Jelen tanulmány elhelyezése a kvalitatív kutatás rendszerében

Szemlélet és megközelítés

Egy kutatás jellemzőit - kiindulás, feltételezések, célok, alkalmazott módszerek stb. - több szempontból is meg lehet fogalmazni. Ezek világos lefektetése nemcsak azért célszerű, hogy az adott munkát könnyen el lehessen helyezni a tudomány tágabb rendszerében, de a szakmai hitelesség és kontrollálhatóság is megköveteli a kutatás hátterében meghúzódó nézőpontok, szemléletrendszerek világossá tételét. Így az alábbiakban bemutatásra kerülnek jelen tanulmány módszertani jellemzői.

Aki kvalitatív kutatást végez, annak döntenie kell bizonyos filozófiai feltevésekkel kapcsolatban. Jelen kutatásban ilyen a realitás szubjektivitásának elfogadása, azaz annak elismerése, hogy minden résztvevőnek mást-mást jelenthet a realitás. Lényeges elem a kutató és a résztvevők partnerségének kimondása: mindegyikük mást tesz hozzá a sikerhez, de egyikük hozzájárulása sem ér sem többet, sem kevesebbet (Creswell, 2007,16-19). A kutatónak arról is döntenie kell, hogy milyen paradigmarendszer (világszemléletként, "worldview"-ként is említik) áll munkája mögött, hisz nem véletlenül választotta az adott témát, a célt és a hozzá vezető utat. A kvalitatív kutatás lehetséges paradigmarendszerei változatosak, mint pl. az elméleti feltevésből kiinduló posztpozitivizmus (pl. Phillips - Burbules, 2000), az elméletet vagy sémát ("pattern") az észleltekből kibontó szociális konstruktivizmus (pl. Crotty, 1998) vagy a célt legjobban szolgáló módszereket bátran kiválogató és keverő pragmatizmus (pl. Rorty, 2003). Jelen munka legközelebb az ún. "advocacy/participatory" modellhez áll, amelyet magyarul talán az érdekvédő/résztvevő, szószóló/bevonódó kifejezésekkel lehetne leginkább megközelíteni. Lényege, hogy a kutatás céljául felvállja akár egy olyan akcióterv megfogalmazását is, amely társadalmi változást, reformfolyamatokat
indíthat el a résztvevők, az őket körülvevő intézményrendszer vagy akár maga a kutató életében is (Creswell, 2007, 21). Éppen azért, mert a kvalitatív kutatás alapeszméi között szerepel a kutató és kutatott egyenlő súlyú aktivitása a kutatás folyamatában, e kutatási modell könnyen helyet kapott a fogyatékosságügyi kutatásokban is. Különösen a participatív vonulat - amely szépen egybecseng a mára szinte kötelezővé vált emancipatív kutatás eszméivel - hatott erősen a fogyatékosságkutatás jelenkori alakulására (Marton - Könczei, 2009; Barnes, 2009).

Minthogy a kvalitatív kutatások arra törekednek, hogy megismerjék és megismertessék bizonyos peremhelyzetű csoportok élethelyzetét, feltárva azon kulturális, hierarchikus, szexista stb. tényezőket, amelyek kialakítják és konzerválják a társadalmi egyenlőtlenségeket, a kutatók interpretációinak szerepe lehet a nagyobb társadalmi igazságosság megteremtésében. Így igen  lényeges az a lencse is, amelyen keresztül a kutató rátekint az adott kutatási projekt során szerzett tapasztalataira. Több lehetséges értelmezési szemléletmód közül választhatunk, pl. feminista, posztmodern, a homoszexualitás felől induló (Creswell, 2007,23-30). Ezek egyike a fogyatékosságügyi megközelítés ("Disability Theories"), amelynek lényege, hogy a fogyatékosságot csupán az emberi létezés egy variációjának tekinti. Minden egyebet, ami nem közvetlenül a biológiai tényekből adódik, puszta társadalmi terméknek ("social construction") tart, e termék pedig nem más, mint
az a kép, amelyet a társadalom saját szemszögéből nézve a fogyatékos egyénről alkot (Mertens, 2003,135-164; Nagy és mtsai, 2009, 98).

