Ünnep és história: Bogáti költészete történeti poétikai megközelítésben

Abstract

Bogáti Fazakas Miklós a 16. század egyik legsokoldalúbb és legnagyobb életművet hátrahagyó költője. A disszertáció első két fejezete Bogáti Psalterium-fordításának kéziratos szöveghagyományát veszi górcső alá, elsősorban mikrofilológiai elemzések segítségével. A harmadik fejezetben a zsoltárfordítást és a későbbi forrásokat abban a szociokulturális és politikai térben vizsgálom, amelyben létrejöttek: a korabeli Erdély felekezeti harcokkal tarkított légkörében. A Bogáti zsoltárainak metrikájáról szóló negyedik fejezet a Psalterium által használt versformákat és azok költészettörténeti kapcsolódásait mutatja be, amit két esettanulmány jellegű fejezet követ. Kutatásom tehát egy életmű nyitva hagyott kérdéseire keres válaszokat, miközben igyekszem minél jobban a forrásokra és az elérhető adatokra támaszkodni. Másrészt a Bogáti-életművet egy tágabb kontextusban, a régi magyar vers kontextusában vizsgálom. Felmutatom azokat a poétikai jegyeket, amelyek egyedivé teszik Bogáti Psalteriumát. Eközben feltárom poétika és teológia kapcsolatát, vagyis hogy milyen teológiai meggyőződések motiválták Bogáti poétikai eljárásait, és ezek hogyan járultak hozzá ahhoz, hogy Bogáti zsoltárai a saját korában nem váltak használttá és kanonikussá.