A jodát-arzénessav reakció bolondóra viselkedése és determinisztikus kinetikai leírása
Abstract
A jodát-arzénessav reakció számos „egzotikus” kémiai jelenség kísérleti demonstrálására
alkalmas rendszer. A kinetikai leírást legtöbbször egy kétlépéses modellel
hajtják végre, melyek a Dushman- és Roebuck-reakciókból áll. Külön érdekessége a
rendszernek, hogy noha igen szélesköruen tanulmányozott, a bolondóra jellegu viselkedés
(l. 3. oldal) elkerülte a kutatók figyelmét, mely pufferelt körülmények között
is megfigyelheto. A jodát–arzénessav rendszerben pufferelt közegben, jodátfelesleg
alkalmazása esetén bizonyítottuk a bolondóra viselkedést. A leírás érdekében 1290
független kinetikai mérést végeztünk el, kiegészítve a keverés hatékonyságának vizsgálatával
egy modellrendszeren keresztül. A keverési sebesség szisztematikus változtatásával
bizonyítottuk, hogy a hatékonyabb keverés hosszabb átlagos Landolt-idot
eredményez. A keverés módjának változtatása azt bizonyította, hogy a reakció kimenetelének
szempontjából az indítás pillanatában kialakuló inhomogenitások dönto
fontosságúak, azonban a késobb fellépo keverési elégtelenségeket sem szabad elhanyagolnunk.
A teljes oldattérfogat és a reaktor geometriája is jelentos hatással van
a mért eloszlásgörbékre, a különbözo keveredések miatt. Bizonyítottuk azt a feltételezést,
miszerint közel tökéletes kezdeti keverés esetén kis pH beállítása esetén a
kinetikai görbék reprodukálhatóvá válnak, és stopped-flow idoskálára kerülnek. Az
így nyert mérési eredményeket egy ötlépéses, egyszeru kinetikai modellel sikerült
megillesztenünk, mely egyszerusége mellett megfeleloen leírja a rendszer fobb karakterisztikáját.
Ez két, gyors eloegyensúlyt tartalmaz, továbbá egy, a jodát és az
arzénessav között lejátszódó közvetlen reakciót. Ily módon az irodalomban széles körben
elterjedt nézettel szemben a kezdeti jodidszennyezés nélkül is leírhatóvá válik a
rendszer. A Roebuck-reakciót jellemzo kísérleti görbéket egy olyan kinetikai modellel
sikerült leírnunk, amely elemi, vagy kvázi-elemi reakciósoron keresztül képes értelmezni
a reakciót jellemzo jodid- és protoninhibíciót. A Dushman-reakció érzékeny az
alkalmazott közegre, így a közegfüggo kinetikai paraméterek illesztését elvégeztük.
A leíráshoz öt további kémiai reakciót vettünk figyelembe. Ezt követoen az összes
(determinisztikus kinetikai) mérés illesztésével a két alrendszer és a jodát–arzénessav
reakció leírását, 13 kémiai reakció figyelembevételével sikerült megoldanunk.