Formanyelvi és poétikai tendenciák Kassák Lajos költészetében 1909–1921 között

Abstract

A disszertáció Kassák Lajos – a magyar avantgárd irodalom alighanem legfontosabb alakjának – költői pályakezdését mutatja be. A dolgozat hangsúlyt fektet a költő korai epigonkorszakának vizsgálatára, majd kronologikusan olvasni kezdi az 1910-es évek köteteit: az Eposz Wagner maszkjábant, a Hirdetőoszloppalt és a Máglyák énekelnek című epikus költeményt. A dolgozat e fejezetei szoros szövegolvasással igyekeznek válaszokat keresni a felmerülő poétikai, verstani és hagyománytörténeti kérdésekre. Az Eposz... verseinek elemzése közben megfigyelhetjük, Kassák versnyelvében miként oltódnak egymásba a korai eklektika és az izmusok irányzati poétikái. A Hirdetőoszloppal kötet elemzése során Kassák angazsált lírájának kialakulását ismerhetjük meg. A Máglyák énekelnek a Kassák-líra dadaizálódását, illetve a baloldali utópiákból való kiábrándulását tárja fel. A dolgozat következő fejezete világirodalmi transzferekkel foglalkozik: kapcsolattörténeti, fordításpoétikai, illetve -kritikai vizsgálatokat tartalmaz. Végül az utolsó fejezet megkezdi a számozott költemények százverses periódusának szisztematikus olvasását, aminek révén hipotéziseket fogalmaz meg arról, miképpen változik meg az 1920-as években Kassák költészetének jelhasználata.