: FK81 Jókai Mór – Heckenast Gusztáv Előfizetési felhívás a Nagy Tükörre. Első magyar szabadalomnélküli emberszólási vállalat. Néhány száz képpel és képtelenséggel Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1856. 1 p., 34 x 22 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.142 Katalógusszám: FK82 Heckenast Gusztáv Előfizetési hirdetés a Nemzeti Képes Naptár 1857-ki év folyamára Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1857. 2 p., 40 x 25 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.66 52 Forradalom, színház, sajtó 15 kép. Előfizetési felhívás a Nagy Tükörre FK81 53 Forradalom, színház, sajtó Előfizetések országos lapokra – irodalmi és divatlapok A Hölgyfutár a szabadságharc bukása utáni kiadott első irodalmi lap, amely az irodalom népszerűsítését tűzte zászlajára. Alcíme: Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Kozma Vazul költségén jelent meg, és feladatául a költészet népszerűsítését tűzte ki. 1864. november 10-vel szűnt meg. A Nővilág című hetilap a szépirodalom mellett számos divatos női témát is közölt: így a házasság, a gyermeknevelés, az ételreceptek, a kozmetikai tanácsok mellett helyet kaptak a divatképek és mintarajz-mellékletek, valamint a heti rendes divattudósítások is. Vajda János szerkesztő mellett Jókai Mór, Gyulay Pál, Degré Alajos és Vas Gereben is a szerzői voltak. 1864. szeptember 25-én előfizetői létszámcsökkenés miatt megszűnt. A Délibáb Friebeisz István szerkesztésében megjelent, rövid életű szépirodalmi folyóirat és divatlap. Nem tévesztendő össze Jókai Mór és Festetics Leo hasonló című „nemzeti színházi” szépirodalmi műveket is tartalmazó lapjával, amely 1853 és 1854 között jelent meg. A Napkelet irodalmi és művészeti képes hetilap volt „hölgyek és férfiak számára egyaránt”. Az előfizetési felhívás elismerte ugyan, hogy versenytársainál később jött létre, ugyanakkor „pályatársai közt legtöbb kedvezményt nyujt az előfizetető közönségnek”. A lap így is mindössze öt évig, 1857 és 1862 között tudott kisebb megszakítással működni. Katalógusszám: FK83 Tóth Kálmán Előfizetési Fölhivás „Hölgyfutár” szépirodalom, divat, társasélet és művészet körébőli napi lap uj évi folyamára Pest, Emich Gusztáv Könyvnyomdája, 1856. 2 p., 42 x 27 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.51 Katalógusszám: FK84 Vajda János Nővilág. Hetilap a magyar hölgyek számára [Előfizetési felhívás] Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1856. 4 p., 34 x 21 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.63 54 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK85 Vajda János – Dalmady Győző (szerk.) Nővilág (1860. szeptember 2-i szám) Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1860. 16 p., 28 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont R 19 Katalógusszám: FK86 Friebeisz István Délibáb szépirodalmi és divatlapnak… előfizetési árát 1857-re leebszállítom Pest, Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál, 1856. 2 p., 38 x 23 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.49 Katalógusszám: FK87 Friebeisz István (szerk.) Délibáb (1858. március 21-i szám) Pest, Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál, 1858. 12 p., 33 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont R 206 Katalógusszám: FK88 Vahot Imre Vahot Imre előfizetési felhivása: Napkelet. Budapesti képes ujság Pest, Müller Emil könyvnyomdája, 1857. 4 p., 25 x 19,5 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.35 55 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK89 Vahot Imre (szerk.) Napkelet. Budapesti képes újság a hasznos ismeretek, társasélet, irodalom, művészet és divat érdekében, hölgyek és férfiak számára egyaránt (1859.évi 28. szám) Pest, Müller Emil könyvnyomdája, 1859. 20 p., 27 cm papír, félvászonkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont R 86 Előfizetések országos lapokra – szaklapok A Gazdasági Lapok 1849. január 1-jén indult meg Pesten, majd egy fél év kihagyás után 1850. augusztus 11-én folytatódott. Az abszolutizmus idején az egyik engedélyezett magyar nyelvű lap volt, amely a szakcikkek mellett politikai írásokat is közölt. 