B. „A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900-1800 között” Doktori Program
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/14377
2024-02-17T18:27:02ZSzentgrót végvárváros a XVII. században
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34835
Szentgrót végvárváros a XVII. században
Az értekezés leghangsúlyosabb részét a szentgróti katonatársadalom különböző
csoportjainak összetételét és szerkezetét tárgyaló rész teszi ki. A négy különböző
csapatnem közelítőleg azonos terjedelmű fejezetben kerül tárgyalásra, ezzel is
hangsúlyozva a prezídiumokban való meghatározó szerepüket és egyben sajátosságaikat is.
Társadalomtörténeti szempontból releváns részként emeljük ki a szabadosokról szóló
fejezetet, mivel a szentgróti végház falai között szolgáló kontingensek közül ez volt a
legnagyobb létszámú, illetve a kutatás ennek a katonacsoportnak kevés figyelmet szentelt.
Az értekezés csaknem negyedét teszi ki a prezidiális mezőváros
településszerkezetének rekonstrukciója, az attól térben és jogilag is elkülönült Polgárváros
(a későbbi Kisszentgrót) bemutatása. Utóbbit az úrbéres népessége és gazdasági
potenciálján keresztül kíséreljük meg. A szentgróti ipari és kereskedelmi tevékenység,
valamint a földművelés és az állattenyésztés bemutatásával igyekezünk meghatározni
Szentgrót XVII. századi gazdasági potenciálját. Az értekezés zárófejezetében a településen
párhuzamosan létező felekezeteket mutatjuk be. A dolgozat végén egy válogatott
okmánytár közzétételére kerül sor, amely a település unikálisabb és a témánk
szempontjából a legbeszédesebb forrásokat tartalmazza a közlési szabályok lefektetését
követően.
2023-04-25T00:00:00ZMagyarország és a Szentszék a 16. század közepén. Girolamo Martinengo nuncius és a Magyar Királyság (1550–1554)
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/34376
Magyarország és a Szentszék a 16. század közepén. Girolamo Martinengo nuncius és a Magyar Királyság (1550–1554)
2022-10-11T00:00:00ZSzékesfehérvár városszerkezete, gazdasági fejlődése és anyagi kultúrája a kora Árpád-kortól a 16. századig
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23629
Székesfehérvár városszerkezete, gazdasági fejlődése és anyagi kultúrája a kora Árpád-kortól a 16. századig
Értekezésemben igyekeztem bemutatni az ország történetében kiemelt szereppel bíró városnak, Székesfehérvárnak a Medium Regni szakrális központjának topográfiai fejlődését és a jelentőségéből adódóan a gazdasági szerepét, valamint az anyagi kultúráját. A téma kifejtését hosszas kutatás és feldolgozási munka előzte meg, mert interdiszciplináris megközelítést kívánt a rendelkezésünkre álló írott források gyér volta miatt. A geográfiai és néprajzi adatok mellett elsősorban a régészeti feltárások során nyert eredményekre, továbbá a felszínre került leletanyagra támaszkodhattam. Munkámat nagyban nehezítette, hogy a mai város teljesen ráépült a középkori előzményére, megsemmisítve az ott álló épületeket, műhelyeket, és megbolygatva a keltező értékű rétegeket. Ennek ellenére virágzó iparral, gazdasággal, kereskedelmi kapcsolatokkal és gazdag anyagi kultúrával rendelkező város képe bontakozik ki előttünk.
2020-10-13T00:00:00ZAz Árpád-ház hatalmi kapcsolatrendszerei. Rokonok, barátok és dinasztikus konfliktus Kelet-Közép-Európában a 11. és kora 12. században
http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/18401
Az Árpád-ház hatalmi kapcsolatrendszerei. Rokonok, barátok és dinasztikus konfliktus Kelet-Közép-Európában a 11. és kora 12. században
Dolgozatunk megírása során azt acélt tűztük ki, hogy szélesebb családtörténeti vizsgálat alá vonjuk az Árpádok, Piastok és Přemyslidák dinasztiáinak tagjait. A kutatás azokra a személyekre tért ki részletesebben,akik a 10. század végétől egészen a 12. század első harmadáig alakították Magyarország, illetve Cseh-és Lengyelország történetét.Vizsgálódásainkat igyekeztünk a münsteri iskola (Gerd Althoff) által kimunkált metodológiai keretek között elvégezni, amelyet tovább ösztönöztek a közelmúltban megjelent, a régió korabeli történeté thasonló módszertan szerint elemző írásokban foglalt nézetek. Ez utóbbi munkák eredményei arra sarkalltak, hogy a családtörténeti vizsgálatok mellett különös figyelmet szenteljünk a régió dinasztikus torzsalkodásait kísérő konfliktuskezelési protokoll jelképes formáinak (deditio),és az érdekazonosság szimbolikus megnyilvánulásainak (amicitia). Mindezek mellett szükségesnek éreztük egy olyan genealógiai melléklet közzétételét is, amely a dolgozat időkeretein belül részletesen tárgyalja az Árpádok rokoni és házassági viszonyait. Az adattár elkészítését az is indokolttá tette, hogy Wertner Mór máig idézett,1892-ben megjelent összefoglaló műve óta nem született olyan írás, amely tudományos jegyzetapparátussal kiegészítve a releváns szakirodalmi vélekedéseket és a fellelhető forrásokat egyaránt bemutatná. A melléklet a későbbiek során akár egy olyan számítógépes adatbázis alapját is képezheti, amelynek szakmai szempontjait a PTE Történeti Intézetének keretei között működő Delegat Online kutatócsoport fektetett le
2019-05-14T00:00:00Z