Tömör nézet

Elérhetővé téve ekkor2018-04-10T08:19:46Z
Szerző Sárik Eszter
MTMTID:
10050985
Webcímhttp://pea.lib.pte.hu/handle/pea/17352
Az értekezés nyelveMagyar
Az értekezés címe az értekezés nyelvénVallásosság, értékrend, ifjúság – a kriminológia kontextusában
Az értekezés címe angolulReligion, Values and Youth in the Context of Criminology
Absztrakt az értekezés nyelvénAbsztrakt A disszertáció a vallás, a vallásosság és a kriminológia evidensnek hitt, mégis ritkán tárgyalt összefüggéseit tárja fel. A dolgozat egyik alapkérdése az volt, hogy beszélhetünk-e a vallásról a tudomány kontextusában, és van-e létjogosultsága a vallásosság vizsgálatának a kriminológiában. A vallás és a kriminológia kapcsolata hosszú ideig tabu téma volt, hiszen a vallás és a tudomány közötti átjárás szinte lehetetlennek tűnt a modernitás égisze alatt. A posztmodern tudományosságban – a „minden mindennel megfér” elve alatt –ismételten helyet kaphatott a vallás elemzése. A vallásosság elemzése teret kapott a szociológiában, illetőleg – a freudi szkepszis után – a pszichológiának (elsősorban a humanisztikus és transzperszonális pszichológiának) is érvényes kutatási tárgyává vált. Társtudományai által tehát a vallásosság tárgyköre a kriminológiába is beszivárgott, és megengedett lett a vallásosság protektív faktorként történő értelmezése, mind egyéni, mind közösségi szinten. A nemzetközi kutatások a vallásosság protektív voltát több aspektusból elemezték, ami alapján kitűnt, hogy a közösségi és egyéni vallásosság eltérő területen lehet hatékony. A közösségi jellegű vallásosság a bűnelkövetéssel szemben bizonyult protektív faktornak, míg az egyéni vallásosság jellemzően az önkárosító magatartásoktól és a depressziótól óvhatja meg az egyént. A vallásosság azonban mint közvetlen döntéshozást befolyásoló tényező önmagában nem, vagy csak nehezen értelmezhető a hétköznapok szintjén, ezért a dolgozat az értékrend fogalmát használta mint közvetítő elemet. A disszertáció empirikus részében a szerző azt elemezte, hogy a 14-18 éves korosztály körében milyen értékrendi struktúra a jellemző, az egyén értékrendje összefügg-e a vallásossággal, illetőleg a két tényező együttes értelmezéséből lehet-e érvényes következtetést levonni a fiatal magatartására nézve. A kérdőíves vizsgálat eredményeiből kitűnt, hogy a fiatalok értékrendjében nincsen szignifikáns eltérés, ha azt a bűnelkövetés, deviancia koordináta rendszerében értelmezzük: a bűnelkövető és nem deviáns fiatal a jó és a rossz alapvető kategóriáit egyformán határolja el. A szociális és kulturális tőke mentén történő csoportosítás esetén viszont az értékrend és vallásosság minőségében szignifikáns eltérések mutatkoznak. A kutatás alapján egy modell-értékű csoportosításra volt lehetőség, amelynek értelmében az alacsony kulturális tőkével rendelkező, kevéssé iskolázott és hátrányos helyzetű fiatalok körében a hagyományos/tradicionális értékek és az ennek mentén felépülő egyházias, közösségi vallásosság, míg a magasabb kulturális tőkével rendelkező, iskolázott szülők, gimnazista gyermekeire a posztmodern értékrend és szabadabb, maga módján értelmezett vallásosság a jellemzőbb. A modell alapján megállapítást nyert, hogy a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fiatalok körében a vallásosság közösségi megnyilvánulásai által válthat protektív faktorrá. A vallási közösségek ugyanis képesek olyan strukturált időtöltést és életkeretek biztosítani, amelyet koherens értékrend támaszt alá és stabil életcélokat tételez a fiatalok számára. Abstract The dissertation explored the theoretical and practical correlations between religion, religiousness and criminology, which are considered to be obvious but are rarely discussed in science. The purpose of the work was to describe how religion has gradually repossessed its natural place in scholarly thinking. The connection between religion and science was a taboo for a long time, as a passage between religion and science seemed almost impossible under the aegis of modernity. The relativism of postmodernity, i.e. the attitude of ”everything goes with everything” had also appeared and it allowed religion to take its place within the boundaries of science again. The analysis of religion became popular in sociology, and having gotten over Freudian skepticism , psychology (primarily, the so-called humanitarian and transpersonal psychology) also provided opportunity for research into the topic. Due to the development of religion studies in the aforementioned branches of science, criminology also welcomed religion as a valid pathway to progress, and it was also accepted as a protective factor both in its individual and community aspects. International studies have measured different aspects of religion with regard to its protective roles, from which it has become clear that it acts differently on its individual level and in its community side. According to these studies, community-related religiosity proved to be effective in crime prevention, while individual religious sentiments seemed to protect the believers from depression and self-harming behaviors. However, religion cannot be, or can hardly be regarded as a direct factor influencing decision-making in everyday life, due to which the dissertation has chosen the concept of value systems as a mediating element. The author focused on the analysis of the value-system of 14-18 year old juveniles, and formulated the question whether the value structure is correlated with religion and if the joint interpretation of the two would influence the behavior of the examined age group. According to the results of the questionnaire, no significant difference could be detected with respect to their criminality or deviancy: both the offenders and the law-abiding juveniles evaluated the categories of good and bad in pretty much the same way. Significant differences only arose when the typology was based on the social and cultural capital of the youngsters in the research sample. Those who suffered deficits in both of the aforementioned areas due to their poor education and social disadvantages, preferred traditional, church-orientated religiosity based on traditional, community values, whilst those who possessed higher social and cultural capital, through having educated parents, attending grammar school and living on a higher material standard, would be attracted to postmodern values and religiosity, both of them based on their personal choice. According to the model which could be outlined based on the findings of the research, community-based forms of religion can be applied as protective factors among juveniles suffering from complex disadvantages and being at the risk of offending, while religious communities are able to provide well-structured spare time and life-frames, which are underpinned by a coherent value structure and can provide the young with stable life-goals.
Kulcsszó (Magyar)értékrend
ifjúság
kriminológia
tudomány
vallás
Kulcsszó (Angol)criminology
religion
science
value-structure
youth
EgyetemPécsi Tudományegyetem
Doktori iskolaÁJK Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola
TémavezetőKorinek László


Fájlok ebben a bejegyzésben

Thumbnail
Thumbnail

Ez a bejegyzés a következő gyűjteményekben jelenik meg:

Tömör nézet