1860-tól a Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye lett. 1881-ben egyesült a Magyar Föld című napilappal mint Gazdasági Lapok és Magyar Föld. A Kertészeti Füzetek a Gazdasági Lapok rovatából kinőve 15 kötetben jelent meg a kertészeti műnyelv megteremtője, Entz Ferenc tollából. Az egyes kötetek gyümölcstermesztéssel, gyógynövényekkel, szőlő-, zöldség- és rózsatermesztéssel foglalkoztak. Az első magyar sportújság és lótenyésztő lap 1857. január 15-én került ki a sajtó alól. Szerkesztője Bérczy Károly, gróf Széchenyi István titkára volt. Témái voltak többek között a vadászati események, a vadászkutya-tenyésztés és a lóversenyek, de volt benne ménesnaptár és vadászati naptár is. A lap 1858 után Vadász- és Versenylap címen jelent meg, kiadásának pedig a Tanácsköztársaság vetett véget 1919-ben, amikor beszüntették a lóversenyek szervezését. A Tanodai Lapok az első római katolikus iskolai és tanügyi lap volt, amely tudósított a tudományos irodalom és a szépirodalom hazai és külföldi eseményeiről is. Alcíme szerint minden iskolatípust meg kívánt szólítani: „Heti közlöny mindennemű tan- és nevelő-intézeti igazgatók, tanárok, reál- és néptanodai oktatók, úgy szinte lelkészek, községi tanodafelügyelők, magántanítók s a tanügy és nevelés összes barátainak számára”. 56 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK90 Koruzmics László – Morócz István Előfizetési felhívás a Gazdasági Lapok 1857-ik évi folyamára Pest, Nyomatott Herz Jánosnál, 1856. 2 p., 28 x 23 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.47 Katalógusszám: FK91 Koruzmics László – Morócz István (szerk.) Gazdasági Lapok (1855. VII. évfolyam első fele) Pest, Koruzmics László Nyomdája, 1855. 624 p., 31 cm papír, félműbőrkötés bélyegző: „Pécsi Püspöki Könyvtár 1774” PTE Klimo Könyvtár R 201 Katalógusszám: FK92 Entz Ferenc Előfizetési felhivás Dr. Entz Ferencz „Kertészeti Füzeteire” Pest, Nyomatott Herz Jánosnál, 1856. 2 p., 25 x 20 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.69 Katalógusszám: FK93 Entz Ferenc (szerk.) Kertészeti Füzetek (1858. évf. XIII. füzet) Pest, Lukács–Herz Nyomda, 1858. [1], 118 p., 17 cm papír, félbőrkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont R 900 57 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK94 Bérczy Károly Előfizetési hirdetés a Lapok a lovászat és a vadászat köréből czímű folyóiratra Pest, Nyomatott Landerer és Heckenastnál, 1856. 2 p., 40 x 25 cm papír PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár Sz.Y.I.15.46 Katalógusszám: FK95 Lonkay Antal – Bárány Ignác (szerk.) Tanodai Lapok (1856. június 18-i szám) Pest, Heckenast Gusztáv, 1856. 8 p., 30 cm papír, félvászonkötés PTE Klimo Könyvtár R 1541 A pécsi sajtó újjászületése 1860 után Az 1848-as próbálkozások után a Bach-korszak intézkedései nyomán Pécsett – sok hasonló várossal egyetemben – nem jelenhetett meg újság: hallgatásra ítélték őket. Az ideiglenes enyhülés 12 év múltán, 1860-ra következett be. Ezt követően számos politikai, szépirodalmi, művészeti újság és különféle tudományterületek szaklapjai láttak napvilágot. A Pécsi Lapok szépirodalmi, kereskedelmi, gazdasági, művészeti és tudományos hetilap volt. 1860-ban a lapban nem lehettek politikai tartalmú cikkek. Az 1848-as elődre reflektálva Pécsi Tárogató cím alatt a fővárosi hírek mellett helyi híreket is közöltek, ezen kívül a postajárattal kapcsolatos hírek, vadásznaptár, piaci árak, börzeárfolyamok, valamint szerkesztői kommentárok színesítették. A lapnak volt külön színházi rovata, valamint hirdetések is megjelentek benne. 1861-ben új fejlécet kapott, és politikai napilap lett. 1862-ben megszűnt, de 1867-ben újraalapították. 1863-ban indult a Pécsi Figyelő heti kétszeri megjelenéssel. Alcíme szerint Politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú, kiválólag a megyei és városi közérdekeket tárgyazó ellenzéki heti közlöny. 