ETK Egészségtudományi Doktori Iskola
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/68
2024-02-07T07:53:50ZAz ellátás előzetes tervezése (Advance Care Planning) és alkalmazási lehetőségei Magyarországon
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34938
Az ellátás előzetes tervezése (Advance Care Planning) és alkalmazási lehetőségei Magyarországon
Az ellátás előzetes tervezése (advance care planning) a betegellátás nemzetközi gyakorlatában széles körben alkalmazott módszer az életvégi kezelési preferenciák feltárására és dokumentálására. A szakmai irányelvek szerint az alapellátás ideális helyszíne, a családorvos pedig ideális kezdeményezője az ellátás előzetes tervezésének. Magyarországon ez a módszer szinte ismeretlen az egészségügyben és a lakosság körében egyaránt.
A dolgozat célja az ellátás előzetes tervezése, mint módszer nemzetközi gyakorlatának ismertetése és az alkalmazás hazai lehetőségeinek vizsgálata a jogszabályi környezet, a társadalmi környezet és az egészségügyi környezet vonatkozásában. A magyar lakosság körében 2017-ben, a hazai családorvosok körében 2016-17-ben és 2022-ben készült felmérés az ellátás előzetes tervezése és az életvégi döntések témakörében.
A vizsgálat megállapította, hogy a magyarországi jogszabályi környezet lehetővé teszi a módszer alkalmazását. A lakossági és a családorvosi felmérés eredményei szerint mind a lakosság, mind a családorvosok támogatják az előzetes döntés lehetőségét, fontosnak tartják az életvégi ellátással kapcsolatos preferenciák megbeszélését, és úgy gondolják, hogy ebben a hozzátartozók mellett az egészségügyi ellátóknak is szerepet kell vállalniuk. A kutatás azonban azt is megállapította, hogy a magyar lakosság körében a megvalósult életvégi megbeszélések aránya alacsony, a megbeszélés lehetőségei elmaradnak az igényektől. Különösen igaz ez az egészségügyi ellátók vonatkozásában, miközben a családorvosok részéről hajlandóság mutatkozik az életvégi megbeszélésekben történő feladatvállalásra. Az ellátás előzetes tervezése Magyarországon is olyan eszköz lehet, ami elősegítené a fontosnak tartott életvégi megbeszélések megvalósulását.
2023-06-06T00:00:00ZLégző- és keringési rendszer, lokomotoros és mechanikai jellemzők vizsgálata, elsőosztályú 15 – 19 éves labdarúgó fiúk körében
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34928
Légző- és keringési rendszer, lokomotoros és mechanikai jellemzők vizsgálata, elsőosztályú 15 – 19 éves labdarúgó fiúk körében
A felnőtt labdarúgók antropometriai és fiziológiai profiljával kapcsolatban jelentős kutatások születtek (Mensah, T.K, et al., 2020), de kevesebb tanulmány foglalkozik a különböző korosztályok, illetve játékpozíciókat képviselő fiatal labdarúgók antropometriai és fiziológiai jellemzőivel. Kutatásunk alapvető célja az volt, hogy: (a) a különböző korosztályokhoz 14-18 éves magyar fiú labdarúgók antropometriai és fiziológiai profilját azonosítsuk, valamint (b) az elemzett sportolói csoportok közötti azonosságok és különbségeket bemutassuk. Kiemelt célunk volt az U16 korcsoportban szereplő gyermekek kardiovaszkuláris, lokomotorikus és mechanikai teljesítményének vizsgálata, laboratóriumban és az eredmény szempontjából különböző végkimenetelű, mérkőzéshelyzetekben. A vizsgálat első szakaszában a résztvevők demográfiai és antropometriai valamint motorikus adatait gyűjtöttük. Monitoroztuk továbbá a mérkőzések lokomotorikus és mechanikai jellemzőit, elemeztük ezeket a játékpozíciók alapján. Végül összevetettük a magyar U19 éves labdarúgók teljesítményét a Bayern München azonos korú labdarúgóival.
A labdarúgók antropometriai és fiziológiai paramétereinek mélyreható megismerése a korcsoporthoz, a versenyszinthez és a játékhelyzethez viszonyítva segítheti a szakembereket az egyénre szabott gyakorlás tervezésében. A jelen tanulmány nem bizonyította, hogy közvetlen kapcsolat van a posztonkénti teljesítmény és a mérkőzés végső kimenetele között. Ez valószínűleg azért van így, mert a Catapult által rögzített adatokat elsősorban a technikai-taktikai elemek hatékonysága befolyásolja a labdarúgójátékban. Más szóval a játékosok rendelkezhetnek kiváló keringési jellemzőkkel, de a technikai és taktikai készségek hiánya jelentősen befolyásolhatja a csapat eredményességét. Egyértelműen megállapítható, hogy a technikai elemek megfelelő kivitelezése és magas szintű sebességgel történő alkalmazása hatással van a mérkőzések végső kimenetelére, melyek alkalmasak lehetnek a taktika repertoár hatékonyabbá tételére. Ahhoz, hogy ebben hazai viszonylatban előrelépés történjen, már gyermekkorban, az életkori sajátosságok figyelembevételével, a mozgásfejlődés szempontjából szenzitív életkori szakaszokban, az oktatás módszertani képzésének során megfelelően vissza kell vezetni a technikai elemek oktatását.