A jól megválasztott kutatási módszertan vezet el végül leghatékonyabban a kitűzött célhoz. Bizonyos közös vonások a kvalitatív kutatás minden formájában - pl. leíró, fenomenológiai, etnográfiai, esettanulmány vagy Grounded Theory - megtalálhatók, azonban mindegyiknek van egyedi sajátossága is. Ezek a speciális vonások teszik lehetővé, hogy valóban az kerüljön a kutatás fókuszába - egy életút, egy társadalmi csoport helyzete, egy adott életélmény, egy vallási rituálé gyökerei, egy kapcsolat vagy szokás története stb. -, ami megadhatja a választ a kutató kérdéseire. Jelen munka ebből a szempontból a fenomenológiai kutatások közé sorolható. "A fenomenológia a jelenség legbenső természetét keresi, azt, ami azzá teszi a jelenséget, ami" (Van Manen, 1990, 10). A fenomenológia kifejezésben benne rejlik a görög "fenomén" (jelenség) szó, amelyet a kutató a résztvevők szempontjából láttat. A vizsgált jelenségben azt a jelentést keresi, amelyet ők tulajdonítanak neki, s a kutatás lényege, hogy a megélt egyedi valóságban ("lived experience") felismerje a közös általánost, s megragadja benne a dolgok lényegét, esszenciáját. A fenomenológiai kutatás szinte áttekinthetetlen tömegű szakirodalmából jelen munka elsősorban van Manen (1990), Moustakas (1994), Giorgi (1997) és Creswell (2007, 57-62) írásaira támaszkodik.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy jelen kutatás természetében kvalitatív, paradigmarendszerében érdekvédő/participatív, szemléletében a modern fogyatékosságügyi elméletek megközelítéseit alkalmazza, módszertanát illetően pedig a fenomenológiai kutatás szabályrendszerét követi.

Az adatelemzés módja

A félig strukturált interjúk formájában összegyűjtött anyagok elemzése a szakirodalom által javasolt lépésekben, részint induktív, részint deduktív módon történt (Moustakas, 1994; Giorgi, 1997; Creswell, 2007, 89; Malacrida, 2007). Hol a lényeges közlésekből kirajzolódó témák sugallták, hogy melyik nagy kategóriába kívánkoznak, illetve jelezték, hogy nincs számukra megfelelő, máskor egy már meglévő kategória diktálta, melyik felbukkanó téma tartozzék ernyője alá. Az adatelemzés záróakkordja a nagy kategóriák közti kapcsolat felismerése volt, a lényegkiemelés, a redukció és az intuíció eszközeivel (Moustakas, 1990).

A részleteket tekintve a munka az alábbiak szerint zajlott.

Az első lépés az átírt interjúk többszöri, alapos átolvasása volt a találkozás hangulatának felidézése, általános benyomások szerzése, ráhangolódás céljából. Ezt követte az újabb átolvasás, mondhatni, "sűrű fésűvel": ennek célja felfedezni, hogy melyek azok a jelentős szavak, tipikus kifejezések, mondatrészek, mondatok, amelyek valamilyen módon bepillantást engednek a fogyatékossággal nehezített anyaság élethelyzetébe. Kigyűjtésük a soronként számozott átírás alapján történt (pl. 3/248 = a 3-as interjú 248. sora vagy 11/793-801 = a 11-es interjú 793. és 801. sora közötti nyolc sor).

A következő lépés e gondosan megjelölt, közel 500 részlet elemzése volt abból a szempontból, hogy milyen jelentést hordoznak, mit üzennek, vajon milyen latens gondolatok rejtőzhetnek a manifeszt megfogalmazások mögött. Ez az a meglehetősen érzékeny szakasz, amelyben feltétlenül szükség van a korábban említett "empatikus semlegességre" és a "bracketing" gyakorlására, azaz a saját élmények és elfogódottságok tudatos háttérbe szorítására. Noha manapság, főleg angol nyelvterületen, már szinte kizárólag számítógépes programokat alkalmaznak az elemzés céljaira (pl. AQUAD, Code-A-Text, The Ethnograph, KEDS, NUD*IST, TextAnalyst, N-Vivo), magyarul ezek nem elérhetők, így maradt a jól bevált "kézműves" technika.