1890-ben a lap egyesült a Taizs József-féle Pécsi Hírlappal. A Kalauz pécsi szerkesztésű pedagógiai szakközlöny volt. Később Kalauz a nevelés és oktatás terén (1865), illetve Kalauz. Szakközlöny az elemi tanügy és népnevelés barátai számára (1866) néven volt ismert. 58 Forradalom, színház, sajtó A Pécs-Szabolcsban kiadott Rózsa-Újság: Rózsatenyésztők és rózsakedvelők szakközlönye című növénytermesztési szaklap szerkesztője Kaufmann Ernő pécsi származású orvos volt. A színes képekkel kiegészített lap a rózsatermesztés fortélyait, a rózsák fajtáit taglaló cikkeket közölt. Német változata Ungarische Rosen-Zeitung címen jelent meg 1889 és 1892 között. Katalógusszám: FK96 Bánffay Simon – Bodó István (szerk.) Pécsi Lapok (1860. július 5-i szám) Pécs, Lyceum Nyomda, 1860. 4 p., 36 cm papír, papírkötés bélyegző: „Pécsi Püspöki Könyvtár 1774” PTE Klimo Könyvtár R 5054 Katalógusszám: FK97 Simonfay János – Haksch Emil (szerk.) Pécsi Figyelő (1892. február 6-i szám) Pécsett, Nyomatott Taizs M. nyomdájában, 1892. 8 p., 39 cm papír, félműbőrkötés PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont R 5057 Katalógusszám: FK98 Szauter Antal – Warga Ferenc Kalauz a nevelés és oktatás terén (1865. október 6-i szám) Pécsett, nyomatott a lyceumi könyvnyomdában, 1865. 16 p., 24 cm papír, félműbőrkötés bélyegző: „Pécsi Püspöki Könyvtár 1774” PTE Klimo Könyvtár R 1545 59 Forradalom, színház, sajtó Katalógusszám: FK99 Kaufmann Ernő (szerk.) Rózsa-Újság (1889. évi első száma) Pécs, Nyomatott Engel Lajosnál, 1889. 16 p., 25 cm papír, félműbőrkötés PTE Klimo Könyvtár R 1591 16. kép. Rózsa-Újság FK99 60 Forradalom, színház, sajtó Irodalom Bakonyvári M. Ágnes: A népszínmű és a népi életkép kapcsolata a XIX. században. Magyar Szemle. Új Folyam 1994/1. (3. évf.) 54–64. Bán Valér: A pécsi hírlapirodalom kezdetei. Dunántúli Napló, 1970. augusztus 22. 7. Ódor Imre – Lengvári István (szerk.): Baranya. Emlékszám az 1848–49-es forradalom tiszteletére. 1998–1999. XI–XII. évf. Pécs. Bezerédy Győző: A pécsi polgár sajtó 1832–1945. Dunántúli Napló, 1972. december 7. 6. Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk. Szita László. Pécs, 1973. 211–220. Horváth Tibor – Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 3. Budapest, 2001. Kiss Csilla: „A modern színművészetnek egyik, hatalmas hódító fegyvere a toilett.” A magyar színésznők öltözködésének hatása a divatra. Korall 2014/55. (15. évf.) 46–73. Kolta Magdolna: Képmutogatók Pest-Budán. Budapesti Negyed 1997/1. (5. évf.) 5–30. Magyar Színháztörténet II. Főszerk. Székely György. Budapest, 2001. Márfi Attila: A pécsi színészet játszóhelyei a 18. század végétől a 20. század derekáig. In: A Madas József emlékkonferencia (Pécs, 2002. április 16-17.) válogatott előadásai. Szerk. Font Márta – Vargha Dezső. (Tanulmányok Pécs történetéből 15.) Pécs, 2003. 107–121. Márfi Attila: A pécsi színjátszás kezdete a 18. században Pécsi Szemle 1998/1-2. (1. évf.) 35–38. Márfi Attila: Az új színházpalota. A Pécsi Nemzeti Színház felépítése (1893–1895) Pécsi Szemle 2001/2. (4. évf.) 54–63. Márfi Attila: Cenzúra és önkény Pécs színpadain az abszolutizmus idején. Pécsi Szemle 1999/3. (2. évf.) 35–41. Márfi Attila: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1886–1949). Budapest, 1990. Márfi Attila: Thália papjai Pécsett. Színjátszás Pécsett a 18. században és a reformkorban. Pécs, 1998. 61 Forradalom, színház, sajtó Nagy Imre Gábor – Ódor Imre – Radnóti Ilona: Pécs-Baranya 1848–1849-ben: a magyar polgári forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4.) Pécs, 1998. Nagy Pál – Papp József: Személyazonosító okmányok a XIX–XX. századi Magyarországon. Hajdú-Bihar megyei levéltár évkönyve, XXIX. Debrecen, 2002. 401–427. Pusztai József: Százharmincegy éves Pécs sajtója. Dunántúli Napló Kilátó melléklete 1963. december 8. 4. Surján Miklós: Baranya megye sajtóbibliográfiája 1832–1984. Pécs, 1992. Szüts Emil: Baranya megye 1848–49-ben. In: Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk. Szita László. Pécs, 1973. 13–50. Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Budapest, 2009. 62