2023-06-06T00:00:00ZThe impact of the COVID -19 pandemic on the health behaviour of Hungarian secondary school students during the distance learning period
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34927
The impact of the COVID -19 pandemic on the health behaviour of Hungarian secondary school students during the distance learning period
A COVID-19 járvány megjelenése nagymértékben megváltoztatta az emberek mindennapi életét. A világ kormányai számos intézkedést vezettek be a fertőzés lassításával és a vírus megállításával kapcsolatban. Az intézkedések között első helyen a mobilitás korlátozása állt, ami nagy hatással volt a mentális és fizikai egészségünkre egyaránt. A kutatás a pandémia alatt elrendelt távoktatási időszakban a középiskolás korosztály körében az egészség egyes összetevőiben bekövetkezett változások hatásait vizsgálja. Fókuszban fizikai aktivitásuk, képernyő előtt eltöltött idejének, alvás idejének változása, valamint a mentális egészségi állapotuk szubjektív megítélése áll. Keresztmetszeti vizsgálatban önbevallásos kérdőív felhasználásával nagy elemszámú csoport (N=2508) bevonásával vizsgálja az említett összetevőkben bekövetkezett változásokat, összehasonlítva a távoktatás bevezetése előtti és a távoktatás alatti időszakokat.
A tanulmány bemutatja a vizsgálatban résztvevőket, az adatgyűjtési és feldolgozási folyamatot, annak módszertanát majd az alkalmazott statisztikai elemzést. A kutatás eredményeit négy publikált a tanulmány tematikai sorrendben mutatja be, elsőként a fizikai aktivitásban bekövetkezett változásokat (aerob testmozgás, izomerősítés és csapatsportok) és a képernyő előtt töltött idő változását, majd a nemek és korcsoportok közötti különbségeket elemzi szociodemográfiai és antropometriai szempontból. Beszámol az életkor és a nemek közötti különbségekről a fizikai aktivitás, az alvással töltött idő tekintetében. Ezt követően a fizikai aktivitásra és az egészségi állapot szubjektív megítélésére összpontosít nemekre, életkorra és földrajzi régiókra vonatkozóan, valamint arra, hogy ezek az észlelések hogyan változtak a távoktatás során. Végül az egészség- és kockázati magatartásmódok változásainak a mentális problémákra gyakorolt hatását vizsgálja, és a mentális problémák szempontjából veszélyeztetett csoportot mutatja be a magyar serdülők és fiatal felnőttek körében.
Megállapítja, hogy a távoktatási időszak alatt mindegyik vizsgált típusú fizikai tevékenység csökkent. A képernyő előtt töltött idő jelentősen növekedett tanulók körében. Az alvásra fordított idejük nőtt a távoktatási időszakban. Feltárja, hogy mentális egészségük szubjektív önértékelései a magányosság és a reménytelenséget illetően romlottak, és "magányosabbnak" érezték magukat a távoktatási időszakban. Azonosítva egy veszélyeztetett csoportot rámutat arra, hogy a tanulók jelentős hányada, közel egyötöde és egynegyede mutatott közepes/súlyos reménytelenséget vagy nagyfokú magányosságot, amelyek a serdülő nők körében kifejezettebbek voltak. Azok a diákok, akiknek kevesebb barátjuk van, kevesebb időt töltenek képernyő előtt, és gyakran/nagyon gyakran érzik magukat magányosnak, nagyobb valószínűséggel szenvednek közepes/súlyos reménytelenségben, magas magányossággal. A nemzetközi tanulmányokkal összhangban rámutat, hogy a COVID-19 világjárvány a magyar serdülők és fiatal felnőttek vizsgált csoportjában jelentős mentális egészségügyi problémákkal jár. A pandémiás helyzetnek a mentális egészségre gyakorolt következményei jelentősek lehetnek ebben a fiatal populációban.
2023-06-06T00:00:00ZAnthropometrical, physiological and psychological characteristics among competitive rowers
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34926
Anthropometrical, physiological and psychological characteristics among competitive rowers
Introduction
Anthropometric characteristics are undoubtedly performance related factors, especially in rowing.
Materials and methods
Two hundred and forty-five (n= 245), (n= 101); (17.24±1.38), female and (n= 144); (18.22±1.33), male of age were recruited from 16 rowing clubs in 10 Hungarian cities.
Anthropometric measurements and body composition estimations
Height and weight, arm span and sitting height were measured using an anthropometric kit. Body composition characteristics, such as body fat percentage (BFP) and skeletal muscle mass (SMM), were determined by bioelectrical impedance with an InBody 720 body composition analyzer.
Physiological measurements
The 2000 m rowing ergometer tests and different distances (3x100m, 60 sec, 500m, 2000m and 6000 m) were performed on certified rowing ergometer (Concept 2 D-model) and the power output in watts (W) was measured. The estimated relative aerobic capacity (ErVO2) was calculated by using the formula of McArdle, (2006).
Psychological tests
Sport Competition Anxiety Test (SCAT), Competitive State Anxiety Inventory-2 (CSAI-2), Athletic Coping Skills Inventory-28 (ACSI-28), Trait Sport Confidence Inventory (TSCI).
Results
Anthropometric and physiological characteristics based on age groups and gender
The difference in mean height (BH) between age groups BH (group I) =166.87±7.73-TM (group II) =171.27±5.68; (p<0.05) is significant in the female group. There was no real difference between the means of body mass (BM), body mass index (BMI) and body surface area (BSA).
Psychological and physiological aspects
Only the CSAI-self-confidence showed a statistically significant difference between genders as boys having higher score.
Conclusions
To sum up, from the investigations included in this dissertation it can be concluded, that anthropometric characteristics should be examined in the early stage of talent identification for rowing, since unlike these attributes, the cardiorespiratory system of a young talented athlete with adequate physiological characteristics can be developed with appropriate training work.
2023-06-06T00:00:00Z