A jelentések feltárását a bennük felbukkanó közös tartalmak (témák) azonosítása követte: mi az, ami más-más megfogalmazásban, de mindegyikben jelen van. A tizenegy interjú elemzésekor közel 500 jelentős közlés bukkant fel. A résztvevők mondanivalója húsz jól elkülönülő téma köré csoportosult, közülük kettő három-három altémára bomlott. A húsz téma összességében öt önálló, nagy kategóriát alkotott, amelyek végül is keretbe foglalták az átélt tapasztalatokat. A szakirodalomban a téma, jelentési egység vagy csoport, témakör, kategória kifejezéseket nem egységesen, hanem nagyon is eltérőn használják: hol a téma a nagyobb és a kategória a kisebb, hol fordítva, hol a jelentési egységek témakörökbe, máskor kategóriákba való rendezéséről beszélnek, stb. A magyar nyelvben a téma mindenképpen kisebb egység, mint a témakör vagy a kategória, így jelen tanulmányban a 20, közös tartalmat hordozó kisebb egység téma, míg az ezeken átívelő, a témákat a témakörök logikája szerint magukban foglaló, 5 nagyobb egység kategória néven szerepel. Az eredmények táblázatba foglalása biztosítja a kategóriák, a témák és az altémák áttekinthetőségét. Ismertetésük a feltárt kategóriák mentén történik. Ennek során az eredeti interjúrészietek szolgálnak részint illusztrációként, részint bizonyítékként arra, hogy az adott kategória nem önkényes feltevés, hanem az anyagban benne rejlő, jellemző, sokszínű valóság kifejezése.

A témák, kategóriák és végső soron a következtetések helytállóságának ellenőrzésére a trianguláció szolgált. Erre az interjúkészítés előtti intenzív, majd az azt követő alkalmankénti levelezés, az interjúk készítését követően, még aznap készített saját feljegyzések, a résztvevők megjegyzései és kiegészítései szolgáltak. A munka minden egyes fázisában szoros együttműködés állt fenn a kutató és a résztvevők között, amennyiben ez utóbbiaknak módjukban állt folyamatos visszajelzést adni a kutatás előkészületeitől kezdve egészen a befejezett tanulmány véleményezéséig. A munka akkor készült el, amikor valamennyi résztvevő elfogadta azt, s nem óhajtott több hozzáfűzést tenni.

A Következtetésekben kísérlet történt a résztvevők anyasággal kapcsolatos tapasztalatainak és megoldási stratégiáinak összefoglalására, az egész gondolat- és problémakör lényegének, esszenciájának megragadására, összevetve azt más szerzők tapasztalataival. A munka a javaslatokkal és a téma jövőbeli folytatásának felvetésével zárult.

A kutatási folyamat során végig kiemelt figyelmet kaptak az etikai kérdések. Az írott és szóbeli tájékoztatás minden esetben megelőzte a beleegyező nyilatkozat aláírását, s a bizalmas adatkezelés és az anonimitás megőrzése érdekében minden lehetséges lépés megtörtént. Nem adódott olyan helyzet, amelyben bármelyik résztvevő a kutatás valamely pontján érzelmi vagy társadalmi sérülést szenvedett volna. Anyagi vonzata a kutatásnak nem volt, ahogy a kutató saját idejét és erőforrásait használta, ugyanúgy a résztvevők sem kaptak ellenszolgáltatást együttműködésükért cserében. A kutató és a résztvevők közös meggyőződése volt, hogy a kutatás eredményei előrébb vihetik a hasonló helyzetű csoportok ügyét, s lényegében ez a hit szolgált az egész kutatás motorjául.